Malacka (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Malacka (város) szócikkből átirányítva)
Malacka (Malacky)
A Pálffy-kastély
A Pálffy-kastély
Malacka címere
Malacka címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Malackai
Turisztikai régió Hegyentúli
Rang város
Első írásos említés 1206
Polgármester Juraj Říha
Irányítószám 901 01
Körzethívószám 034
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 17 051 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 628 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 27,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Malacka (Szlovákia)
Malacka
Malacka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 00″, k. h. 17° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 00″, k. h. 17° 01′ 00″
Malacka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malacka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A kolostortemplom
A Főutca részlete

Malacka (szlovákul Malacky, németül Malatzka) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásának székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsonytól 36 km-re északra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A név eredetének egyik népszerű elmélete szerint a magyar malac főnévből ered, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt.

Története[szerkesztés]

A település még birtokként 1206-ban II. András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá harcokban hű embereinek birtokokat adományoz ezen a területen. Még ugyanebben az évben a Csütörtökhely uradalmához tartozó területen birtokot adományoz a Hont-Pázmány nembeli Sándornak. Detrekő várának felépülése után a város területe a váruradalom része lett. Birtokosai a Serédy, Salm, Fugger és Balassa családok voltak.

A Ballassák a vadászatra kiválóan alkalmas mocsarakból kiemelkedő száraz területen vadászkastélyt kezdtek építeni. 1573-ban a kastély körül kialakult település már oppidium rangot és vásártartási jogot kapott. 1577-ben kapta a ma is használatos címerét. A település plébániáját és iskoláját 1596-ban alapították. 1600-ban felépült a templom, melyhez 1672-ben építettek tornyot. A 17. században kihalt a Balassa család és a detrekői uradalmat a Pálffy család szerezte meg, akik ezután 300 évig voltak a birtokosai. A Balassák várkastélyába 1652-ben a ferencesek kolostort építettek. Erre az időszakra esik a korábban evangélikus település rekatolizációja. Az újonnan alapított kolostorhoz 1653-ban a Pálffyak nagy templomot építtettek. Ezután ide temetkeztek a család tagjai, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak az ország történelmében. A század közepén felépült a nagyméretű Pálfy-kastély, mely a legutóbbi időkig kórházként működött.

1771-ben Malacka bekapcsolódott a postai forgalomba, itt épült meg a Pozsonyt Prágával összekötő postaút egyik állomása. A Pozsonyt Szakolcával összekötő vasútvonal 1891-ben épült meg. A város oktatásügye is fejlődésnek indult. Itt működött a ferencesek felsőiskolája, ahol többek közt filozófiát is oktattak. 1889-ben megalapították a vincés nővérek lánynevelő intézetét.

Vályi András szerint „MALACZKA. Tót mező Város Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térhelyen, Postája is van, 3 nyomásbéli földgye jó, réttyei hasznosak, bora nints, két pusztája, ’s erdője van, malina vize nedvesíti, piatza N. Lévándon, és helyben is.”[2]

Fényes Elek szerint „Malaczka, tót-német m. város, Poson vmegyében, a holicsi posta- és országutban, Posontól 5 mfd. Számlál 2327 kath., 97 zsidó lak. Ékességére szolgál a kath. paroch. templom, az uraság roppant várkastélya, mellyben 350 ablakok számláltatnak; az ezt környékező 106 holdat elfoglaló felséges angolkert csinosan elrendelt szakaszaival, csavargós utaival, s egy pompás hársfa fasorral; a postahivatal; a francziskánusok monostora és temploma, melly alatt szemlélhetni a Pálffy csal. temetkező helyét. Határa tágas, részint róna homokos, részint dombos, sok rozsot, kendert, árpát terem. Erdeje nagy; legelője, rétje bőven, van pálinka-háza, az uraságnak szép majorsága, tehenészete, nemesitett juhtenyésztése, vendégfogadója, népes országos-vásárai. F. u. Pálffy. Van saját postahivatala.”[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. 1919-ben megalapították a városi, majd 1927-ben a ferences gimnáziumot is, mely 1931-ben új épületbe költözött.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 5136 lakosából 3849 szlovák, 631 német és 530 magyar.

2011-ben 17 051 lakója volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A várkastély tornyai és falai részben még állnak.
  • Az 1644-ben épült Pálffy-kastély ma kórház, 1820-ban klasszicista stílusban átépítették.
  • Ferences templomában Rómából hozott eredeti kövekből épített szent lépcső található, amelyet kettős folyosóval építették a templom szerkezetébe. A lépcső zarándokhely.
  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1653-ban épült. Sírboltjában a Pálffy család tagjai nyugszanak.
  • A Szent Anna kápolna 1880-ban épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Malacky a okolie 9 - História 2016.
  • Pavol Vrablec 2015 (zost.): História Malaciek a okolia.

További információk[szerkesztés]