Ugrás a tartalomhoz

Keleti egerészölyv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keleti egerészölyv
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Ölyvformák (Buteoninae)
Nem: Buteo
Faj: B. japonicus
Tudományos név
Buteo japonicus
Temminck & Schlegel, 1844
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keleti egerészölyv témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti egerészölyv témájú médiaállományokat és Keleti egerészölyv témájú kategóriát.

A keleti egerészölyv vagy japán ölyv (Buteo japonicus) a madarak osztályába a vágómadár-alakúak rendjébe és a vágómadárfélék családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Coenraad Jacob Temminck és Hermann Schlegel írták le 1844-ban.[3]

Alfajai

[szerkesztés]

Előfordulása

[szerkesztés]

Banglades, Bhután, Brunei, Dél-Korea, Észak-Korea, az Északi-Mariana-szigetek, a Fülöp-szigetek, Hongkong, India, Indonézia, Japán, Laosz, Kambodzsa, Kína, Malajzia, a Maldív-szigetek, Mongólia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Palau, Oroszország, Szingapúr, Srí Lanka, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, gyepek és cserjések, lápok, mocsarak és tavak környékén, valamint szántóföldek és legelők. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 54 centiméter, szárnyfesztávolsága 122-137 centiméter, testtömege 515-810 gramm.[5]

Életmódja

[szerkesztés]

Éles látása igen hatékony vadásszá teszi a keleti egerészölyvet. Fő táplálékforrását a rágcsálók képezik, de más prédát is elejt, például békák, kígyók és giliszták is.[6]

Sok más ragadozó madárhoz hasonlóan a keleti egerészölyvet is gyakran megtámadják a varjak a levegőben, haragosan csipkedve és kergetve őket. Ennek a viselkedésnek az a célja, hogy tudassa az ölyvvel hogy észrevették, elvesztette az esélyét a váratlan támadásra, jobb, ha más vadászterületet keres.[6]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 18.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 18.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 18.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. október 18.)
  6. a b Jules Howard és Jarom Vogel. Tökéletes állatvilág 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]