„Néprajz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2024. szeptember 4., 11:00-kori változata

A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése. Mindezek gyűjtésével és összehasonlító vizsgálatával a néprajztudomány foglalkozik (röviden szintén néprajz).

Jellemzői

A néprajztudománynak két fő ága van:

Európai néprajz kutatása, amely az egyes európai népek parasztságának tárgyait, művészetét és szóbeli hagyományainak gyűjtését és vizsgálatát jelenti. Az európai néprajz kutatása főleg német nyelvterületen, Magyarországon, Kelet-Európában és Észak-Európában alakult ki.
Etnológia (görög εθνολογεια, ethnologeia, vagyis „néptudomány”), amely a hagyományos európai kultúráktól eltérő, elsősorban Európán kívüli népcsoportok életét tanulmányozza, illetve a világ különféle népeit osztályozza, hasonlítja össze egymással.

A néprajztudománytól elkülönül a Nyugat-Európában és Amerikában kialakult etnográfia (angol Ethnography) tudománya. Ez alatt ugyanis elsősorban más népek életének a „részt vevő megfigyelés” módszerén alapuló leírását értik, míg a hagyományos európai néprajzot egyszerűen a folklór (az angol folklore, „néphagyomány” szóból) és népművészet kutatásaként jelölik meg. A részt vevő megfigyelés azt jelenti, hogy a kutató tartósan együtt él a tanulmányozott népcsoporttal, alkalmazkodva az őslakók életéhez, szokásaihoz és elsajátítva nyelvüket. Így képessé válik arra, hogy hitelesen leírja kultúrájukat, hitvilágukat, hagyományaikat. Az együttélő kutatás módszere azoknak a 19. századi utazóknak, gyarmati tisztviselőknek a munkásságára nyúlik vissza, akik a civilizációtól távol élő őslakó népek kultúrájával való megismerkedést értékesnek és tudományosan hasznosnak találták (például az ember őskori történetének rekonstruálása szempontjából.) A 20. század első felében a bennszülött népek közé költöző híres etnográfus kutatók voltak például Alfred Radcliffe-Brown (ausztrál őslakók) Evans-Pritchard (nuerek, Kelet-Afrika), Bronisław Malinowski (Melanézia), Margaret Mead (Szamoa), Claude Lévi-Strauss (Amazónia), Wacław Sieroszewski (Jakutföld).

A részt vevő megfigyelés módszeréből fejlődött ki a 20. század elején az amerikai Franz Boas kezdeményezésére a kulturális antropológia tudománya. A kulturális antropológusok alapvető módszere lett a tanulmányozott népcsoporttal való tartós együttélés, amit „terepmunkának” neveznek. Ncsalkdalksdlahwdkjafdldas

A magyarság néprajza

Tárgyi néprajz

Etnográfia: népi építkezés, településnéprajz, nép gazdálkodás, népi táplálkozás, kézművesség, népviselet és hímzőkultúra.

Gazdálkodás

Szellemi kultúra - Folklorisztika

Busójárás: A török megszállás óta Mohácson minden évben megtartják a szőrökbe és szarvakkal ,,díszített" faálarcba öltözött Busójárást, mely a törökök híján már csak a telet hivatott elzavarni. Ezt a ritka maskarás tánc- és népünnepség 2010-ben felkerült az Európai Szellemi Örökség listájára.

Lásd még:

Híres magyar néprajztudósok:

Bővebben: Magyar néprajzkutatók listája

Híres európai néprajzkutatók :

Elias Lönnrot (Kalevala)
Grimm fivérek (népmesekutatás)
Hugo Kołłątaj (lengyel népi kultúra)^[1]

Etnológia

Az etnológia vagy általános néprajztudomány a természeti népek kutatásával foglalkozik.

Híres etnológusok:

Bővebben: Kulturális antropológia

Képzést indító felsőoktatási intézmények

Debreceni Egyetem – Bölcsészettudományi Kar
Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar

Szervezetek, intézmények

Jegyzetek

↑ A népi kultúra felfedezése Archiválva 2016. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben nyeomszsz.org

További információk

Nézd meg a néprajz címszót a Wikiszótárban!

Ez a néphagyományról vagy néprajzról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] A népi kultúra felfedezése Archiválva 2016. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben nyeomszsz.org

[1]

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 A néprajztudománytól elkülönül a [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és [[Észak-Amerika|Amerikában]] kialakult '''etnográfia''' ([[angol nyelv|angol]] ''Ethnography'') tudománya. Ez alatt ugyanis elsősorban más népek életének a „részt vevő megfigyelés” módszerén alapuló leírását értik, míg a hagyományos európai néprajzot egyszerűen a [[folklór]] (az angol ''folklore'', „néphagyomány” szóból) és népművészet kutatásaként jelölik meg. A ''részt vevő megfigyelés'' azt jelenti, hogy a kutató tartósan együtt él a tanulmányozott népcsoporttal, alkalmazkodva az őslakók életéhez, szokásaihoz és elsajátítva [[nyelv]]üket. Így képessé válik arra, hogy hitelesen leírja [[kultúra|kultúrájukat]], [[hitvilág]]ukat, hagyományaikat. Az együttélő kutatás módszere azoknak a [[19. század]]i utazóknak, [[gyarmat (terület)|gyarmati]] tisztviselőknek a munkásságára nyúlik vissza, akik a [[civilizáció]]tól távol élő őslakó népek kultúrájával való megismerkedést értékesnek és tudományosan hasznosnak találták (például az ember [[őskor]]i történetének rekonstruálása szempontjából.) A [[20. század]] első felében a bennszülött népek közé költöző híres etnográfus kutatók voltak például [[Alfred Radcliffe-Brown]] ([[Ausztrália (kontinens)|ausztrál]] őslakók) [[Edward Evan Evans-Pritchard|Evans-Pritchard]] ([[nuerek]], [[Afrika|Kelet-Afrika]]), [[Bronisław Malinowski (antropológus)|Bronisław Malinowski]] ([[Melanézia]]), [[Margaret Mead]] ([[Szamoa]]), [[Claude Lévi-Strauss]] ([[Amazónia]]), [[Wacław Sieroszewski]] ([[Jakutföld]]).
-A részt vevő megfigyelés módszeréből fejlődött ki a 20. század elején az amerikai [[Franz Boas]] kezdeményezésére a [[kulturális antropológia]] tudománya. A kulturális antropológusok alapvető módszere lett a tanulmányozott népcsoporttal való tartós együttélés, amit „terepmunkának” neveznek.
+A részt vevő megfigyelés módszeréből fejlődött ki a 20. század elején az amerikai [[Franz Boas]] kezdeményezésére a [[kulturális antropológia]] tudománya. A kulturális antropológusok alapvető módszere lett a tanulmányozott népcsoporttal való tartós együttélés, amit „terepmunkának” neveznek. Ncsalkdalksdlahwdkjafdldas
 == A magyarság néprajza ==