„Kalász Márton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kategória:Élő személyek hozzáadása |
|||
114. sor: | 114. sor: | ||
* [[Stephanus-díj]] (2007) |
* [[Stephanus-díj]] (2007) |
||
* [[Szépirodalmi Figyelő-díj]] (2008) |
* [[Szépirodalmi Figyelő-díj]] (2008) |
||
* [[Gundel művészeti díj]] (2011) |
|||
* [[Győri Könyvszalon alkotói díj]] (2012)<ref>[http://www.gyermekirodalom.hu/?p=3769 Kalász Márton kapja az idei Győri Könyvszalon alkotói díját], gyermekirodalom.hu/MTI - 2012. október 31.</ref> |
* [[Győri Könyvszalon alkotói díj]] (2012)<ref>[http://www.gyermekirodalom.hu/?p=3769 Kalász Márton kapja az idei Győri Könyvszalon alkotói díját], gyermekirodalom.hu/MTI - 2012. október 31.</ref> |
||
* [[Balassi Bálint-emlékkard]] (2013) |
* [[Balassi Bálint-emlékkard]] (2013) |
A lap 2016. március 21., 22:07-kori változata
Kalász Márton | |
Született | 1934. szeptember 8. (90 éves) Somberek |
Elhunyt | 2021. december 30. (87 évesen)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar[2] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | költő, író, műfordító, egyetemi oktató |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalász Márton témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kalász Márton (Somberek, 1934. szeptember 8. –) Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas (1971, 1987) magyar költő, író, műfordító, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2009).
Életpályája
Sombereki sváb család gyermekeként látta meg a napvilágot, iskolás koráig nem beszélte a magyar nyelvet, az irodalmi németet még később sajátította el. Egy német identitású fiatalemberre nyilván sokkolóan hatott a berlini fal, ezzel kapcsolatos emlékeit az utóbbi években írta meg (Berlin - Zárt övezet. Emlékezések, 2010).
1952-ben érettségizett Pécsett. 1953–1957 között az Ormánságban állami gazdaságban dolgozott, Siklóson és Szigetvárott népművelési előadó, művelődésiház-igazgató volt. 1958–1970 között Budapesten a Falurádió riportereként működött, közben 1960-tól tíz éven át az Európa Könyvkiadónál szerkesztőként dolgozott, 1964-ben ösztöndíjasként az NDK-ban járt. 1970-től 15 évig az Új Írásnál munkatársi, majd rovatvezetői munkakört töltött be. 1971–1974 között a berlini Magyar Kultúra Házában munkatársi beosztásban tevékenykedett. 1986-tól a Vigilia főmunkatársa és szerkesztőbizottsági tagja, 1986–1991 között a Jelenkor szerkesztőbizottságának is tagja, 1991–1994 között a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója. 1995-től a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított. Budapesten él és alkot.
1991-ig a Vörösmarty Társaság elnöke volt. 2001–2007 között a Magyar Írószövetség elnöke, 2007 óta elnökségi tagja. 2008 óta a Bella István-díj kuratóriumának tagja. 2009 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Költészete
Népdalszerű versekkel kezdte pályáját. Első nagy műve, a Viola d'amour (1969) száz darab nyolcsoros páros rímű versben egy szerelem belső regényét mondja el. Szállás (1978) című kötetétől kezdve verseiben sok a kihagyásos mondat, és gyakori a ritka, régies vagy tájszó. Az imádkozó sáska (1980) című kötet versei a világvárosban élő felnőttről szólnak, akiben a vidéki ősök hagyománya él tovább. Fordításai (kortárs német költők, így Günter Kunert és Franz Fühmann, Günter Grass tolmácsolója) hozzásegítették ahhoz, hogy a magyar nyelv szokatlan, már-már idegenszerű lehetőségein eltűnődjék. Merész szórendje, mondatszerkesztése feszültséget kelt, és a nyelvteremtés izgalmát érzékelteti. Sorai olykor nemcsak többféleképpen értelmezhetők, hanem többféleképpen olvashatók is. Verseit gyakran ciklusokba szerkesztette (Viola d'amour, Szállás, Az imádkozó sáska), műgond, választékos nyelvi erő jellemzi költészetét. Legjelentősebb életműve költészete, de mellette kortárs német költőktől való műfordításai és prózai írásai is számottevőek, s műgonddal készültek. Önéletrajzi ihletésű Téli bárány (1986) című regénye, melyben gyermekkori emlékeit eleveníti meg.
Színházi munkái
A Színházi Adattárban regisztált bemutatóinak száma: szerzőként: 1; fordítóként: 5.[3]
Szerzőként
- Tűz-tánc (1959)
Fordítóként
- Rolf Hochhuth: A helytartó (1966-1967, 2009)
- Kahlau: A csizmás kandúr (1975)
- Barillet-Grédy: Big Love (1989)
Művei
Versek
- Hajnali szekerek (1955)
- Ünnep előtt (1961)
- Rapszódiáink évada (1963)
- Változatok a reményre (1967)
- Viola d'amour (1969)
- Éjféli körmenet (1970)
- Hírek Árgyélusnak (1975)
- Megszámított vigasz (Válogatott 1952-1974, 1976)
- Nyílt versek (1978)
- Szállás (1978)
- Az imádkozó sáska (1980)
- Hozzánk a hóbagoly (1983)
- Ki olvas éjszaka verset? (1987)
- Az utolsó érintés (1989)
- Rejtek (1990)
- Tört mi (1993)
- Próba (1994)
- Sötét seb (1996)
- A rózsafestő (2000)
- A lét elrejtetlensége (2003)
- Más esték, más rurália (2004)
- Kezdő haláltánc (2006)
- Látható, láthatatlan (2007)
Egyéb művei
- Fejér megyei képeskönyv (próza, 1975)
- Téli bárány (regény, 1986)
- Morgató (gyermekregény, 1986)
- Tizedelőcédulák (próza, 1999)
- Atossza királynő álma (tanulmányok, kritikák, eszék, 2006)
- Berlin - Zárt övezet. Emlékezések (2010)
Műfordításai
- Ilja Csavcsavadze: Az éji lovas és más elbeszélő költemények (1961)
- Harry Thürk: A dzsungel előtt meghal a szél (regény, 1963)
- Rolf Hochhuth: A helytartó (dráma, 1966)
- Ehm Welk: Kummerowi pogányok (regény, 1966)
- Günter Kunert: Kicsi, zöld emberkék (elbeszélések, Ember Máriával, Gergely Erzsébettel, 1969)
- Johannes Bobrowski: Téli kiáltás (versek, Hajnal Gáborral, Rónay Györggyel, 1973)
- Atanasz Dalcsev: Őszi hazatérés (versek, Fodor Andrással, Nagy Lászlóval, 1974)
- Franz Fühmann: Huszonkét nap, vagy az élet útjának fele (naplójegyzet, 1976)
- I. Geiling: Állatok tavasszal (képes mesekönyv, 1978)
- Günter Kunert: Miért ír az ember? (tanulmány, Kovács Verával, 1981)
- Uwe Gressmann versei (versek, 1983)
- Michael Ende: Momo, avagy furcsa történet az időtolvajokról s a gyermekről, aki visszahozta az embereknek az ellopott időt (meseregény, 1986)
- Gerhard Holtz-Baumert: Fejrezge Alfonz kétbalkezes vidám viszontagságai (ifjúsági regény, 1986)
- Christoph Meckel: Fény (regény, 1987)
- Franz Fühmann: Szájensz fiksön (elbeszélés Hell Györggyel, 1990)
Díjak, elismerések
- József Attila-díj (1971, 1987)
- Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1983, 1984)
- Radnóti-díj (1985)
- IBBY-díj (1987)
- IRAT-nívódíj (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- Artisjus-díj (1996)
- Weöres Sándor-díj (1996)
- Arany János-díj (2001)
- Deák Dénes-díj (2002)
- Prima díj (2006)
- Stephanus-díj (2007)
- Szépirodalmi Figyelő-díj (2008)
- Gundel művészeti díj (2011)
- Győri Könyvszalon alkotói díj (2012)[4]
- Balassi Bálint-emlékkard (2013)
- Kossuth-díj (2013)
- Magyar Örökség díj (2014)
Jegyzetek
- ↑ a b Meghalt Kalász Márton író, költő, a nemzet művésze
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ 2011. szeptember 8-i lekérdezés
- ↑ Kalász Márton kapja az idei Győri Könyvszalon alkotói díját, gyermekirodalom.hu/MTI - 2012. október 31.
Források
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 941–942. o. ISBN 963-05-6806-3
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk
- Kortárs Irodalmi Adattár
- Kortárs magyar írók
- A magyar irodalom története 1945-1975
- Színházi Adattár
- Kalász Márton műfordítói bibliográfiája
Kapcsolódó szócikkek
- Magyar írók
- Magyar költők
- Magyar műfordítók
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- József Attila-díjasok
- Kossuth-díjasok
- 1934-ben született személyek
- Artisjus-díjasok
- Radnóti-díjasok
- Stephanus-díjasok
- Gundel művészeti díjasok
- Prima díjasok
- Arany János-díjasok
- Magyar Örökség díjasok
- Győri Könyvszalon alkotói díjasok
- Élő személyek