Ugrás a tartalomhoz

Ruzsa Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruzsa Imre
Született1921. május 12.
Budapest
Elhunyt2008. július 2. (87 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
Foglalkozásafilozófus,
matematikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1956)
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (1991)[2]

Ruzsa Imre (Budapest, 1921. május 12. – Budapest, 2008. július 2.) Széchenyi-díjas filozófus. Tudományos tevékenysége mellett nagy szerepet vállal a modern logika oktatásában és népszerűsítésében. Egyetemi előadásai és szellemes kommentárokkal tarkított, mindamellett magas színvonalú könyvei nagyban hozzájárulnak a logika magyarországi kultúrájának terjesztéséhez.

Élete

[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végzett 1956-ban matematika-fizika tanárként. Ezután középiskolában tanított, míg 1960-ban meghívást nem nyer a ELTE Analízis Tanszékére, ahol tanársegédként, majd adjunktusként tevékenykedik. Már 1963-ban részt vett a filozófia szakos hallgatók logika képzésében, 1965-től az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa majd főmunkatársa. 1971-től kezdve a bölcsészkar neves oktatója, kutatója. 1978-tól egyetemi tanár, 1982-ben pedig a BTK újonnan alakult, a Logika Tanszékből kivált Szimbolikus Logika és Tudománymetodológia Tanszék vezetője volt 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig. A Marxizmus–Leninizmus Tanszékcsoport megszűnése után a Ruzsa és munkatársai által alapított tanszék lett a BTK Logika Tanszéke, ahol vezetése alatt már az 1980-as években színvonalas, nemzetközi szinten is érdemesített tudományos kutatás folyt. 1998 óta professor emeritus.

Ruzsa Imre két fia szintén neves tudós: Ruzsa Ferenc (filozófus, indológus) és Ruzsa Z. Imre (matematikus, akadémikus).

Tudományos tevékenysége

[szerkesztés]

Kutatási területe a modern szimbolikus logika, azaz a modális logika és az intenzionális logika szemantikus megalapozása, és ennek nyelvészeti alkalmazásai. Az értékréses intenzionális logika megalkotója.

Az 1960-as években kidolgozta a humán szakos egyetemi hallgatók logika képzésének programját. Sok tanítványa ért el hazai és külföldi sikereket a tudományfilozófia és tudománytörténet tárgykörében. (Néhányan a tanítványok közül: Gendler-Szabó Zoltán, Kálmán László, Klima Gyula, Máté András, Mihálydeák Tamás, Pólos László.) Számos cikkét azért magyar nyelven publikálta, hogy ezzel is hozzájáruljon a logika magyar nyelvű irodalmának bővüléséhez. Számos logikai és matematikafilozófiai könyv szerzője, társszerzője ill. szerkesztője, szerkesztésében jelent meg az 1984 és 1990 között kiadott Tertium non datur c. évkönyv.

Díjai

[szerkesztés]
  • Széchenyi-díj (1991) – A szimbolikus logikán belül a modális és deontikus logika tudományterületének hazai megalapításáért és nemzetközi szintre fejlesztéséért, nemzetközileg is elismert munkásságáért.

Néhány munkája

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]