Ugrás a tartalomhoz

Kovács András (filmrendező)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács András
A XXI. Század Társaság rendezvényén (Eifert János felvétele)
A XXI. Század Társaság rendezvényén (Eifert János felvétele)
Született1925. június 20.
Kide
Elhunyt2017. március 11.[1] (91 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiKovács András Bálint
Foglalkozásafilmrendező
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1950)
KitüntetéseiKossuth-díj (1970)
Magyar Mozgókép Mestere (2004)
SírhelyeFarkasréti temető (25-7-10)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács András (egyértelműsítő lap).

Kovács András (Kide, 1925. június 20. – Budapest, 2017. március 11.[4]) Kossuth-díjas és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező.

Életpályája

[szerkesztés]

Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult Kolozsvárott, a Bolyai Egyetemen, majd Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait, 1950-ben diplomázott.

A Mafilmhoz került 1950-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett.

Első játékfilmjét 1960-ban rendezte Zápor címmel. Ismertté az 1964-ben készült Nehéz emberek című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a Cseres Tibor regényéből készült Hideg napok című filmjét, amely az 1942-es újvidéki vérengzést dolgozta fel. A film Karlovy Varyban a Filmfesztivál fődíját kapta. 1981-től 1986-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét Andrássy Katinkáról, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnő címmel. 1988-ban alelnök lett a Károlyi Mihály Társaságban.

A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. 2004-től a Magyar Mozgókép Mestere. Fia, Kovács András Bálint filmesztéta, az ELTE tanszékvezetője, lánya Kovács Eszter vágó.[5]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Találkozás Lukács Györggyel (1972)
  • Együtt Károlyi Mihállyal (1973)
  • Menekülés Magyarországra (1981)
  • Weingut Őry TV (1993)
  • Benkő Samu (1994-portréfilm)
  • Szülőföldem (1994)
  • Üzenet egykori iskolámba (1996)
  • Két szólamban (2000)
  • A Kallós-gyűjtemény (2001)
  • Film egy regényről (2002)
  • Polixéna és John (2007)

Dokumentumfilmek

[szerkesztés]
  • Nehéz emberek (1964)
  • Extázis 7-től 10-ig (1969)
  • Örökösök (1970)
  • Szülőföldem, Pápa (1994)
  • Volt egyszer egy egyetem (1995)
  • A nehéz emberek ma (1996)
  • Egy nehéz ember Kaliforniában (1996)
  • Reggeltől hajnalig Válaszúton (2001)
  • Egy borértő ember (2004)

Könyvei

[szerkesztés]
  • Két választás Magyarországon. Ideiglenes cím. Kovács András új filmje; Magvető–Mokép, Bp., 1987
  • A szerencse fia. Epizódok egy filmrendező életéből; Kossuth, Bp., 2016

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Sarkadi Zsolt: Meghalt Kovács András (HTML). 444.hu, 2017. március 11. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
  4. ↑ MTI: Elhunyt Kovács András filmrendező (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. március 11. [2017. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  5. ↑ Veszprém megyei kortárs lexikon. [2017. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 26.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_András_(filmrendező)&oldid=27552801”