Megújuló energiaforrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Megújuló energiaforrások szócikkből átirányítva)
A megújuló energiaforrások aránya 2005-ben[1]

Egy rendszer anyag és energiatartalma állandó és csak külső forrásból bővíthető. A Föld számára jelenlegi ismereteink szerint a Nap és a Hold jelenthet külső forrást. Azokat az energiaforrásokat, melyek nem a Föld meglevő un. megkövült fosszilis energiaforrásai, hanem a közelmúlt Napból, vagy Holdból származó energiaforrásai megújuló energiaforrásoknak nevezzük. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. (A geotermikus energia nappal való kapcsolata a földfelszín napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.)[2]

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés vagy a vízszennyezés.

A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét vagy akár egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés vélelmezett megállítása és a károsanyag-kibocsátás mérséklése végett, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.

Áttekintés[szerkesztés]

Finn szélerőművek

Noha az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tűzifa, faszén vagy a szél- és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. A megújuló energia négy fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek: az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés.

Áramtermelés: jelenleg a világ áramtermelésének 19%-át adják megújuló források, amelyek közül a vízenergia a legjelentősebb, jóllehet a szélenergia részesedése is folyamatosan növekszik.[3] Néhány helyen a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az egyesült államokbeli Iowa állam felhasznált villamos energiájának 14, a német tartomány Schleswig-Holsteinének 40, Dániáénak 20%-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország (54%).[4]

A fűtés terén a napenergiával előállított meleg víz a legfontosabb megújuló forrásokból származó haszon. Ez különösen Kínában jelentős, ahol a globális mennyiség 70%-át használják fel, 50-60 millió háztartást látva ily módon el. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is.[4]

Az üzemanyag terén elsősorban a bioüzemanyagokat, mint például a Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt bioetanolt kell érteni. Mára Brazília üzemanyagának 18%-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki.[4]

Környezeti és gazdasági hatások[szerkesztés]

A megújuló energia hatása a környezetre[szerkesztés]

A megújuló energiaforrások használata mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból fontos.

A fosszilis és a nukleáris energia előállítása nagyon szennyezi a környezetet. Emiatt a nagymértékű energiafogyasztással az emberiség rengeteg tesz hozzá a Föld állapotának romlásához, így az üvegház hatáshoz, a klímaváltozáshoz, a légszennyezettséghez, és még hosszan lehetne sorolni az ártalmakat.

A Föld állapotának megőrzése, illetve az állapotromlás lassítása érdekében tehát elengedhetetlen, hogy olyan megoldásokhoz nyúljunk az energia előállítása terén, ami kevésbé megterhelő a környezet számára. A hagyományos energiafelhasználás nem ezeket a célokat tükrözi. Ma már azonban tudjuk, hogy a megújuló energiaforrások használatának révén kímélhetjük a környezetünket, és minimalizálhatjuk az energiafelhasználásból adódó környezetszennyezést.[5]

A megújuló energia abból a szempontból is előnyös, hogy végtelen, soha nem fogy el. Ez nem mondható el a kőolajról, a földgázról, illetve a szénről: a készletek ezekből végesek. Bár pontosan nem tudjuk, meddig elegendőek, de az biztos, hogy örökké . Éppen ezért fontos, hogy ezekkel spóroljunk, és olyan megoldásokat részesítsünk előnyben, amik révén kevesebbet használunk ezekből.

A Föld népessége folyamatosan növekszik, becslések szerint 2050-re mintegy 10 milliárd ember fogja birtokolni.[6] Figyelembe véve, hogy ezek az emberek energiát is fogyasztanak majd, különösen sürgető kérdés a megújuló energia használatának elterjedése, mert minél többen vagyunk, és minél több energiát használunk fel, a készletek annál hamarabb fognak kimerülni.

A megújuló energia előnyei gazdasági szempontból[szerkesztés]

Gazdasági szempontból a megújuló energia szintén ideális választás, ugyanis a fenntartása minimális költségekkel jár. A kőolaj, a földgáz, a szén és egyéb kimerülő energiaforrások ára folyamatosan növekszik, éppen azért, mert a készletek végesek – minél kevesebb van belőlük, annál drágábbak lesznek2. Mivel azonban a megújuló energiaforrások nem fogynak el, és mindenhol biztosítottak, ezek nem kerülnek pénzbe. A minimális fenntartási költségeket csak a karbantartás adja, nem maga az energiaforrás.

Ami miatt mégis lassan állnak át az emberek a megújuló energiaforrások használatára, az az, hogy a váltás komolyabb beruházással jár. Igaz, ez egyszeri költség, de nem elhanyagolható mértékű, ezért az anyagi okok jelentős szerepet játszanak abban, hogy még mindig nem a megújuló energiaforrások az elsődlegesek.

Éppen ezért a legtöbb országban már többféle pályázatot is kiírnak, melyeken támogatást lehet nyerni a megújuló energiaforrások használatának finanszírozására. Ezek a pályázatok nagyban elősegítik a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazását, hiszen így az átállás finanszírozása már kevésbé jelent problémát.[7]

A legfontosabb megújuló energiaforrások[szerkesztés]

Szélenergia[szerkesztés]

A szélenergia felhasználása az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás-kinyerés. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,[8][9][4] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

Vízenergia[szerkesztés]

A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.[10]

Napenergia[szerkesztés]

A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.

Biomassza[szerkesztés]

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából, pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető.

Geotermikus energia[szerkesztés]

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer - magas sótartalmánál fogva - igen.

A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Renewables, Global Status Report 2006 (PDF). Renewable Energy Policy Network for the 21st Century (2006). Hozzáférés ideje: 2007-04-03.
  2. Energiafelhasználói kézikönyv (szerk? Barótfi I.) http://www.passzivhaz.info.hu/__arc/2015_energiafelhasznaloi.pdf
  3. REN21: Renewables 2011: Global Status Report, 2011
  4. ^ a b c d REN21 (2010). Renewables 2010 Global Status Report p. 53.
  5. Dr. Kajati György: A természeti erőforrások gazdaságtana. http://www.tankonyvtar.hu (Hozzáférés: 2017. júl. 9.)
  6. Az energiafelhasználás környezeti hatásai. http://energiapedia.hu (Hozzáférés: 2017. júl. 9.)
  7. Megújuló energiaforrások a környezet és gazdaság szempontjából. https://www.napelemek-napkollektorok.hu (2017) (Hozzáférés: 2017. júl. 10.)
  8. Alex Morales: Wind Power Market Rose to 41 Gigawatts in 2011, Led by China. Bloomberg, 2012. február 7.
  9. Lars Kroldrup. Gains in Global Wind Capacity Reported Green Inc., February 15, 2010.
  10. ">Renewables Global Status Report 2006 Update, REN21, published 2007, accessed 2007-05-16

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Megújuló energiaforrások témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]