A kupagyőztesek Európa-kupája (ismertebb néven KEK) egy nemzetközi labdarúgókupa volt klubcsapatok számára, amelyet az Európai Labdarúgó-szövetség szervezett. A kupában a nemzeti labdarúgókupák győztesei indulhattak. Az első szezont 1960–61-ben, az utolsót pedig 1998–99-ben tartották.
Megszűnése előtt a KEK-et tartották a második legrangosabb európai, kluboknak kiírt versenynek a Bajnokok ligája/Bajnokcsapatok Európa-kupája után és az UEFA-kupa előtt (ez a gyakorlatban úgy nyilvánult meg, hogy a KEK-győztes volt a BEK/BL győztesének ellenfele az UEFA-szuperkupa döntőjében; illetve ha egy csapat a KEK-ben és UEFA-kupában is indulási jogot szerzett, előbbiben vehetett részt). Ennek ellenére sokan úgy gondolták, ezt a kupát lehetett megnyerni a legkönnyebben a három közül. Azonban a kupa története során egy klubnak sem sikerült megvédenie a címét.
1972-től a verseny győztese a BEK győztesével mérkőzhetett meg az UEFA-szuperkupában. A KEK megszűnése után az UEFA-kupa győztese játszik a Bajnokok Ligája-győztes csapattal.
A KEK 39 éves történetében a mérkőzéseket minden körben oda-visszavágós rendszerben tartották meg, míg a döntőket egy előre kiválasztott helyszínen, egy mérkőzésen bonyolították le. Egyedül a legelső döntőt tartották két részben, ahol a Rangers csapata játszott a Fiorentinával.
A résztvevők a nemzeti kupák győztesei voltak. Amennyiben egy országban ugyanaz a csapat nyerte a bajnokságot és a kupát, a kupa második helyezettje indulhatott (illetve a legtovább jutott olyan csapat, amelyik nem szerzett jogot BEK/BL-indulásra).
Dénes Tamás–Rochy Zoltán: A Kupagyőztesek Európa-kupája története. 1960–1999; Aréna 2000, Bp., 2000 (Stadion könyvtár)
Nagy Zoltán: Magyar csapatok kupamérkőzései. Kupagyőztesek Európa Kupája, 1960–1999; Stadion, Balatonalmádi, 2006 (Magyar sporthistóriák, sporttörténetek, sportesemények)