I. Abdul-Hamid oszmán szultán

	I. Abdul-Hamid
	Oszmán szultán
	Uralkodási ideje
	1774. január 21. – 1789. április 7.
Elődje	III. Musztafa
Utódja	III. Szelim
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oszmán-ház
Született	1725. március 20.; Isztambul
Elhunyt	1789. április 7. (64 évesen); Isztambul
Nyughelye	Tomb of Abdul Hamid I;
Édesapja	III. Ahmed
Édesanyja	Şermi Kadın
Testvére(i)	Fatma szultána; III. Musztafa oszmán szultán;
Házastársa	Nakşidil szultána
Gyermekei	IV. Musztafa oszmán szultán; II. Mahmud oszmán szultán; Esma Sultan; Hibetullah Sultan; Ayşe Athermelik Dürrüşehvar Hanım;
	I. Abdul-Hamid aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. Abdul-Hamid témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

I. Abd-ul-Hamid, más írásmóddal Abdulhamid, Abdul Hamid vagy Abdul-Hamid (Isztambul, 1725. március 20. – Isztambul, 1789. április 7.) oszmán szultán 1774-től haláláig.

Abdul-Hamid 1725. március 20-án született III. Ahmed fiaként. Élete java részét palotafogságban töltötte^[forrás?], ahol a Korán másolásával és faragással hasznosította idejét.^[1] Jellemző volt rá, hogy a nők társaságát többre becsülte mint a férfiakét.^[1]

Trónra lépése[szerkesztés]

Abdul-Hamid testvérét, Musztafát követte az Oszmán Birodalom szultánjaként 1774. január 21-én. Az új szultán pacifista és Istenfélő emberként lépett a trónra^[forrás?] – ugyanakkor tudatlansága közmondásos volt.^[1] Ugyancsak sajátos újításként tekinthető, hogy ő volt az első szultán, aki trónra lépésekor nem adta meg a szokásos jutalmat a janicsárságnak.^[forrás?]

Orosz–török háború (I.)[szerkesztés]

Ebben az időben Muhsimzáde Mohammed nagyvezír éppen az oroszokkal állt szemben Sumlában, amikor Musztafa halálának hírével együtt az új szultán utasításait kapta a békekötés ügyében.^[1] 1774. július 21-én a két fél megkötötte a kücsük-kajnardzsi békét.^[forrás?]

Azonban II. Katalin orosz cárnő nem sokáig nyugodott: hamarosan a Kaukázusban fekvő kubamelléki országokat is elfoglalta Törökországtól és birodalmával egyesítette.^[1]

Ezek után a cárnő 1786-ban II. József magyar királlyal és német-római császárral kötött védő és támadó szövetséget, amelynek célja az Oszmán Birodalom végleges feldarabolása volt.^[1]

Szíriai győzelmek[szerkesztés]

Eközben Abdul-Hamid Szíria felé fordította figyelmét és ott ért el kisebb győzelmeket.^[forrás?]

Orosz–török háború (II.)[szerkesztés]

A szultán a szíriai győzelmek nem kárpótolták a krími veszteségekért, ezért 1787-ben újra hadat üzent Oroszországnak.^[forrás?] Katalin tervei így csak kis részben sikerültek: a törökök az 1787-iki, illetőleg az 1792-iki háborúban vitézül hadakoztak, és bár nem voltak képesek Szuvorov tábornok előrenyomulását megakadályozni, II. József hadai ellen nem vallottak kudarcot.^[1] A II. Józseffel kötött béke után az Oszmán Birodalom csapatai soha többé nem támadtak Magyarország ellen.^[forrás?] Ez a háború volt az oszmánok fegyverdicsőségének utolsó fellobbanása – utána többnyire vereség és megaláztatás volt osztályrészük.^[1]

Halála[szerkesztés]

Maga a szultán nem érte meg a háború befejezését: Abdul-Hamid 1789. április 7-én 15 évnyi uralkodás után 64 évesen hunyt el. A trónon unokaöccse, III. Szelim követte. Abdul-Hamid megítéléséhez hozzátartozik, hogy nem volt zsarnok, és II. Mehmed (1432–1481) óta az első szultán volt az Oszmán-házban, aki nem szennyezte be kezeit rokonai vérével.^[1]

Családja[szerkesztés]

Asszonyai:

Nakşidil szultána

Sineperver szultána

Şebsafa Kadın

Ayşe Kadın

Ruhşah Kadın

Binnaz Kadın

Mehtabe Kadın

Hümaşah Kadın

Gyermekei:

Ayşe Dürrüşehvar Hanım szultána (1775-?)

Abdullah herceg ( 1776-1776)

Hatice szultána (1776 január – 1776 november );

Mehmed herceg ( 1776-1781) – Hümasahtól

Ahmed herceg ( 1776 – 1778)

Ayşe szultána (1777 – 1777);

Abdurhaman herceg ( 1777- 1777)

Esma szultána ( 1778 – 1848) – Sinepervertől

Szulejmán herceg ( 1779-1786) – Mehtabetól

IV. Musztafa oszmán szultán – ( 1779 – 1808) Sinepervertől

Abdülaziz herceg ( 1779-1779)

Rabia Sultan (1780 – 1780);

Aynişah szultána ( 1780 – 1780);

Melikşah szultána ( 1781 – 1781);

Rabia szultána (1781-1782)

Fatma szultána (1782 – 1786) – Sinepervertől

Mehmed herceg (1882-1885) – Sebsafatól

Murad herceg ( 1883-1786) – Naksidiltől

II. Mahmud oszmán szultán ( 2784-1839) – Nakşidiltól

Alemşah szultána( 1784 -1786) – Şebsafatól

Saliha szultána ( 1786- 1788) – Nakşidiltől

Emine Sultan ( 1788 – 1791) – Şebsafatól

Hibetullah Sultan (1789 – 1841) – Şebsafatól

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Bokor József (szerk.). Török birodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

Elődje:
III. Musztafa

Oszmán szultán
1774 – 1789

Utódja:
III. Szelim