Paradió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Paradió
Élőhelyének egyik legnagyobb és legfőbb fája
Élőhelyének egyik legnagyobb és legfőbb fája
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Fazékfafélék (Lecythidaceae)
Alcsalád: Lecythidoideae
Nemzetség: Bertholletia
Bonpl.
Faj: B. excelsa
Tudományos név
Bertholletia excelsa
Humb. & Bonpl.
Szinonimák

a nemzetség szinonimái:

  • Barthollesia Silva Manso, Enum. Subst. Braz.: 45 (1836)
  • Bertholetia Brongn., Enum. Pl. Mus. Paris: 123 (1843), orth. var.

a faj szinonimái:

  • Barthollesia excelsa Silva Manso, Enum. Subst. Braz.: 45 (1836), orth. var.
  • Bertholletia nobilis Miers, Trans. Linn. Soc. London 30: 197 (1874)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Paradió témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paradió témájú médiaállományokat és Paradió témájú kategóriát.

A paradió (Bertholletia excelsa) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a fazékfafélék (Lecythidaceae) családjába tartozó faj.

Nemzetségének az egyetlen faja.

Neve[szerkesztés]

A nemzetségének a nevét, Claude Louis Berthollet francia vegyészről kapta. Egyéb magyar nevei: brazildió, juviadió és amerikaidió.

Előfordulása[szerkesztés]

A paradió előfordulási területe Dél-Amerika. A következő országokban és országrészekben található meg: Guyana, Suriname, Francia Guyana, Venezuela, Brazília, Kelet-Kolumbia, Kelet-Peru és Kelet-Bolívia. Az Amazonas, Rio Negro, Tapajós és Orinoco folyók partjain elterülő hatalmas erdők elszórt fája. Brazíliában illegális a fa kivágása, emiatt a paradió nem védett területeken is fellelhető, mint például emberek kertjeiben, utak szélén, parkokban.

Megjelenése[szerkesztés]

A szóban forgó növényfaj, az Amazonas esőerdejének az egyik legnagyobb fája. A kifejlett példánynak az átlagos magassága 50 méter, törzsének átmérője 1-2 méter között van. Az ágak általában, csak a fa felső felétől kezdődnek, és hatalmas lombkoronát alkotnak; sokszor más fákat takarnak el. A kérge szürkés színű és sima. A levél alakja az év során változik az egyszerű, sima szélűtől egészen a recésig. A száraz évszakban lombhullató. A levél 20-35 centiméter hosszú és 10-15 centiméter széles. A kis, zöldes-fehér virágai 5-10 centiméter magas virágzatokba tömörülnek. Mindegyik virágnak két részből álló, elhulló csészelevele, 6 egyenlőtlen méretű krémszínű pártája és számos, csomóba tömörülő porzólevele van.

Ez a hatalmas fa akár 500 évet is élhet, bár egyesek szerint az ezret is elérheti.[1]

Szaporodása[szerkesztés]

A paradió majdnem mindig, csakis az érintetlen erdőkben hoz termést, mivel csak itt élnek a nagytestű Bombus, Centris, Epicharis, Eulaema és Xylocopa nembéli méhek. Ez a sok méhfaj, különböző területeken az év különböző szakában segít a fának a megporzásban.[2][3][4] Ezzel a fával létrehoztak ültetvényeket is, de a termés e mesterséges „erdőkben” igen szegényes és gazdaságilag nem éri meg.[5][6][7]

Megporzás után a termés, csak 14 hónap után érik meg. A termés nagy, 10-15 centiméter átmérőjű, gömbölyű, csonthéjas tok, melyben 8-24 darab háromszög alakú és 4-5 centiméter hosszú mag található. A tok fás héja 8-12 milliméter vastag.

A tok egyik vége lyukas, ez segít az agutifajoknak megkezdeni a termést. Az agutik megeszik a magok egy részét, a többit elássák későbbre, de nem mindig emlékeznek, hogy hová; így akaratlanul ültetik e fákat. Ha az elültetett helyen nincs elég napfény, a kis növény, évekig is várhat amíg kicsírázik. A kutatók megfigyelték amint a csuklyásmajmok kövek segítségével bontották fel a kemény toktermést.

Felhasználása[szerkesztés]

Habár az egyik neve brazíldió, a legtöbb paradiót Bolíviában gyűjtik be, körülbelül a világszintű termés 50%-át. Brazíliában 40%-ot és Peruban 10%-ot. 2000-ben e három ország, becslések szerint 20 ezer tonna paradiót gyűjtött be.[8] 1980-ban csak Brazíliában 40 ezer tonnát gyűjtöttek be. 1970-ben Brazília szerint az évi termés 104 487 tonna volt.[5]

Mivel a szabad, érintetlen természetben jobban terem, a helybéli hatóságoknak megvan az oka, hogy védjék erdeiket, azonban a termések túlszedése nem engedi az új fák kialakulását; így a védelem ellenére a faj mégis veszélyben van.[9]

A paradió a nemzetközi piacokon is jelen van, emiatt nagy nyomás van e fán. Magja fogyasztható; belőle olajat is nyernek. Az olaj szintén fogyasztható, továbbá órások, festők és a szépségipar termékeiben is felhasználható. A toktermésből dísztárgyakat készítenek. Habár a fő paradió termést hozó országokban illegális a fák kivágása, az illegális fakitermelés jelentős mértékű.[10]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bruno Taitson: Harvesting nuts, improving lives in Brazil. World Wildlife Fund, 2007. január 18. [2008. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
  2. Nelson, B.W. (1985). „Observations on flower visitors to Bertholletia excelsa H. B. K. and Couratari tenuicarpa A. C. Sm.(Lecythidaceae).”. Acta Amazonica 15 (1), 225–234. o. (Hozzáférés ideje: 2008. április 8.)  
  3. Moritz, A. (1984). „Estudos biológicos da floração e da frutificação da castanha-do-Brasil (Bertholletia excelsa HBK)29. (Hozzáférés ideje: 2008. április 8.)  
  4. http://www.hindawi.com/journals/psyche/2012/978019/
  5. ^ a b Scott A. Mori: The Brazil Nut Industry --- Past, Present, and Future. The New York Botanical Garden. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
  6. Tim Hennessey: The Brazil Nut (Bertholletia excelsa), 2001. március 2. [2009. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
  7. Enrique G. Ortiz: The Brazil Nut Tree: More than just nuts. [2007. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
  8. Chris Collinson: Economic Viability of Brazil Nut Trading in Peru. Natural Resources Institute, University of Greenwich, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
  9. (2004) „Sustainability in a nutshell”. Trends in Ecology & Evolution 19 (6), 276–201. o. DOI:10.1016/j.tree.2004.03.022.  
  10. Greenpeace Activists Trapped by Loggers in Amazon”, 2007. október 18. (Hozzáférés ideje: 2012. július 17.) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brazil nut című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]