Ugrás a tartalomhoz

Sakk-Európa-bajnokság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sakk-Európa-bajnokság egy egyéni sakkverseny, amelyet az Európai Sakk Unió (ECU) szervez. A versenyt 2000 óta évenként rendezik meg külön nyílt és női kategóriában. A verseny célja az Európa-bajnoki cím odaítélése mellett kvalifikáció biztosítása a sakkvilágkupára.

Előzmény

[szerkesztés]

München 1942

[szerkesztés]

Sakk-Európa-bajnokság néven 1942-ben Münchenben a náci Németország rendezett egy versenyt. Ez azonban csak náci propagandaversenynek tekinthető, és nem jegyzik a hivatalos Európa-bajnokságok között, mivel a Németországgal szembenálló felek (Szovjetunió, Nagy-Britannia, Lengyelország) versenyzői, valamint a zsidó származású játékosok nem vehettek részt rajta. Ennek ellenére az év legrangosabb versenye volt,[1] mivel játszott rajta Alekszandr Aljechin világbajnok, Paul Keres világbajnokjelölt, Jefim Bogoljubov korábbi világbajnoki döntős, Gösta Stoltz, aki 1941-ben Aljechin előtt a müncheni versenyt megnyerte és Klaus Junge, aki Aljechinnel holtversenyben nyerte az 1942-es prágai versenyt.

A versenyt két csoportban, A- és B-versenyként rendezték meg. Az erősebb A-versenyen Barcza Gedeon indulhatott, a B-versenyen Szily József és Füstér Géza képviselte Magyarországot.

Az A-verseny verseny végeredménye:[2]

# Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Össz
1 Alekszandr Aljechin  Franciaország x 1 ½ ½ 1 1 1 0 1 ½ 1 1
2 Paul Keres  Észtország 0 x 1 ½ 0 1 ½ 1 ½ 1 1 1
3 Jan Foltys Cseh–Morva Protektorátus ½ 0 x 1 ½ 1 0 ½ 1 1 ½ 1 7
4 Jefim Bogoljubov Németország ½ ½ 0 x 1 0 1 1 ½ 1 ½ 1 7
5 Kurt Richter Németország 0 1 ½ 0 x ½ ½ 1 ½ 1 1 1 7
6 Barcza Gedeon Magyarország 0 0 0 1 ½ x ½ 0 1 ½ 1 1
7 Klaus Junge Németország 0 ½ 1 0 ½ ½ x 1 ½ 0 0 1 5
8 Ludwig Rellstab Németország 1 0 ½ 0 0 1 0 x 0 ½ 1 ½
9 Gösta Stoltz  Svédország 0 ½ 0 ½ ½ 0 ½ 1 x 0 0 1 4
10 Ivan Vladimir Rohaček Szlovákia ½ 0 0 0 0 ½ 1 ½ 1 x ½ 0 4
11 Mario Napolitano Olaszország 0 0 ½ ½ 0 0 1 0 1 ½ x 0
12 Braslav Rabar  Független Horvát Állam 0 0 0 0 0 0 0 ½ 0 1 1 x
A B-verseny végeredménye
# Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Össz
1 Gösta Danielsson  Svédország x ½ 0 ½ 1 1 ½ 1 1 1 ½ 1 8
2 Szily József Magyarország ½ x ½ ½ ½ ½ 1 0 1 1 ½ 1 7
3–5 Hans Müller Németország 1 ½ x ½ ½ 1 ½ 0 ½ ½ ½ 1 6.5
3–5 Füstér Géza Magyarország ½ ½ ½ x 1 0 0 ½ 1 ½ 1 1 6.5
3–5 Federico Norcia Olaszország 0 ½ ½ 0 x 1 ½ ½ ½ 1 1 1 6.5
6 Vincenzo Nestler Olaszország 0 ½ 0 1 0 x 0 1 1 ½ 1 1 6
7–8 Alekszandr Cvetkov  Bulgária ½ 0 ½ 1 ½ 1 x ½ 0 ½ 1 0 5.5
7–8 Sergiu Samarian  Románia 0 1 1 ½ ½ 0 ½ x 0 1 0 1 5.5
9 Mladen Šubarić  Független Horvát Állam 0 0 ½ 0 ½ 0 1 1 x 0 1 1 5
10 Carl Ahues Németország 0 0 ½ ½ 0 ½ ½ 0 1 x ½ 1 4.5
11 Charles Roele  Hollandia ½ ½ ½ 0 0 0 0 1 0 ½ x 1 4
12 Olof Kinnmark  Svédország 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 x 1

A verseny lebonyolítása

[szerkesztés]

A sakk-Európa-bajnokságot mind a nyílt versenyen (ahol férfiak és nők egyaránt indulhatnak), mind a női versenyeken a résztvevők számától függetlenül svájci rendszerben bonyolítják le. Ez alól egy kivétel volt, a 2000-es női bajnokság, amelyet egyenes kieséses (knockout) rendszerben játszottak.

A versenyeken a holtversenyek eldöntéséhez a Buchholz-számítást használják, kivéve az érmes helyezéseknél, ahol rájátszás útján döntik el a végeredményt.

Végeredmények

[szerkesztés]

A magyar versenyzők közül a nyílt versenyen Polgár Judit érte el a legjobb eredményt, amikor 2011-ben a 3. helyen bronzérmet szerzett. Előzőleg 2001-ben holtversenyben a 3–4. helyen végzett, de a rájátszás után csak a 4. helyre került.

A nők közül a legjobb eredményt Hoang Thanh Trang érte el, aki 2013-ban megnyerte a versenyt, és ezzel Európa-bajnoki címet szerzett.

Nyílt verseny

[szerkesztés]
Ssz. Év
Helyszín
Érmesek Magyar eredmények Indulók
Forrás
1. 2000
Saint-Vincent
  1. Pavel Tregubov  Oroszország
  2. Alekszej Alekszandrov  Fehéroroszország
  3. Tomasz Markowski  Lengyelország
Csernyin Alexander (8)
Sax Gyula (36)
120
[1]
[2]
2. 2001
Ohrid
  1. Emil Sutovsky  Izrael
  2. Ruszlan Ponomarjov  Ukrajna
  3. Zurab Azmaiparasvili  Grúzia
Polgár Judit (4)[3]
Gyimesi Zoltán (52)
Almási Zoltán (57)
Ruck Róbert (94)
Czebe Attila (107)
Ács Péter (152)
Cao Szang (161)
204
[3]
[4]
3. 2002[4]
Batumi
  1. Bartłomiej Macieja  Lengyelország
  2. Mihail Gurevics  Fehéroroszország
  3. Szergej Volkov  Oroszország
101
[5]
4. 2003
Isztambul
  1. Zurab Azmaiparasvili  Grúzia
  2. Vlagyimir Malahov  Oroszország
  3. Aleksander Graf  Németország
Ruck Róbert (166) 207
[6]
[7]
5. 2004
Antalya
  1. Vaszil Ivancsuk  Ukrajna
  2. Predrag Nikolić  Bosznia-Hercegovina
  3. Levon Aronján  Örményország
74
[8]
[9]
6. 2005
Varsó
  1. Liviu-Dieter Nisipeanu  Románia
  2. Tejmur Radzsabov  Azerbajdzsán
  3. Levon Aronján  Örményország
229
[10]
[11]
7. 2006
Kuşadası
  1. Zdenko Kožul  Horvátország
  2. Vaszil Ivancsuk  Ukrajna
  3. Kirił Georgiev  Bulgária
Balogh Csaba (16) 138
[12]
[13]
8. 2007
Drezda
  1. Vladislav Tkachiev  Franciaország
  2. Emil Sutovsky  Izrael
  3. Dmitrij Jakovenko  Oroszország
Almási Zoltán (11)
Héra Imre (32)
Ruck Róbert (54)
Erdős Viktor (116)
Cao Szang (140)
Balogh Csaba (161)
Szabó Krisztián (207)
Bánusz Tamás (226)
Boros Dénes (232)
403
[14]
9. 2008
Plovdiv
  1. Szergej Tyivjakov  Hollandia
  2. Szergej Movszeszjan  Szlovákia
  3. Szergej Volkov  Oroszország
Erdős Viktor (58)
Balogh Csaba (99)
Almási Zoltán (155)
Czebe Attila (180)
Szabó Krisztián (192)
Bérczes Dávid (213)
Cao Szang (230)
Balog Imre (247)
Végh Endre (264)
Mihók Olivér (278)
337
[15]
[16]
[17]
10. 2009
Budva
  1. Jevgenyij Jurjevics Tomasevszkij  Oroszország
  2. Vlagyimir Malahov  Oroszország
  3. Baadur Jobava  Grúzia
Erdős Viktor (75)
Berkes Ferenc (81)
Ruck Róbert (88)
Szabó Krisztián (111)
Héra Imre (128)
Prohászka Péter (142)
Bánusz Tamás (145)
Bérczes Dávid (178)
Papp Petra (266)
306
[18]
11. 2010
Rijeka
  1. Jan Nyepomnyascsij  Oroszország
  2. Baadur Jobava  Grúzia
  3. Artyom Tyimofejev  Oroszország
Almási Zoltán (6)
Berkes Ferenc (23)
Gyimesi Zoltán (54)
Balogh Csaba (55)
Ruck Róbert (114)
Erdős Viktor (151)
Bánusz Tamás (158)
Prohászka Péter (185)
Héra Imre (189)
Horváth Ádám (201)
Bérczes Dávid (209)
Szabó Krisztián (215)
Mihók Olivér (227)
Medvegy Zoltán (268)
Boros Dénes (278)
Szamosközi Gábor (292)
Fehér Ádám (301)
408
[19]
[20]
12. 2011
Aix-les-Bains
  1. Vlagyimir Potkin  Oroszország
  2. Radosław Wojtaszek  Lengyelország
  3. Polgár Judit  Magyarország
Polgár Judit (3)
Rapport Richárd (56)
Balogh Csaba (69)
Antal Gergely (166)
393
[21]
[22]
13. 2012
Plovdiv
  1. Dmitrij Jakovenko  Oroszország
  2. Laurent Fressinet  Franciaország
  3. Vlagyimir Malahov  Oroszország
Berkes Ferenc (24)
Balogh Csaba (26)
Ruck Róbert (90)
Prohászka Péter (96)
Fodor Tamás (104)
Papp Gábor (114)
Erdős Viktor (131)
Rapport Richárd (132)
Pap Gyula (161)
Bánusz Tamás (164)
Antal Tibor Kende (198)
Schneider Veronika (289)
Barta József (324)
Pein Milán (341)
344
[23]
14. 2013
Legnica
  1. Olekszandr Moiszejenko  Ukrajna
  2. Jevgenyij Alekszejev  Oroszország
  3. Jevgenyij Romanov  Oroszország
Balogh Csaba (32)
Berkes Ferenc (34)
Ruck Róbert (46)
Almási Zoltán (52)
Papp Gábor (55)
Pap Gyula (121)
Fodor Tamás (142)
Antal Tibor Kende (272)
Szőnyi Bence (276)
286
[24]
15. 2014
Jereván
  1. Alekszandr Motiljev  Oroszország
  2. David Antón Guijarro  Spanyolország
  3. Vlagyimir Fedoszejev  Oroszország
Balogh Csaba (23)
Polgár Judit (54)
Almási Zoltán (63)
259
[25]
16. 2015
Jeruzsálem
  1. Jevgenyij Najer  Oroszország
  2. David Navara  Csehország
  3. Mateusz Bartel  Lengyelország
Erdős Viktor (49)
Bánusz Tamás (79)
250
[26]
[27]
17. 2016
Gjakova (Koszovó)
  1. Ernyeszto Inarkijev  Oroszország
  2. Igor Kovalenko  Lettország
  3. Baadur Jobava  Grúzia
Berkes Ferenc (44)
Prohászka Péter (74)
Antal Gergely (90)
255
[28]
[29]
[30]
18. 2017
Minszk
  1. Makszim Matlakov  Oroszország
  2. Baadur Jobava  Grúzia
  3. Vlagyimir Fedoszejev  Oroszország
Erdős Viktor (26)
Berkes Ferenc (37)
Prohászka Péter (74)
Lékó Péter (90)
Gledura Benjámin (146)
Bánusz Tamás (183)
Ruck Róbert (252)
397
[31]
[32]
19. 2018
Batumi
  1. Ivan Šarić  Horvátország
  2. Radosław Wojtaszek  Lengyelország
  3. Szanan Szjugirov  Oroszország
Erdős Viktor (43)
Berkes Ferenc (60)
Kántor Gergely (118)
Ruck Róbert (212)
302
[33]
[34]
20. 2019
Szkopje
  1. Vlagyiszlav Artyemjev  Oroszország
  2. Nils Gradelius  Svédország
  3. Kacper Piorun  Lengyelország
Berkes Ferenc (5)
Gledura Benjámin (19)
Erdős Viktor (64)
Ruck Róbert (101)
Kozák Ádám (141)
Csiki Endre (178)
Krstulovic Alex (234)
Ongut Tamás Gunes (310)
365
[35]
[36]
21. 2021
Reykjavík
  1. Anton Gyemcsenko  Oroszország
  2. Vincent Keymer  Németország
  3. Alekszej Szarana  Oroszország
Erdős Viktor (7)
Nagy Gábor (21)
Bánusz Tamás (49)
Kozák Ádám (68)
Gombocz Ferenc (141)
180
[37]
[38]
22. 2022
Brežice, Szlovénia
  1. Matthias Blübaum  Németország
  2. Gabriel Sargissian  Örményország
  3. Ivan Šarić  Horvátország
Kozák Ádám (81)
Prohászka Péter (98)
Gombocz Ferenc (130)
Pesti Áron (141.)
Kántor Gergely (143.)
Erdős Viktor (190.)
Papp Gábor (192.)
Gaál Zsóka (278.)[5]
317
[39]
[40]
23. 2023
Vrnjačka Banja, Szerbia
  1. Alekszej Szarana  Oroszország
  2. Kirill Sevcsenko  Románia
  3. Daniel Dardha  Belgium
Gledura Benjámin (24)
Kozák Ádám (50)
Szergej Grigorjanc (86)
Pásztor Balázs (182.)
Pásti Áron (183.)
Gombocz Ferenc (255.)
Leszkó Bence (265.)
Palczert Mátyás (286.)
Gaál Zsóka (292.)
484
[41]
[42]

Női verseny

[szerkesztés]
Ssz. Év
Helyszín
Érmesek Magyar eredmények Résztvevők
Forrás
1. 2000
Batumi
  1. Natalija Zsukova  Ukrajna
  2. Jekatyerina Kovalevszkaja  Oroszország
  3. Maia Csiburdanidze  Grúzia
  4. Tatjana Sztyepovaja  Oroszország
Mádl Ildikó (9–16) 32
[43]
[44]
2. 2001
Varsó
  1. Almira Skripchenko  Moldova
  2. Jekatyerina Kovalevszkaja  Oroszország
  3. Ketevan Arachamia-Grant  Grúzia
Grábics Mónika (84) 157
[45]
3. 2002
Várna
  1. Antoaneta Sztefanova  Bulgária
  2. Lilit Mkrtchian  Örményország
  3. Alisza Galljamova  Oroszország
114
[46]
4. 2003
Isztambul
  1. Pia Cramling  Svédország
  2. Viktorija Čmilytė  Litvánia
  3. Tatyjana Koszinceva  Oroszország
115
[47]
5. 2004
Drezda
  1. Alekszandra Kosztyenyuk  Oroszország
  2. Peng Csao-csin  Hollandia
  3. Antoaneta Sztefanova  Bulgária
108
[48]
6. 2005
Kisinyov
  1. Katyerina Lahno  Ukrajna
  2. Nagyezsda Koszinceva  Oroszország
  3. Dembo Jelena  Görögország
Vajda Szidónia (47)
Rudolf Anna (59)
164
[49]
7. 2006
Kuşadası
  1. Ekaterina Atalık  Törökország
  2. Tea Bosboom-Lanchava  Hollandia
  3. Lilit Mkrtchian  Örményország
164
[50]
8. 2007
Drezda
  1. Tatyjana Koszinceva  Oroszország
  2. Antoaneta Sztefanova  Bulgária
  3. Nagyezsda Koszinceva  Oroszország
Hoang Thanh Trang (4)
Vajda Szidónia (26)
Rudolf Anna (41)
150
[51]
9. 2008
Plovdiv
  1. Katyerina Lahno  Ukrajna
  2. Viktorija Čmilytė  Litvánia
  3. Anna Usenyina  Ukrajna
Hoang Thanh Trang (19)
Schneider Veronika (58)
Rudolf Anna (70)
Vajda Szidónia (75)
Gara Anita (83)
159
[52]
[53]
10. 2009
Szentpétervár
  1. Tatyjana Koszinceva  Oroszország
  2. Lilit Mkrtchian  Örményország
  3. Natalja Pogonyina  Oroszország
Hoang Thanh Trang (10) 168
[54]
[55]
11. 2010
Rijeka
  1. Pia Cramling  Svédország
  2. Viktorija Čmilytė  Litvánia
  3. Monika Soćko  Lengyelország
Hoang Thanh Trang (19)
Schneider Veronika (33)
Papp Petra (80)
158
[56]
[57]
12. 2011
Tbiliszi
  1. Viktorija Čmilytė  Litvánia
  2. Antoaneta Sztefanova  Bulgária
  3. Elina Danielian  Örményország
Hoang Thanh Trang (19) 130
[58]
13. 2012
Gaziantep
  1. Valentyina Gunyina  Oroszország
  2. Tatyjana Koszinceva  Oroszország
  3. Anna Muzicsuk  Szlovénia
Hoang Thanh Trang (12) 103
[59]
[60]
14. 2013
Belgrád
  1. Hoang Thanh Trang  Magyarország
  2. Salome Melia  Grúzia
  3. Lilit Mkrtchian  Örményország
Hoang Thanh Trang (1)
Papp Petra (82)
169
[61]
[62]
15. 2014
Plovdiv
  1. Valentyina Gunyina  Oroszország
  2. Tatyjana Koszinceva  Oroszország
  3. Salome Melia  Grúzia
Hoang Thanh Trang (20) 169
[63]
[64]
16. 2015
Plovdiv
  1. Natalija Zsukova  Ukrajna
  2. Nino Baciasvili  Grúzia
  3. Alina Kaslinszkaja  Oroszország
Hoang Thanh Trang (19) 169
[65]
17. 2016
Mamaia
  1. Anna Usenyina  Ukrajna
  2. Sabrina Vega Gutierrez  Spanyolország
  3. Antoaneta Sztefanova  Bulgária
Vajda Szidónia (19)
Gara Tícia (28)
Gara Anita (36)
Papp Petra (69)
Rudolf Anna (94)
112
[66]
[67]
18. 2017
Riga
  1. Nana Dzagnidze  Grúzia
  2. Alekszandra Gorjacskina  Oroszország
  3. Alisza Galljamova  Oroszország
Hoang Thanh Trang (13)
Gara Anita (14)
Papp Petra (34)
Vajda Szidónia (36)
Gara Tícia (58)
144
[68]
[69]
19. 2018
Magastátra
  1. Valentyina Gunyina  Oroszország
  2. Nana Dzagnidze  Grúzia
  3. Anna Usenyina  Ukrajna
Gara Tícia (21.)
Gara Anita (55.)
Hoang Thanh Trang (56.)
144
[70]
[71]
20. 2019
Antalya
  1. Alina Kaslinszkaja  Oroszország
  2. Marie Sebag  Franciaország
  3. Elisabeth Pähtz  Németország
Hoang Thanh Trang (53.) 130
[72]
[73]
21. 2021
Iași
  1. Elina Danielian  Örményország
  2. Julija Oszmak  Ukrajna
  3. Oliwia Kiołbasa  Lengyelország
Hoang Thanh Trang (35.)
Havanecz Bianka (63.)
117
[74]
[75]
22. 2022
Prága
  1. Monika Soćko  Lengyelország
  2. Gunay Mammadzada  Azerbajdzsán
  3. Ulviyya Fataliyeva  Azerbajdzsán
Lázárné Vajda Szidónia (37.)
Gaál Zsóka (50.)
Terbe Zsuzsanna (81.)
123
[76]
[77]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Strongest Tournament between 1942 and 1943 (angol nyelven). Chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. szeptember 7.)
  2. Munich 1942 (angol nyelven). rogerpaige.me.uk. [2006. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 7.)
  3. A Buchholz-számítás szerint Polgár Judit lett volna a 3., de az érmes helyekért rájátszásra került sor, és ebben alulmaradt.
  4. Pontszámok a 13. forduló után: 1. Macieja – 9½, 2. Gagunasvili – 9, 3. Szargiszjan – 9, 4. Volkov – 9, 5. Gurevics – 9.
    A 2–5. helyért folyó rájátszás eredményei:
    1. kör: Gurevics–Gagunasvili 1½–½, Volkov–Szargiszjan 1½–½, 2. kör: Gurevics–Volkov 1½-½, Gagunasvili-Szargiszjan 2-0.
    Végeredmény: 1. Macieja, 2. Gurevics, 3. Volkov, 4. Gagunasvili, 5. Szargiszjan
  5. Pozitív koronavírus-teszt miatt Berkes Ferenc és Ács Péter a verseny előtt, illetve az 1. forduló után visszalépett, Gaál Zsóka, Erdős Viktor, Papp Gábor és Prohászka Péter utolsó két partiját már nem tudta lejátszani, Kozák Ádám és Kántor Gergely tesztje az utolsó forduló előtt lett pozitív.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap