Krusetnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Krušetnica szócikkből átirányítva)
Krusetnica (Krušetnica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rangközség
Első írásos említés1580
PolgármesterTerézia Pacoňová
Irányítószám029 54
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámNO
Népesség
Teljes népesség973 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság656 m
Terület16,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 35″, k. h. 19° 20′ 27″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 35″, k. h. 19° 20′ 27″
Krusetnica weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Krusetnica (szlovákul Krušetnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Námesztótól 12 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 16. század végén a vlach jog alapján keletkezett. A történészek a falu alapítását általában 1592-re teszik, bár 1593-ban említik először. Thurzó György, Árva várának ura 1604. február 29-én kibocsátott oklevelében úgy rendelkezik, hogy Kosóci András és István soltészok, valamint a betelepült pásztornépek itt földet kapjanak. A falu Árva várának uradalmához tartozott, élén a bíró állt. 1624-ben 90 lakosa volt. A kuruc harcokban a falu elpusztult. Lakói főként földműveléssel és háziiparral, főként kosárfonással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRUSEZNICZA. Elegyes falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Breza mellett igen ormótlan hegyek között, Biela, Oravav. Oravicza vize mellett, melly miatt sok károkat szenvednek, úgy 1792 esztendőben a’ hirtelen, és vélletlen megáradott víz által sok házak, kis gyermekek, és lakosok el ragadtattak; sok viszontagságoknak ki van téve sovány határja.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kruszetnicza, tót falu, Árva vmegyében, 786 kath., 16 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Vizimalom. 62 1/8 sessio. F. u. az árvai uradalom.[3]

1899-ben nevét „Rostoncza” megnevezésre magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. 1917-ben a község egy tűzvészben leégett. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1716-ban 310, 1778-ban 390 lakosa volt.

1828-ban 121 háza és 820 lakosa volt.

1910-ben 742, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 906 lakosából 904 szlovák volt.

2011-ben 938 lakosából 915 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]