Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre

Erre a vitalapra írjátok a kezdőlapra szánt kiemelt szócikk összefoglalóját. Érdekes, említésre méltó szócikkeket a Wikipédia:Kiemelt szócikkek lapon találhatsz (vagy sorolhatsz fel).

Nem kritérium, de célszerű olyan szócikkeket választani, melyekhez kép is van. Lehetőség szerint olyan szócikket javasolj, melyet nagyrészt nem te írtál! (A javaslathoz elég akár a szócikk neve is, és utána mindegy, hogy a rövid összefoglalót ki írja, csak nem szerencsés, ha "saját alkotásodat" jelölöd...)

Az összefoglalóban a definícióba ne felejtsetek el hivatkozást tenni a szócikkre!

Vita

Rövid cikkek, hibátlan szöveg, képek

Szerintem olyan cikkeket, amik 1 lapnál rövidebbek nem érdemes javasolni; ezek nagy része „nem teljes” (valahol a „csonk” és a teljes cikk között helyezkedik el). Az alaszka és a borg jó példa egy teljes cikkre (a történelemtől a földrajzon át az általános tudnivalókig minden benne van), míg az országgyűlés (mérete, jogköre, mai jellemzői, külföldi példák, ...) szerintem meglehetősen rövidke.

Szintén figyeljetek oda, hogy a javasolt cikkeket javaslat előtt olvassátok át, hogy ne maradjon benne hiba (sem pontatlanság, sem stilisztikai hibák), és a benne levő képek mindegyikén szerepeljen a szabad licenc!

Kösz! --grin ✎ 2004. november 23., 12:14 (CET)

Javaslatok

Ide kerülnek azok a cikkek, melyeket megjelenésre javasoltok. Ha lehet, végleges formában írjátok meg a javaslatot, úgy ahogy az a lapra majd kikerüljön. Ha csak a cím szerepel, nyugodtan bővítheti bárki a leírással.

Minden javaslat előtt lehet szavazni arról, hogy az kikerüljön-e a lapra vagy sem. A szavazás előfeltétele az, hogy a cikket gondosan átolvasd!

Minden javaslatra egy -5 és +5 közötti pontszámot adj (a pontszámod add hozzá az összesítőhöz!), és esetleg – ha szeretnél – indoklást. A legtöbb pontot szerző lap fog először kikerülni a Kezdőlapra, ideális esetben minden hétfőn. A tartósan negatív pontszámú lapokat kb. 2 hét múlva töröljük a javaslatok közül.

(Szavazni minden legalább 1 hónapja aktív és mininum 5 nem apró szerkesztéssel rendelkező Wikipédista tud.)

Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége

Összesen: 6 pont

• -5 User:IGe saját cikket jelölt. A képeken nincs sablon, nem világos, hogy milyen feltételek mellett engedélyezték a felhasználásukat. Keverednek benne a vallás Magyarország-specifikus és nemzetközi jellemzői. A különválasztást már július 6-án javasoltam a vitalapján. -- nyenyec ☎ 2005. augusztus 19., 14:40 (CEST)
• 5 Eddig az adott cikket sokan dicsérték, kivéve persze egyes hitkomisszárokat:-) Szerintem jobban látszik a wikipédia szabadsága, ha kiemelt szócikkekben is megnyilvánul a sokféleség.Továbbá kiváncsi vagyok egyesek elfogultságának a mértékére is.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 19., 14:51 (CEST)
• 0 - eddig nulla. OsvátA. 2005. augusztus 19., 14:57 (CEST)
• -5 saját cikket ne jelöljünk már, ha annyira jó, úgyis jelöli majd más. Ha meg nem, akkor meg minek. Data Destroyer 2005. augusztus 19., 15:48 (CEST)

• 5 DD es Nyenyec trollkodasat ellensulyozando. Az o "kritikajuk" ugyanis ektelen vandalsag. Nyenyec: ha nem sikerult elkulonitened a nemzetkozi es hazai reszt, akkor az nem a cikk hibaja. :) Masok is jeloltek sajat lapot. A kepek jogi statuszanak kerdese az egyetlen valamirevalo kritika. --Math 2005. augusztus 19., 16:29 (CEST)

"Masok is jeloltek sajat lapot." Kik? Én nem találtamn ilyet, de ha van is, akkor sem illik ilyet csinálni. Data Destroyer 2005. augusztus 19., 16:44 (CEST)

Pl. én (Goldberg-variációk) --NZs 2005. augusztus 19., 18:06 (CEST)

• 3 A cikkel túl sok baj nincs, de szerintem nem egészen címlapra való téma. --NZs 2005. augusztus 19., 18:09 (CEST)
• 5 nekem speciel tetszik. 1 pont levonva a Miskolc-ellenes szavazatodért, IGe. Alensha  * 2005. augusztus 19., 18:16 (CEST)
• 3 Már régebben is mondtam, hogy nekem ez a cikk tetszik, de -1 pont, mert valóban, "Wikipédiás értelemben" (tehát kereskedelmi célokra is) szabadon felhasználható képek nincsenek benne, és -1 pont az önjelölés miatt. Ali 宮 合 2005. augusztus 19., 19:12 (CEST) Bocs, ez komolyabb probléma, mint gondoltam [1] -- Ali # 2005. szeptember 13., 23:50 (CEST)
• megjegyzés minden rendben volt eddig is és most is renden van a képek jogi státusával. Az csak kötekedés. Lásd a szócikk vitalapját.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 23., 15:44 (CEST)
  • mj: erre a vitalapon válaszoltam. Ali 宮 合 2005. augusztus 27., 16:41 (CEST)
• 3 pont: elmegy, de még rengeteg hiba volt benne, mikor legutóbb láttam, és sokat kell rajta dolgozni. Kiemelt cikknek még korai, nohas kétségtelenül ígéretes.- Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 24., 17:46 (CEST)
• 3 Érdekes cikk lenne, de találtam benne jócskán elütést és "kalapos" betűt is, amit természetesen javítottam. Amúgy a lenti képnek a neve Kirsna.jpg :-) Filoma 2005. augusztus 27., 19:42 (CEST)
  • megjegyzés: Azért érdemes lenne egyeztetni, mondjuk a helyes verzió felhasználásával a hely nevét. Krisna Völgy, Krisna völgy, esetleg Krisna-völgy? Az összefoglalóban mind a három szerepel, jó lenne, ha egységesülne.--Mathae 2005. augusztus 28., 15:19 (CEST)
    • mj: fura, hogy ez eddig senkinek fel sem tűnt?:) www.krisnavolgy.hu szerint Krisna-völgy [Indiai Kulturális Központ és Biofarm]; biztos ez az intézmény neve, átjavítom erre. Ali 宮 合 2005. augusztus 28., 15:35 (CEST)
• -3A képek nem használhatók szabadon; nem támogatom a vallásos tárgyű lapokat a címlapon. --Rodrigó 2005. augusztus 28., 16:06 (CEST)
• -5 – azok a fránya képlicencek; pedig jó kis cikk lehetett volna – Váradi Zsolt 2005. november 14., 15:08 (CET)
• megjegyzés Ez a cikk három hónap után hat ponttal áll, tizenkét jelenlegi és a majd következő riválisai mellett nem látom esélyét, hogy valaha is kikerülne a címlapra. Meddig marad a szavazásban? Szerintem ki lehetne venni. ˘˛˘ 2005. november 19., 11:53 (CET)

Fájl:Kirsna.JPG

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az i.e. 3-4000 körül keletkezett hinduizmus gyökereire támaszkodik. A hinduizmus gyűjtőfogalom, India azon több ezer éves vallásait foglalja magában, amelyek a védikus irodalmon, India ősi szanszkrit nyelvű szentírásain alapulnak. A védikus vallásbölcselet szerint a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a kegyesség a vallás négy egyetemes alapelve. Ezek következetes alkalmazása a vallási gyakorlatok végzésével együtt biztosítja az ember lelki felemelkedését, elutasításuk pedig erkölcsi és lelki hanyatláshoz vezet.

A Somogyvámos melletti, 260 hektár területű Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi, lelki kultúra értékeinek, valamint ugyanezen a szellemiségen alapuló természetes életmódnak a megismeréséhez. Jelenleg a Krisna-völgyben kb. 150 szerzetes él. Vannak köztük cölibátusban élõk, de a nagy részük családos. A völgy egyben turistalátványosság is.

---

Jom kippur

Összesen: 47 pont

Bár saját cikk, de szerintem érdemes volna mostanában kitenni, mivel közeleg az ünnep is, és nem is lett olyan rossz a cikk... kgyt (vita) 2005. szeptember 18., 16:07 (CEST)

• 5 szép, informatív cikk. talán sikerül úgy időzíteni, hogy épp akkor kerüljön ki a főoldalra. Alensha  * 2005. szeptember 18., 17:44 (CEST)
• 5 tökéletes. Jó lenne eltalálni az időzítést is... Data Destroyer 2005. szeptember 18., 17:53 (CEST)
• 0 A véleményem csak indulatokat keltene, ezért ezt mellőzném. --NZs 2005. szeptember 18., 20:55 (CEST)
• 3 Saját cikk, ezért -1. Különben szépen megírt, jó cikk.--Mathae V 2005. szeptember 18., 22:28 (CEST)
• 4, Alensha meggyőzött. [2] De továbbra is csak azzal a feltétellel, ha nem aktualizáljuk, azaz nem az ünnep időpontjában kerül ki.--Mathae V 2005. szeptember 20., 19:14 (CEST)

  Akkor karácsonykor se legyen karácsonnyal kapcsolatos cikk! -- kgyt (vita) 2005. szeptember 20., 19:23 (CEST)

  • naptári ünnep, államilag elismert. Egyébként volt már erre példa?--Mathae V 2005. szeptember 20., 20:42 (CEST)

    A jom kippur mivel kisebb, mint a karácsony? -- kgyt (vita) 2005. szeptember 20., 20:56 (CEST)

    • Jaj... A karácsony nemzetközi ünnep, mely vallásos jelentőségét igencsak elvesztette. A jom kippur zsidó ünnep, és mint ilyen, vallási tárgyú. A számokkal meg ne dobálózzunk: a keresztények akkor is többen vannak...--Mathae V 2005. szeptember 20., 22:25 (CEST) Egyébként természetesen semmivel sem kisebb, ha a vallási aspektust nézzük. Mert ugye melyik vallás jobb a többinél? (Jó, a P-DOX überel mindent, de azt nem jelölték még...)--Mathae V 2005. szeptember 21., 17:38 (CEST)
• -5 "nem támogatom a vallásos tárgyű lapokat a címlapon. --Rodrigó" -meggyőzött. + saját cikket nem illik ajánlani állítóllag.-Jogegyenlőséget a Wikipédián! 2005. szeptember 18., 22:39 (CEST)
• 5 -- csak IGe ellensúlyozása miatt -- kgyt (vita) 2005. szeptember 18., 22:43 (CEST)
• 4 OsvátA. 2005. szeptember 18., 22:56 (CEST)
• - 2 nem támogatom a vallásos tárgyú lapokat a címlapon.--Rodrigó ⇔ 2005. szeptember 18., 22:57 (CEST)
• 3 Alapvetően tetszik a cikk, de hiányolom a források vagy irodalomjegyzék, azaz a könyvek bekezdést, ami szerintem egy kiemelt szócikknél elég fontos lenne... Filoma 2005. szeptember 19., 06:59 (CEST) 
• 4 Filoma 2005. szeptember 20., 18:38 (CEST)

  Pótoltam... -- kgyt (vita) 2005. szeptember 19., 10:26 (CEST)

• megj - hiányolok egy rövid bevezetőt az elejéről még az első alcím előtt. Ha nem saját cikk lenne, akkor így adnék rá 4 pontot. -- nyenyec ☎ 2005. szeptember 20., 00:15 (CEST)

  Pótoltam... -- kgyt (vita) 2005. szeptember 20., 19:05 (CEST)

• -2 nem tamogatok vallasos temaju szocikket a cimlapon. --Math 2005. szeptember 21., 15:26 (CEST)
• 5 több szerkesztő vallásellenességén megdöbbentem. Nem fogok támogatni én sem nekem nem tetsző cikkeket a címlapon (pl. semmiféle baloldali vonatkozású cikkre nem fogok -5-nél magasabb pontszámot adni, illetve le fogom pontozni az összes szánalmas pozitivista filozófust). Ismétlem: megdöbbentő. Jó lenne továbbá, ha aktualizálnánk a megjelenését. Gubb ✍ 2005. szeptember 21., 16:05 (CEST)
• 5 Jó cikk. Amúgy meglepő, mennyien nem értik, hogy a vallási témák fontos részei az emberi kultúrának akkor is, ha azokat csak legendáknak (meséknek) tekintjük. --grin ✎ 2005. október 3., 09:19 (CEST)
• 5 nekem tetszik, bár lehet, ide sincs még jogom szavazni.(?)--Shenki 2005. október 10., 01:28 (CEST)

  A szavazatnak örülök, köszönöm. A cikkeid száma elégnek tűnik, azt nem tudom most, hogy mennyi idő kell a szavazati joghoz... Lehet, hogy kell egy hónap, remélem nem. :-) -- kgyt (vita) 2005. október 11., 08:50 (CEST)

Kell az egy hónap, lásd a szöveget a javaslatok felett. Shenki október 18-án szavazhat itt először érvényesen. Akkor visszajöhet és megerősítheti a pontszámot, addig sajnos nem él. - Serinde 2005. október 11., 09:02 (CEST)

18 betöltve --Shenki 2005. október 18., 00:12 (CEST)

• 5 - Csak most volt időm elolvasni, ezért elnézést kérek a szerzőjétől. Ez ugyan nem vitalap, de nem értem miért ne volna helye a "címlapon". Megvagyok győződve arról, hogy nagyon kevesen ismerik még a zsidó vallást, így ez a cikk (is) hiánytpótló. - Üdv. » KeFe « * ✍ 2005. november 21., 11:15 (CET)
• 5 Egyetértek az előttem szólóval. Informatív szép cikk, lehet belőle tanulni. ˘˛˘ 2005. november 23., 01:02 (CET)
• 4 Szép vallásos téma, de keveslem a képeket meg azért nem tartom annyira különlegesnek, h kezdőlapra kerüljön. Pontjaimmal a szerző munkáját értékelem.

Aláírás nélkül nem tudjuk figyelembe venni a szavazatodat - Serinde ^üzenet 2005. november 24., 07:47 (CET)

Maurycy Gottlieb: Zsidók imája a zsinagógában jom kippur idején

Jom kippur a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe. Az ókori Izraelben a főpap egyedül ezen a napon léphetett be a jeruzsálemi szentély legszentebb helyére, a Szentek Szentélyébe (vagy Szentek Szentjébe), ahol megvallotta Izrael népének bűneit és Isten bocsánatáért esedezett, de mielőtt még bement volna meg kellett térnie. Ez volt az egyetlen nap, amelyen a főpap kimondhatta Isten nevét (héberül: יהוה – pontos kiejtése nem ismert, valószínűleg Jahve vagy Jehova) úgy, hogy ne kellett volna meghalnia. Isten nevét a zsidóság arcra borulva hallgatta, miközben így kiáltottak: Áldott legyen a Név, akinek dicső királysága örökkön örökké tart!. Amennyiben élve jött ki a főpap a bűnvallás után, a nép örvendezett a bűnök bocsánata miatt.

Az ünnep ma is a megbocsátásról és megtérésről szól...

---

Európai zászló

önjelölés, azért is (lásd: Porta) -- Alensha  * 2005. szeptember 20., 22:48 (CEST)

Összesen: 11 pont

• 4 van olyan jó, mint a Jom kippur. --Mathae V 2005. szeptember 20., 23:18 (CEST)
• 4 kicsit sovánka --NZs 2005. szeptember 21., 06:12 (CEST)
• 3 kicsit sovanka es unalmas, de lehet, hogy ezt ennel jobbra nem is lehet megirni. viszont az onjelolest tamogatom. hulyeseg ez az alszerenyseg. --Math 2005. szeptember 21., 15:40 (CEST)
• 4 Nekem tetszik és egyébként is univerzális téma. Eltér az eddigi kiemeltektől. NCurse 2005. október 11., 11:03 (CEST)
• -3 Szerintem a mostani kiemelt szócikkek mezőnyében ez már kevés. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:11 (CEST)
• -1 rövid, és tartalmának így jelentős hányada az összeesküvés-elméleteket tárgyalja. címlapra nem javasolnám. --Shenki 2005. október 20., 22:19 (CEST)

Fájl:Flag of Europe.png

Az európai zászló kék háttéren tizenkét aranycsillagból áll. Bár leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották, nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak.

A zászlót Gerard Slevin írországi főheraldikus tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án az ő javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, a kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később, az 1990-s években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza.

---

New York's Village Halloween Felvonulás

Összesen: 41 pont

• 4 jo, de mivel forditas, ezert nagyjabol megegyezik az angol cikkel, nincs "hozzaadott ertek", nem mutatja a magyar WP egyediseget. --Math 2005. október 10., 18:14 (CEST)
• 4 jó, csak nem magyar... --NZs 2005. október 10., 18:16 (CEST) Bach sem volt magyar... :-) Alensha  * De, Patak Sebestyen Janos.:) (Math) Viszont az egyetemes kultúra része, ez meg nem. --NZs 2005. október 10., 19:57 (CEST) -- szerintem az egész világ az egyetemes kultúra részének számít... Alensha  * 2005. október 11., 21:28 (CEST) -- kérdezz meg egy amerikait, hogy mennyit tud weöres sándorról ... : Gubb   ✍
• 3 jól van megírva, de a közepe - a szeptember 11.-és nyavajgás (ami valószínűleg nincs semleges lexikonstílusban írva) - nemigen tetszik (ez persze nem a fordító, hanem az eredeti cikkíró hibája). A címe sem nagyon nem tetszik, még akkor sem, ha lehetetlen magyarosítani (bocs). : Gubb   ✍ 2005. november 19., 09:13 (CET)

ez egy jó cikk, azért fordítottam le amolyan hirtelen felindulásból :-) még van benne piros link, de amire megszavazzuk, hogy kikerül, megírom. Alensha  * 2005. október 10., 01:19 (CEST)

• 5 - minden benne van a cikkben, ami szükséges. Gratulálok Alensha! Külső hivatkozások, Forrás ... megjelölése. Szuper! Filoma 2005. október 10., 20:06 (CEST)

• 5 - Nem magyar, de szép, hosszú, tartalmas és sztem érdekes is. Alensha bábelizálódott is érte. :) Gratula! NCurse 2005. október 11., 11:06 (CEST)

• • köszi mindenkinek az elismerő szavakat... de én továbbra is csak a fordító vagyok, Paul írta a cikket :) Alensha  * 2005. október 11., 21:28 (CEST)

• 4 Jó és tartalmas cikk, csak kulturális menedzser szakmai részletességgel --Rodrigó ⇔ 2005. október 13., 16:30 (CEST)
• 3 - sok a szóismétlés, több helyen döcög a megfogalmazás, ezért nehéz olvasni; számos ponton még mindig át kellene foglmazni - Serinde 2005. október 18., 14:48 (CEST)
• 4 - stilisztikai és szerkezeti okokból. Egyébként érdekes és jó cikk.--Mathae V 2005. október 14., 00:55 (CEST)
• 5 pont Szép, érdekes cikk. -nagytibi ^{üzen, ?} 2005. október 14., 23:41 (CEST)
• 5 pont - Nagyon jó cikk! --Chatevec 2005. október 16., 13:14 (CEST)

Fájl:NYC Halloween Parade - Shuffle.jpg

A New York's Village Halloween Felvonulás egy évente megrendezett ünnepi felvonulás, melyre minden évben mindenszentek napján kerül sor (október 31.) New York Greenwich Village városrészében. A több mint egy mérföld hosszú felvonulás, melyen ötvenezer jelmezes résztvevő – táncosok, művészek, cirkuszi előadók, zenekarokat és színészeket szállító kocsik – évről évről kétmillió nézőt vonz a helyszínre, és körülbelül százmillióan követik a tévében.

A 2001-es felvonulás volt a város első nagyszabású ünnepsége a szeptember 11-ei terrortámadás után. A szervezők ebben az évben egy főnixet tettek meg a rendezvény jelképévé, az újjászülető várost szimbolizálva.

---

Augustus

Összesen: 49 pont

• 5 nagyon szép, részletes cikk! – Alensha  * 2005. október 11., 21:28 (CEST)
• 5 nem magyar! ;-) (de az egyetemes kultúra része) --NZs 2005. október 11., 22:02 (CEST)
• 5 tizet nem lehet? ;) Data Destroyer 2005. október 11., 22:19 (CEST)

Felőlem... :) --Mathae V 2005. október 11., 22:22 (CEST)

• 5 nagyon sok benne a tiltott szín; az angolnál hosszabb, a németnél rövidebb, egyébként szép tényleg. NCurse 2005. október 11., 22:47 (CEST) az olasznál is jóval hosszabb :-D --Alensha  * 2005. október 12., 13:57 (CEST)
• 5 NCurse indoklasa kisse homalyos, ha arra gondolt, hogy sok a piros link a cikkben, en ezt elonynek, es nem hatranynak gondolom. Sokminden megirasat motivalja. Talan jo volnanak benne magyarositott kifejezesek. --Math 2005. október 13., 08:00 (CEST)

(**azt NCurse mondta, én csak azt mondtam, hogy tökjó, hogy hosszabb cikkünk van róla, mint az olaszoknak :) Alensha  * 2005. október 13., 14:28 (CEST) ok, bocs. --Math 2005. október 13., 14:51 (CEST))

• • Math: egyetértünk, és ez egy tényleg nagyszerű cikk, de kiemelt cikknek én olyat gondolnék, ami már készen, vagy közel készen van. Ebben rengeteg a tiltott szín, ilyet inkább egy műhelyben képzelnék el. Arra tökéletes. NCurse 2005. október 13., 14:33 (CEST)
  • Ellenvélemény: a műhelyben a cikk tökéletesítése folyik, de itt csak a kapcsolatos cikkek hiánya a gond, nem pedig a tartalom vagy a forma rossz/kevés/hiányos. Előbbiek pótlása pedig folyamatban van. Gondolom Data Destroyer hamarosan bővíti az irodalmi részt, én meg aktívan "irtom" a császári rokonságot.--Mathae V 2005. október 13., 15:19 (CEST)
  • Mathnak: nem szeretném a magyaros konzult, szenátust és egyebeket látni, a komoly szakirodalom latinos alakot használ. Meg aztán a Szenátus más is lehet, ld. Rákóczi, USA és egyebek, meg a konzul is ld. diplomácia... Szóval maradnék a régi formánál, esetleg lehet disambiguation page-eket csinálni (most nem jut eszembe a magyar megfelelője.)--Mathae V 2005. október 13., 15:27 (CEST)
  • ez könyvtől függ, a consult mindenhol c-vel írják, de a szenátust magyar nyelvű könyvebn nemigen láttam még senatusként. szerintem jó lesz ez magyarosan is. Alensha  * 2005. október 16., 13:47 (CEST)
  • Lehetne mindketto. Latin, es zarojelben magyar. --Math 2005. október 18., 14:08 (CEST)
• 4 pont Szép cikk, csak sok benne a piros. -nagytibi ^{üzen, ?} 2005. október 14., 23:41 (CEST)
• 5 Jó! - Filoma 2005. október 16., 18:49 (CEST)
• 5 ötös – Alensha „magyarító” kérésével egyetértek – Váradi Zsolt 2005. október 18., 13:21 (CEST)
• 5 - nagyon szép cikk, de egyelőre sokallom benne a pirosakat és a magyarítás tényleg ráférne és kékül is folyamatosan - Serinde ^üzenet 2005. november 14., 08:06 (CET)

A pirosság "bűnét" elismerem, orvoslása folyamatban van. A magyarítást továbbra is mereven ellenzem. Alátámasztásul: Mind a magyarra lefordított forrásokban, mind a tankönyvekben (egy középiskolás, a népszerű Száray, és egy egyetemi, a non plus(z) ultra Ferenczy-Maróti-Hahn alapján) latinos átiratban vannak a köztársasági magistratusi és hivatali címek. Amellett az Akadémia így szól (MHSz 222): "A szaktudományok (...), a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (melynek hazánk is tagja) használatra javasol. Ehelyett vagy emellett - a munka jellegétől függően - a magyar átírás is alkalmazható."

Tehát alkalmazható a magyar is elvileg, de javasolt a latin, mint nemzetközileg és ismeretterjesztésben elterjedt verzió. Főleg hogy a Wikipédia is ismeretterjesztő. A Római Birodalom már úgysem nyilatkozik arról, hogy hogy gondolja...--Mathae V 2005. október 20., 15:16 (CEST)

• 5 - nagyon szép cikk, de még egy kis pontosítás nem ártana: Én minden esetre megigérem, hogy a halálom után nem írok önéletrajzot.(Augustus életének és tetteinek felbecsülhetetlen értékű forrása a halála, Kr. u. 14 körül írt önéletrajza,...) - Üdv. » KeFe « * ✍ 2005. november 19., 08:10 (CET)

Fájl:AugustusPrimaporta(det).jpg

Caesar Augustus, születési nevén Caius Octavius Thurinus (Kr. e. 63. szeptember 23. - Kr. u. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára volt (uralkodott Kr. e. 31-től haláláig). A köztársaság válságát és a polgárháborút lezárva úgy szerezte meg az egyeduralmat, hogy közben fenntartotta a res publica látszatát. Augustus 76 éves korában hunyt el békében úgy, hogy megmentette az államot a romlásból, és új rendszerével századokig biztosította fennmaradását. Uralma alatt a Római Birodalom minden szempontból virágázását élte: sok hódítással büszkélkedhetett, a tartományok és Itália gazdasága töretlenül fejlődött, megindult a birodalom romanizációja. Róma a világ fővárosává nőtte ki magát: csupa márványépület ékesítette, vízvezetékek épültek, elkészült az eredeti Pantheon és Augustus mauzóleuma. A római irodalom is ekkor élte virágkorát: Augustus és minisztere, Gaius Cilnius Maecenas bőkezűen támogatta a költőket és írókat, így Horatiust és Vergiliust is. Halála után özvegye, Livia Drusilla családja került Róma élére, és mintegy fél évszázadon át vitték tovább Augustus örökét.

---

Szauna

Összesen: 53 pont

• 5 - Szépen kerekedik, jó kis cikk! -- CsTom 2005. október 16., 12:01 (CEST)
• 5 - Szerintem király. És a finnugor elméletnek köszönhetően a magyarokhoz is kapcsolódik. ;-) --NZs 2005. október 14., 22:32 (CEST)
• 3 - A cikk rendben van, a belefektetett munka látszik, a képek szépek, de én tartom, hogy a kezdőlapra érdekes (ne haragudj Math, ez nem ellened irányul), addig nagy valószínűséggel sosem hallott cikk kell, mint a szérumfutás vagy a Go. NCurse 2005. október 14., 23:06 (CEST)
• 5 szép, és szerintem elég érdekes is, annyira még nem elterjedt Mo.-n a szaunázás szerintem. (én egyszer voltam, talán Balatonfüreden, mondjuk annyira nem tetszett, mert fullasztó a gőz. de ez a cikk szép.) iszont az összefoglaló kicsit túl hosszú, a kép meg kicsi hozzá képest.Most már jó a szövegeloszlás. Alensha  * 2005. október 15., 22:51 (CEST)
• 5 - Nagyon jó! Filoma 2005. október 16., 19:24 (CEST)
• 5 - Jó lett! Cunya 2005. október 17., 08:05 (CEST)
• 5 - --Math 2005. október 31., 10:52 (CET)
• 5 - jol sikerult lap, sok sajat munka, erdekes, figyelemfelkelto tema. Kicsit polirozni kell meg, es erett a kiemelesre --Mihalyia 2005. október 17., 09:54 (CEST)

megj.leesett az első hó, így igazán aktuálissá vált :) --Mihalyia 2005. november 20., 11:21 (CET)

• 0 - osztom NCurse véleményét: nem elég érdekes a cikk a kezdőlapra. Viszont abban igazatok van, hogy szép cikk, tehát le nem pontozom. Data Destroyer 2005. október 17., 17:09 (CEST)
• 5 Hogy a szaunáról ennyit lehessen írni :-D December hónapra javaslom publikálni. --Rodrigó ⇔ 2005. október 18., 12:26 (CEST)
• 5 - Szép és érdekes cikk, sok jó képpel. «Karaj» 2005. október 18., 14:23 (CEST) Nem szeretnék egy szerkesztői csatához hozzájárulni. «Karaj» 2005. október 31., 11:40 (CET)
• 5 - szép cikk, bár néhol még némileg értekezés íze van - Serinde 2005. október 20., 15:47 (CEST)
• 5 szavakban inkább nem minősítem () . : Gubb   ✍ 2005. november 19., 11:50 (CET)

Egy füstszauna és lékfürdő egy élményfürdő-hotel komplexumban a Finnországi Vuokatti térségben

Szauna, avagy svédül bastu avagy oroszul banya (баня), avagy az indiánoknál inipi.

A szauna története több ezer éves múltra tekint vissza, elsősorban északi népeknél, és különféle fajtái alakultak ki a történelem során, és nemzetek szerint. Feltehetőleg a szaunát az északi népek legalább kétezer éve ismerik, ugyanakkor az első írásos említések kb. ezer évre nyúlnak vissza. Eredetilega szauna egy mosakodásra, fürdésre használatos helyiség volt. Ugyanakkor, mivel olyan hely volt, ahol volt tiszta víz és általában tisztaság, szülésekhez és betegek gyógyulásához is használták. Az idősebb finn emberek még ma is elmondhatják magukról, hogy ők szaunában születtek. A vándorló nomádoknak már voltak primitív szaunáik. A finn „szauna” szó egy igen ősi szó, amelynek nincs ismert etimológiai eredete, feltehetőleg a nomád gödör-fürdő megnevezésére szolgált mindig is. A skandináv országokban járó idegent az 1600-as években bevezették a 90–100 Celsius-fokra felfűtött füstszaunába, és a legnagyobb tisztelet és megbecsülés jeléül megengedték, hogy pucérra vetkőzzön, sőt, azt is megígérték neki, hogy hamarosan nyírfavesszővel jól megcsapkodják ...

---

Hegedűoktett

Összesen: 23 pont

Elég elvont téma, de szerintem nyugodtan lehetne címlaptéma. Kár, hogy a fránya eidinburghiakkal nem tudtam meg egyezni a képek ügyében, így most csak ilyen szegényes illusztrációra futja... --NZs 2005. október 15., 22:42 (CEST) (ja igen, és teszek rá, hogy önjelölés)

• 5 elég szép cikk. még ezeket a pirosakat kidolgozod, ugye? :) külön tetszik, hogy saját jelölés, tegyél nyugodtan erre az íratlan szabályra :-) ha valaki emiatt levon pontot, én is elkezdek levonni a szavazataimból az összes olyan cikknél, amit nem a szerzője jelölt… Alensha  * 2005. október 15., 22:57 (CEST)
• 3 - szépnek szép, teljesnek teljes, de szerintem nem valami érdekes... Persze ez csak személyes vélemény.--Mathae V 2005. október 16., 12:27 (CEST)
• 4 - az önjelölés és a belefektetett munka miatt, de nem adok 5-öt, mert habár tényleg szép munka, azonban legalábbis nekem, nem nagyon érdekfeszítő. Ez viszont nem a szerzőt, hanem engem minősít. :) NCurse 2005. október 16., 14:31 (CEST)
• 4 Sajnos számomra sem elég érdekfeszítő a cikk, de ez lehet, hogy azért van, mert gőzöm sincs a témáról. :-( Filoma 2005. október 16., 19:42 (CEST)
• 4 Hogy mik vannak!! :-) Tetszik, bár kissé specifikus --Rodrigó ⇔ 2005. október 16., 20:10 (CEST)
• 3 Ugy velem, hogy volna a nagykozosseg szamara erdekesebb zenei cikk is. Ez tul technikai. Keves kep. De ertekes a befektetett munka. Szivesebben olvasgattam volna valami olyasmirol, amihez zeneszerzok es muvek is kapcsolhatoak. Biztatnam, NZS-t, hogy irjon, es jeloljon valamilyen popularisabb cikket is. --Math 2005. október 17., 11:25 (CEST)
• -5 - nem szabad licencű kép. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:13 (CEST)
• megjegyzés részemről lenne a vitalapon --Shenki 2005. október 19., 22:25 (CEST)
• 5. : Gubb   ✍ 2005. november 19., 11:41 (CET) szép és érdekes(!), nem az volt eddig a bajotok, hogy túlságosan triviák lesznek a lexikonban? Könyörgöm, a Wikipédia vagyunk, nem az Ablak-Zsiráf!! A licenc-téma meg kit érdekel (amíg nem jelentkeznek a jogászok)? : Gubb   ✍ 2005. november 19., 11:41 (CET)

Fájl:Violin octet.jpeg

A hegedűoktett vagy „Új hegedűcsalád” egy próbálkozás a vonós hangszerek megújítására. Az ötlet megalkotója Carleen Hutchins, aki az ötletre a vertikális brácsa kifejlesztésekor jött rá, miszerint a vonós hangszerek sokkal szebb és erősebb hangot adnak, hogyha az elő- és hátlap rezgésének magassága megegyezik a második legmagasabb húr, a két lap közötti terület rezgésének magassága pedig a második legmélyebb húr hangmagasságával. Az oktettben végül a három legmélyebb hangszer kivételével érvényesült ez a szabály. A mélyeknél (bariton, basszus, kontrabasszus) ez a rezgésszám pár hanggal lejjebb van, igazodva az előadóművészek kéréséhez. Később a két középső hangszernél (alt és tenor) ezeket a rezgésszámokat megemelték, hogy ne legyen olyan mély és sötét a hangjuk.

A gambák óta ez az első hiánytalan vonós hangszercsalád, mivel a hegedű család tagjainak hangja minőségben igen eltérő, és elég heterogén képet mutat. Ezen kívül ezen hangszerek már megfelelnek a 20.- 21. század akkusztikai követelményeinek.

---

Hárfa

Összesen: 16 pont

Nah, megpróbálkoznék valami populárisabb cikkel is. Majd még egy kicsit dolgozok rajta amíg kikerül, de buzdítok mindenkit hasonlókra :-)

Kérem mindenkit, hogy ne a képek liszencét, hanem a tartalmat pontozza... --NZs 2005. október 21., 16:29 (CEST)

• 5 pont van nemi formai hiba nagy felbontasban, de azon lehet igazitani. most mar erdekes.:) --Math 2005. október 19., 11:18 (CEST)
• -2 - szép és érdekes cikk, de pillanatnyilag nem tartom címlapérettnek, nem véletlenül jelöltem referálásra. Pedig olyan szívesen adnék neki +5-öst... de ahhoz még elég sokat kell rajta dolgozni. Én sajnos nem tudtam átdolgozni megfelelő formára, hozzáértők bővíthetnék a szöveget. - Serinde 2005. október 20., 15:53 (CEST)
• -5 - nincs a képhez licenc. -- nyenyec ☎ 2005. október 21., 16:58 (CEST)
• 4 - A cikk szép, de még van mit elvenni és hozzátenni is. Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 27., 06:50 (CEST) Ha a könyökedet nem használod az előrjutásra, akkor állva is mehetsz.Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 21., 20:34 (CEST)
• 4 - Szép, sok benne az olyan hivatkozás, amit a szerző írt, tartalmas, ami a kedvencem:sokrétű, számos helyre vezet, gratula! NCurse _üzenet 2005. november 19., 11:59 (CET)
• 5 Nekem tetszik. Filoma 2005. november 25., 16:54 (CET)

A hárfa egy pengetős hangszer. Az emberiség egyik legősibb hangszere, amely feltehetőleg Egyiptomból vagy Mezopotámiából származik, bár a rómaiak a hárfát sohsem fogadták be. Szinte az összes földrészen megtalálhatjuk: Afrika, Európa, Amerika és Ázsia egyformán otthonának tekinthető.

Az ókorban pszaltérion, magadisz és szambüké néven is léteztek variánsai. Ezek a hangszerek később népi hangszerekké váltak. A középkorban viszont a hárfa és társai a főurak kedvelt hangszerei lettek. A 16. századra jelentősége igen megcsappant, bár Walesen kívül német földön és Spanyolországban kedvelték. Ebben az időben a húrok nem a később használatos esztergált gombocskákkal kapcsolódtak a hangszerhez, hanem kis fakampók segítségével. Mivel a húrok általában nekiverődtek a kampóknak, jellegzetes mellékzörej keletkezett. A continuo korszakban korszakban a hárfa egyáltalán nem játszott jelentős szerepet. A Basso Continuo egyik lehetséges vagy előírt hangszere volt. Ekkoriban kezdődtek meg a kísérletek a hangszer kromatizálására. A klasszicizmusban a pengetős hangszerek eltűnését figyelhetjük meg: egyedül a hárfa maradt talpon.

---

Technológiai szingularitás

Összesen: 25 pont

Jelölöm Cunya művét, ami kivételesre sikeredett. Rengeteg munka van benne, és - legalábbis szerintem - rendkívül érdekes. Sok szempontból taglalja a témát, és számtalanszor hivatkozik. Van benne jónéhány piros, de ezért kell többünknek is dolgozni rajta. :) NCurse 2005. november 5., 22:05 (CET) A kép maradjon fent, ma magyarosítom. NCurse 2005. november 6., 08:08 (CET)

• 5 pont: Nekem a fent említett okokból nagyon tetszik. Gratula a szerzőnek! :) NCurse 2005. november 5., 22:05 (CET)
• 5:a Kép:Paradigmaváltások logaritmikus skálán.PNG nincs lefordítva. Így ne kerüljön címlapra. -- nyenyec ☎ 2005. november 10., 22:09 (CET)
• 4: biztos jó, csak én nem vagyok képes felfogni... --NZs 2005. november 5., 23:57 (CET)
• 3: a kivitelezés szép munka, a témát viszont kevéssé találom érdekesnek --Mihalyia 2005. november 20., 11:17 (CET)
• 4: nagyon szép, de a pirosló hivatkozások radikális csökkentése javasolt - Serinde ^üzenet 2005. november 21., 13:18 (CET)
• 4 Egy csomó elütést kijavítottam benne, de azért nem rossz, sőt érdekes cikk. Filoma 2005. november 25., 17:27 (CET)

A grafikon az emberi történelem kulcsfontosságú eseményei között eltelt idő logaritmusát ábrázolja, az exponenciális vízszintes időtengelyen.

A jövőkutatásban technológiai szingularitásnak (vagy Szingularitásnak) azt az eseményt nevezzük, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a Szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelleinkkel.

Az esemény következményeit I. J. Good írta le először az 1960-as években bár a technológiai fejlődéshez kapcsolódóan a szingularitás kifejezést már Neumann János is használta az 1950-es években. A Szingularitást Vernor Vinge tette ismertté az 1980-as években. Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják.

---

IV. László

Összesen: 35 pont

• 5 átfutottam, jónak tűnik. : Gubb   ✍ 2005. november 19., 11:36 (CET)
• 5 pont: végre egy jó magyar történelmi cikk - Serinde ^üzenet 2005. november 10., 19:23 (CET)
• 5 pont: gyönyörű, kevés tiltott szín, teljes életrajz, sok szép kép, korrekt felépítés, ahogy a nagy (wiki) könyvben meg vagyon az írva... NCurse _üzenet 2005. november 10., 20:35 (CET)
• 5 pont: újabb szép cikk. --NZs 2005. november 13., 22:14 (CET)
• 5 pont – Váradi Zsolt 2005. november 14., 08:21 (CET)
• 5 pont - az egyik legjobb történelmi cikk, amit mostanában olvastam. Talán a bal fényképet lehetne érdekesebbre cserélni. --Mihalyia 2005. november 20., 11:13 (CET)
• 5 pont - átfogó, olvasmányos, vizuális megjelenése nagyon szép. --Adaniel 2005. november 26., 17:52 (CET)

Kun László ábrázolása Thuróczy János krónikájában

Kun László ábrázolása Thuróczy János krónikájában

IV. (Kun) László az utolsó előtti Árpád-házi magyar király volt. Apja, V. István alig két évnyi uralkodás után hunyt el, így 1272-ben tízéves gyermekként került a magyar trónra. Uralkodása alatt a főurak hatalma megnőtt, pártharcaik a király külpolitikáját is erősen befolyásolták. II. Ottokár cseh királlyal való rossz kapcsolata miatt szövetséget kötött Habsburg Rudolffal, és a magyar-német egyesített csapatok 1278. április 20-án megsemmisítő vereséget mértek a cseh hadakra. A király azonban nem tudta hosszú távon kamatoztatni megnövekedett presztízsét. Mivel hatalma komolyan támaszkodott a kunokra, az oligarchák elérték a pápánál egy legátus, Fülöp fermói püspök Magyarországra küldését, aki rávette Lászlót a kunok életmódjának megváltoztatását célzó törvények kihirdetésére. A vonakodó király egyházi átok alá is került, és bár a kunok foglyul ejtették a püspököt, László végül 1280-ban kénytelen volt fellépni a lázadó kun csapatok ellen. Az egyre jobban elszigetelődő király mind kevesebbet törődött az országgal, és szeretett kunjai közé vonult, ám 1290. július 10-én épp közülük kerültek ki Borsa Kopasz által felbérelt gyilkosai.

---

Trolibusz

Összesen: 42 pont

• 5 pont - érdekes, színes, képes, tetszik. ˘˛˘ 2005. november 13., 13:48 (CET)
• 5 pont - de az enwiki hivatkozást kiszedni, inkább megírni magyarul. + commons --NZs 2005. november 14., 16:34 (CET)
• 5 pont - részletes és érdekes cikk. Cunya 2005. november 14., 18:41 (CET)
• 4 pont - szép munka, de nálam a képek több helyen törik a szöveget - Serinde ^üzenet 2005. november 17., 10:36 (CET)
• 5 pont - jó cikk, szép munka. - Üdv. » KeFe « _ ✍ 2005. november 19., 07:26 (CET)
• 5 átfutottam, nincs kifogásom. LEXIKONCIKK. : Gubb

  ✍ 2005. november 19., 11:58 (CET)

• 5 érdekes, alapos munka, szép! --Mihalyia 2005. november 20., 10:54 (CET)
• 5 - Tartalmas, érdekes, értelmes... Filoma 2005. november 24., 07:10 (CET)
• 3 - Szerintem a szöveg belső tagolása, elrendezése még javítható volna, a tartalma viszont érdeks és részletes --Adaniel 2005. november 26., 17:55 (CET)

Optikai nyomvezetéses trolibusz.

A trolibusz egy olyan közúti tömegközlekedési jármű, amely áramszedők segítségével kapcsolódik a felsővezetékéhez, és így kapja a mozgáshoz szükséges energiát.

Az elektromos hajtású közúti járművek története, szinte egyidős a villamosokkal. Az első ilyen járművet 1882-ben helyezték üzembe Berlin közelében, egy 540 méter hosszú próbapályán. A felsővezetékkel való kapcsolatot a korai trolibuszoknál többféleképpen oldották meg. Elterjedt megoldás volt a kontakt-kocsi használata, ahol magán a felsővezetéken futott egy görgős kiskocsi, és ez a kiskocsi volt egy vezetékkel összekötve a járművel. Később jelent meg az egy-, majd kétrudas áramszedőt használó rendszerek, innen jön a trolibusz elnevezés is, mert magát a rúd-áramszedőt hívták trolley-nak. A kettős rúd-áramszedős rendszer (a Schiemann-rendszer) terjedt végül el az 1920-as évektől kezdve, főleg Angliából kiindulva. Az utolsó, különleges rendszerű, egyrudas áramszedőjű trolibusz 1967-ig közlekedett Norvégiában.

---

Vasa (hajó)

Összesen: 31 pont

• 5 pont - érdekes, informatív, kevesen ismerik részleteiben, de mégis sokan hallottak már róla --Mihalyia 2005. november 19., 18:14 (CET)
• 3 - szép, de szerintem szerencsétlenül néz ki, mikor a képek kétoldalról fogják közre a szöveget. -- nyenyec ☎ 2005. november 19., 19:27 (CET)
• 4 - nekem éppenhogy a kétoldali képek tetszenek. Szeretem az ilyen elrendezést. :) Gratula NCurse _üzenet 2005. november 19., 19:30 (CET)
• 5 - túl sok fanyalgást érzek egyes szerkesztők részéről... sztem ez igenis egy korrekt cikk! --NZs 2005. november 20., 00:22 (CET)
• 4 - Szép, izléses, jó és érdekes cikk, szerzőjének gratulálok. - Üdv. » KeFe « * ✍ 2005. november 21., 10:34 (CET)
• 5 – Csanády 2005. november 21., 13:29 (CET)
• 5 - Érdekes cikk! Filoma 2005. november 25., 16:45 (CET)

A Vasa

A Vasa (svédül Wasa) egy svéd hadihajó volt, melyet 1626-1628 között építettek II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére. A svéd király a Harmincéves háború alatt, Lengyelország elleni harcok miatt rendelte meg a hajót. A feltörekvő, tengeri nagyhatalomá váló református svédek biztosítani akarták a kender importját az új hajóik kötélzetéhez az akkoriban a katolikus lengyelek befolyása alatt álló Balti-térségből. A stratégiai és vallási okokon túl személyes indok is vezette Gusztáv Adolfot: a lengyel király saját unokatestvére, III. Zsigmond volt, aki 1599-ig svéd királyként is uralkodott. Gusztáv Adolf remélte, hogy a két országot ismét egyesítheti.

---

Közzétett összefoglalók

Lásd: Kiemelt szócikkek