Bogdán István (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bogdán István
Született 1922. szeptember 15.
Budapest
Elhunyt 2001. május 11. (78 évesen)
Budapest
Foglalkozása történész

Dr. Bogdán István (Budapest, 1922. szeptember 15. – Budapest, 2001. május 11.) könyvtáros, történész, szakíró és ifjúsági író, a Magyar Nemzeti Levéltár Központi Könyvtárának vezetője, a történelemtudomány doktora, a papírgyártás és több más hazai kézműves iparág történetének egyik legjelentősebb hazai kutatója.

Élete[szerkesztés]

1922. szeptember 15-­én született Bogdán István (18911935) postatanácsos és Plininger Julianna Viktória (18911961) fiaként. Középfokú tanulmányait Budapesten, a Werbőczy Gimnáziumban végezte, ahol 1941­-ben tett érettségi vizsgát, majd – miután továbbtanulásra anyagi lehetőségei miatt nem volt módja – magántisztviselőnek állt. Húszévesen kötött házasságot Kecskeméti Annával, akitől a következő években két gyermeke született: 1943-­ban István, aki festő-­ és grafikusművész lett, 1947­-ben pedig Anna.

1944 októberétől egy éven át katonai szolgálatot teljesített, közben mintegy öt hónapot hadifogságban töltött. Leszerelését követően évekig alkalmi munkákból élt, mígnem 1948 nyarán a Magyar Országos Levéltárnál kapott állást, kezdetben mint alkalmi munkás, majd mint teremőr, de néhány év alatt levéltárosi posztig küzdötte fel magát. 1952-­ben könyvtárosi szakképesítést is szerzett, így az intézet könyvtárosa, újabb néhány év múltán pedig könyvtárvezetője lehetett. 1956­-tól a Levéltár központi könyvtárának vezetése mellett az ő feladata lett az ország 22 állami levéltári könyvtárának szakmai irányítása is.

Munkája mellett 1957-­től részese lett az intézet restauráló műhelyének megszervezésének, amit korábban ő maga is kezdeményezett, 1967-­ben pedig őt bízták meg e műhely vezetésével is. A nyugdíjazását megelőző időszakban lehetősége nyílt az általa ugyancsak hosszabb ideje szorgalmazott Levéltári Múzeum megszervezésére, és 1980­-tól négy éven keresztül annak vezetésére is. 1983. december 31-­ével nyugdíjazták, de még nyugdíjasként is jó néhány tanulmányt jelentetett meg, részt vett több lexikon szerkesztésében (Képes diáklexikon – Technika, 1989.; Magyar Katolikus Lexikon, 1993, Korai magyar történeti lexikon, 1994), valamint több ismeretterjesztő előadás megtartását vállalta magára.

Szakmai tevékenysége[szerkesztés]

Az Országos Levéltár állományába kerülve már korán kutatásokba kezdett, egyik fő szakterülete a magyarországi papírológia, mint a történelem kutatásának egyik segédtudománya lett. Első tanulmányait 1955-­től publikálta; már a következő évben második díjat nyert a Magyar Tudományos Akadémia technikatörténeti jeligés pályázatán, 1963­-ban pedig az Akadémiai Kiadó megjelentette első szakkönyvét is, A magyarországi papíripar története 1530–1900 címmel. A kötet, amely a szerző addigi papíripari kutatásait összegezte, egyben a papírológia első jelentős hazai szakmunkája is lett.

Papírtörténeti kutatási tevékenysége mellett az 1960-as évek derekától mértéktörténeti kutatásokba is belekezdett, e munkájának eredménye számos tanulmány és szakcikk mellett egy három kötetes szakkönyv lett a méterrendszer bevezetése előtt hazánkban használt hossz­, súly­, térfogat­, és egyéb mértékeket. Úttörő munkát végzett a magyarországi vízjelek részletes kutatása terén is, első, e tárgyban megjelent (1959-­ben publikált) cikkét a szakterület egyik későbbi kutatója „a tudományos filigranológia alapjainak hazai kidolgozása felé tett első megalapozott munka”-­ként értékelte[1] Sokat publikált még a hazai nyomdák és malmok történetével kapcsolatban, illetve levéltártani kérdésekben is, ám ez utóbbi szakterületen kidolgozott változtatási (korszerűsítési) javaslataival többnyire nem tudta elérni, hogy bekerüljenek a hazai levéltárak napi gyakorlatába.

1961-­től kezdve több mint három évtizeden keresztül tartott népszerűsítő­, ismeretterjesztő előadásokat a Magyar Rádióban, majd a Magyar Televízióban a hazai technikatörténet érdekességeiről, illetve a magyar népszokásokról. Rádiós előadásainak jó része később nyomtatásban is megjelent, összesen 6 ismeretterjesztő könyve keretében.

Fontosnak tartotta a technikatörténethez kapcsolódó tárgyi emlékek megőrzését is, így nemcsak a Levéltári Múzeum megalapítója volt, de segítette a Vegyipari Múzeumot, hatalmas papírtörténeti gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, közel 700 darabból álló, kézi vázlatrajzos vízjelgyűjteménye pedig a Magyar Vízjel Adatbank részét képezi. Szakmai munkája mellett szépirodalmi (ifjúsági), valamint bölcseleti műveket is alkotott és festéssel is foglalkozott. Számos műve kiadatlanul, kéziratban maradt.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1982-­ben elnyerte a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, tudományos munkásságának elismeréseként.
  • 1998-­ban a Magyar Tudományos Akadémia a történelemtudomány doktorává nyilvánította, történészi munkásságáért.

Művei[szerkesztés]

Szaktudományi könyvek[szerkesztés]

  • Levéltári alapismeretek. Budapest, 1960. (Irat­ és könyvkonzervátor tanfolyami jegyzet)
  • A levéltári és könyvtári anyag alkotó elemei. Budapest, 1961. (Irat­ és könyvkonzervátor tanfolyami jegyzet)
  • Három technikatörténeti fejezet Benda KálmánIrinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda című könyvében (p32­-40.: A nyomda felszerelése és működése 1561­-1711. p82­-94.: A nyomda technikai működése 1711-­1804. p137­-143.: Gépek, technikai felszerelés 1804­-1849.). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961.
  • A papírkészítés fejlődése. In: Vámos György – Katona Kálmán (szerk.): Papíripari kézikönyv, p7­25. Műszaki Kiadó, Budapest, 1962. [A második kiadásban: p27-­38., 1980.]
  • A magyarországi papíripar története 1530­-1900. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963.
  • A Szombathelyi Pamutipar története 1899­-1967. Szombathely, 1969.
  • A magyar levéltári kiadványok bibliográfiája 1945–1974 (Horváth Jánosnéval). Budapest, 1975.
  • Magyarországi hossz-­ és földmértékek a 16. század végéig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
  • Papírkészítőink mesterségszavai 16-­19. sz. Budapest, 1979.
  • A szakkönyvtár és anyagának használata. In: Levéltári ismeretek kézikönyve, p299­-318. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.
  • Két fejezet A történelem segédtudományai című szaktankönyvben. (p87­-101.: Papírológia. p254­273: Metrológia. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1986.)
  • Magyarországi hossz­- és földmértékek 1601-­1874. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
  • Magyarországi űr­-, térfogat-­, súly-­ és darabmértékek 1874­-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.
  • Néhány történeti segédtudomány létrejötte. Doktori tézis­összefoglaló. Budapest, 1997., saját kiadás.

Ismeretterjesztő művek[szerkesztés]

  • Régi magyar mesterségek. Magvető, Budapest, 1973.
  • Régi magyar mulatságok. Magvető, Budapest, 1978.
  • Régi magyar históriák. Magvető, Budapest, 1980.
  • Mestere volt egykor... Magvető, Budapest, 1984.
  • A homo faber. In: Lovas György (szerk.): Gólyavári esték. A gondolkodás évszázadai, p147­-159. RTV–Minerva, Budapest, 1986.
  • Régi magyar mértékek. Gondolat, Budapest, 1987.
  • Kézművesek mestersége. Gondolat, Budapest, 1989.

Jelentősebb szakcikkek, tanulmányok[szerkesztés]

  • A pécsi papírmalom. Papír­- és Nyomdatechnika, Budapest. VII. évfolyam, 2–3: 70–72. 1955.
  • A diósgyőri papírmalom alapítási kísérlete 1773­-ban. Papír­ és Nyomdatechnika, Budapest. VII. évfolyam, 7:218–221. 1955.
  • Papírgyártás 200 év előtt. Papír-­ és Nyomdatechnika, Budapest. VII. évfolyam, 8: 263–267. 1955.
  • A diósgyőri papírmalom alapítása 1802-­ben. Papír-­ és Nyomdatechnika, Budapest, VII. évfolyam, 11: 364-366. 1955.
  • Vízjelek és vízjelkutatás. Papír­- és Nyomdatechnika, Budapest. VIII. évfolyam, 1: 25–28.; (némi változtatással:) Levéltári Híradó, VIII. évfolyam, 23: 27–35. 1956.
  • Papíripari találmányok 1750–1830. Papír-­ és Nyomdatechnika, Budapest. VIII. évfolyam, 4: 125–129. 1956.
  • Papírkészítő mesterek és legények a XVIII. században. Papír­- és Nyomdatechnika, Budapest. VIII. évfolyam, 6: 189–196. 1956.
  • Díszoklevelek „tipográfiája”. Papír­- és Nyomdatechnika melléklete, Magyar Tipográfia, VIII. évfolyam, 8: 1–7. 1956.
  • XIX. századi vízjeleink. Papíripar, Budapest. I. évfolyam, 1–2: 23–30. 1957.
  • Papír-­ és nyomdaipari történeti emlékeink védelme. Papíripar, Budapest. I. évfolyam, 7–8: 146–149. 1957.
  • Papíripari találmányok a XIX. század második felében. 1. Papíripar, Budapest. I. évfolyam, 1–2: 34–38. 1958.
  • A nyomdaipari múzeumért... Magyar Grafika, Budapest. II. évfolyam, 1–2: 57. 1958.
  • Papíripari találmányok a XIX. század második felében. 2. Papíripar, Budapest. II. évfolyam, 1: 27–31. 1959.
  • Az első magyar papírmalmok. Papíripar, Budapest. III. évfolyam, 2: 67–73. 1959.
  • Néhány adat a XVI-­XVIII. századbeli papírkészítésről. Papíripar, Budapest. III. évfolyam, 5: 189–194. 1959.
  • A vízjelkutatás problémái. Vízjelgyűjtésünk módszertana. Levéltári Közlemények, Budapest. 30: 89–108. 1959.
  • A lékai (hámori) papírmalom a XVIII. században. Történelmi Szemle, Budapest. III. évfolyam, 1: 49–63.
  • Papírmalom alapítási kísérlet Budán. Papíripar, Budapest. IV. évfolyam, 5: 195–200. 1960.
  • Angaben über die Papierherstellung in der Zeit vom XVI. bis XVIII. Jahrhundert, 1–2. Zellstoff und Papier, IX. évf. 11: 435–436; 12: 476–477. 1960.
  • Papírgyár alapítási kísérletek Pesten a XIX. században. Papíripar, Budapest. V. évfolyam, 3: 95–100. 1961.
  • XVI­-XVII. századi papírkészítőink életéből. Papíripar, Budapest. VI. évfolyam, 5: 128–131. 1962.
  • A papírkészítés fejlődése. Papíripari kézikönyv, Műszaki Kiadó, Budapest. 7–25. 1962.
  • A papíralakok változása a XIV. századtól a szabványosításig. Papíripar, Budapest. VI. évfolyam, 5: 237–246. Historia papiernicztwa wegierskiego. Przeglad Papiernizy, XVIII. évf. 10: 328–329. 1962.
  • A merített papír a XIV. századtól a XIX. század első feléig. Papíripar, Budapest. VII. évfolyam, 3: 110–115. 1963.
  • Papírmalmaink átalakítása papírgyárakká. Papíripar, Budapest. VII. évfolyam, 5: 193–196. 1963.
  • A papír műszaki felhasználásának kezdetei Magyarországon. Technika Történeti Szemle, Budapest, 1: 183–193. 1963.
  • Miszellen zur Papiererzeugung von 200 Jahren. Papiergeschichte, XIV. évf., 1–2: 8–16. 1964.
  • Magyar nyomdák és könyvnyomtatók. Élet és Tudomány, Budapest. XIX. évfolyam, 39: 1854–1859; 40: 1906–1910. 1964.
  • A „vízjelírás” fejlődése. Papíripar, Budapest. VIII. évfolyam, 5: 170–178. 1964.
  • A Papír-­, Nyomda-­ és Írószeripari Múzeum megvalósításáért! Magyar Grafika, Budapest. VIII. évfolyam, 6:406–407. 1964.
  • Miszellen zur Papiergeschichte. Papiergeschichte, XIV. évf. 5–6: 61–63. 1964.
  • Adalék vízimalmaink műszaktörténetéhez. Agrártörténeti Szemle, Budapest. VI. évf. 3–4: 426–436. 1965.
  • A XVI–XIX. századi anyagelőkészítő gépek és módszerek néhány műszaki adata. Papíripar, Budapest. IX. évfolyam, 4: 152–156. 1965.
  • A fehér mesterség. 1–2. Élet és Tudomány, Budapest. XX. évf. 41: 1956–1961; 42: 2004–2009. 1965.
  • Papírkereskedelmünk a XIV–XVII. században. Századok, Budapest. 99. évf., 4–5: 871–881. 1966.
  • Papírmalmaink műszaki felszerelése. Technika Történeti Szemle, Budapest. III. évf., 1–2: 231–249. 1966.
  • A malom és a népesség. Agrártörténeti Szemle 8. 1966. 1­2. 178­-187.
  • A fiumei papírgyár első évtizedei. Papíripar, Budapest. X. évf., 5: 179–184. 1966.
  • A levéltár és az adatszolgáltatás. Levéltári szemle 16. 1966. 3. 603-­614.
  • Újabb kétszáz éves gabonalelet. Agrártörténeti Szemle 8. 1966. 4. 486-­494.
  • Királyi öl és királyi hold (Maksay Ferenccel). Agrártörténeti Szemle 9. 1967. 1­2. 106-­110.
  • Gabonamalmaink a 16­-17. században. Agrártörténeti Szemle 9. 1968. 3­4. 308­-327.
  • Utánzott vízjeleink a századfordulón. Papíripar, Budapest. XII. évf. 1: 29–34. 1968.
  • Adalékok a pápai papírmalom történetéhez. Papíripar, Budapest. XII. évf., 4: 138–143. 1968.
  • Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII–XIX. században. Levéltári Közlemények, Budapest. XXXIX. évf., 1: 9–27. 1968.
  • Einige technische Daten zur Papiermacherei im XVII. bis XIX. Jahrhundert. Papiergeschichte, XIX. évf. , 3–4: 36–39. 1969.
  • Papírkereskedelem Budapesten a XIX. században. Papíripar, Budapest. XIII. évf., 5: 217–220. 1969.
  • A vízjel mint védjegy. Papíripar, Budapest. 14. évf., 2: 65–70. 1970.
  • Helyi földmértékeink a 18. sz. végén. Történeti Statisztikai Évkönyv 1967-­1968. 150­-229.
  • A papírvizsgálat kezdetei Magyarországon. 1889–1902. Papíripar, Budapest. (Zsoldos Bencével közösen) XV. évf., 4: 150–159. 1971.
  • A Diósgyőri Papírgyár első évszázada (1802–1900). Technika Történeti Szemle, Budapest. 5: 53–68. 1971.
  • 200 éves gyümölcsfa­-fajtajegyzék (Geday Gusztávval). Agrártörténeti Szemle 13. 1971. 3­4. 327­-374.
  • Helyi földmértékeink 1828­-ban. Levéltári Közlemények 42. 1971. 1. 51­-101.
  • Papírfeldolgozó iparunk a XIX. században. 1–2. Papíripar, Budapest. XVII. évf., 1: 23–31.; 4: 167–170. 1973.
  • A betűk mestere. Tótfalusi Kis Miklós. Vigília 38. 1973. 10. 679­-682.
  • Technikatörténet és levéltár. Magyarországi tudomány­- és technikatörténeti konferencia. MTESZ, Budapest, 1973. 36­-368.
  • A karácsonyolás. Vigilia 38. 1973. 12. 618­-822.
  • Vízjellel az irathamisítás ellen. Papíripar, Budapest. XVIII. évf., 1: 30–36. 1974.
  • Húsvétolás. Vigilia 39. 1974. 4. 242­-245.
  • A fehér mív. Papíripar, Budapest. XVIII. évf., 5: 269–270. 1974.
  • Papírkészítőink élete a XIX. században. Papíripar, Budapest. XIX. évf. 3: 114–118. 1975.
  • Adalék a szentendrei papírmalom történetéhez. Papíripar, Budapest. XIX. évf., 5: 192–198. 1975.
  • Papírgyáraink a XIX. századi kiállításokon. Technika Történeti Szemle, Budapest. 7: 71–80. 1975.
  • Emberalakos XVIII. századi vízjeleink. Papíripar, Budapest. XXI. évf., 5: 185–191. 1976.
  • Lázár térképeinek papirológiája. A magyar térképészet kezdetei. Tankönyvkiadó, Budapest. 92–93. 1976.
  • A levéltári adatszolgáltatás alapja: a tezaurusz. Levéltári Szemle 27. 1977. 1. 89­-94.
  • A betűminta ­ nyomdatörténeti forrás. Magyar Grafika 21. 1977. 4. 78­-79.
  • Volt­-e papírmalom Budán? Századok, Budapest. 111. évf., 3: 544–560. 1978.
  • A papírkészítők címere. Papíripar, Budapest. XXII. évf., 4: 149–153. 1978.
  • L'aptitude du papier pour la determination de la date. Colloque international, de textologie á Mátrafüred. – MTA Könyvtár, Budapest. 15–35. 1978.
  • A papírkészítés fejlődése. In: Papíripari kézikönyv, p27–38. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980.
  • Az Országos Levéltár könyvtárának száz esztendeje 1875­-1974. Levéltári Szemle 29. 1979. 1­2. 301­-318.
  • Rizsmajegy és rizsmacímke. Papíripar, Budapest. XXIV. évf., 4: 150–155. 1980.
  • Gabonaféléink térfogatsúlya a 18/19. század fordulóján. Agrártörténeti Szemle 22. 1980. 3­4. 527­-590.
  • Watermarks as art. Interpressgrafik, 3: 33–37. 1982.
  • The Paper Material of the Lazarus Maps. In: Lazarus Secretarius, p103­-106. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.
  • La datation du papier a partir de ses propriétés matérielles. Colloque international de textologie à Mátrafüred 1978. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 27­40.
  • A levéltári adatszolgáltatás alapvető problémái – és a teendők. Levéltári Szemle 31. 1983. 2­3. 431­438.
  • Az írásbeliség anyagi­-technikai alkotó elemei. Magyar Herold 1. 1984. 606­-625.
  • „Becsületesen közlegénykedni...” – Egy sajátos múlt századi életút: Károlyi István pályája. Közgazdasági Szemle 35. 1988. 3. 285-­291.
  • Magyarország kézműves mesterei 1828-­ban. Történeti demográfiai füzetek 6. 7­63.
  • Régi magyar papírmalmok. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. – MTSZ, Budapest, 122–125. 1990­-91.
  • Papiergeschichte Werke und Aufsätze zur ungarischen Papiergeschichte. 1956–1991. IPH Communications 2. Jg. n. 1.: 14–16. 1992.
  • Budapest papíripara a 19. század végéig. Magyar Vízjel 3. évf. 5. sz. 2005. 3­20.
  • Adatok a magyarországi 17-­19. századi anyagkészítéshez (die Zeugmacherei). Magyar Vízjel 4. évf. 6. sz. 2006. 3­8.
  • Néhány esztendő egy papírkészítőnk magánéletéből. Magyar Vízjel 4. évf. 7. sz. 2006. 3­9.

Szépirodalmi és egyéb művek[szerkesztés]

  • Őfelsége magánnyomozója (krimimese). Magvető, Budapest, 1977.
  • Dani (ifjúsági regény). Balassi, Budapest, 1996.
  • Mese mindenkinek. Szent István Társulat, Budapest, 1999.
  • Filamér – Őfelsége magánnyomozója. 2. kiadás. Kalandor Kiadó, Budapest, 2006.
  • Res ultimae, Lex historiae – Egy historikus gondolatai a végső dolgokról. Szent István Társulat, Budapest, 1999.

Kéziratban maradt írások[szerkesztés]

  • Hazai papíráralakulások XIV–XIX. század. 61 oldal. 1960.
  • Budapest papíripara a XIX. század közepéig. 41 oldal. 1962.
  • A papírkészítők szokásköre Magyarországon a XVI–XIX. században. 10 oldal. 1964.
  • Néhány esztendő egy papírkészítő magánéletéből. 13 oldal. 1964.

Rádiós előadások[szerkesztés]

  • A fehér mesterség. Papírkészítők. Petőfi Rádió, Budapest, 1961. január 2., (21.40–22.00).
  • A fehér mesterség nagykorúsítója: Türk György. Petőfi Rádió, Budapest, 1966. augusztus 8., (21.20–21.40).
  • Mikor használtak Magyarországon először papírt? Ha még nem tudná. Petőfi Rádió, Budapest, 1970. október 12.

Tévéelőadások[szerkesztés]

  • A történelem segédtudományai. Papirológia. — TV Magiszter, MTV2, Budapest. 1995. július 23., (13.45–14.00).

Források[szerkesztés]

  1. [Pelbárt Jenő: Kétszáz éves a magyar filigranológia, 1810–2010. Magyar Vízjel, 2011. 16. szám, p9-­18.]