Homérosz Egyesület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homérosz Egyesület
Korábbi neve(i)Magyar Homoszexuálisok "Homeros-Lambda" Országos Egyesülete
Egyéb nevekHomEros
Alapítva
Megszűnt1998. november 6.
Típuscivil szervezet
Székhely
VezetőRomsauer Lajos
KulcsemberekLáner László, Ambrus Péter
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 07′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 07′ 50″

A Homérosz Egyesület (teljes nevén: Magyar Homoszexuálisok "Homérosz Lambda" Országos Egyesülete) az első magyarországi LMBT-szervezet, amelyet 1987 októberében hoztak létre. A szervezet működését 1988 tavaszán engedélyezték. Elsődleges célja a HIV-fertőzés megelőzése volt, de szervezett közösségi és kulturális programokat, bulikat, foglalkozott érdekképviselettel, beadványokat készített, valamint működtette az első budapesti hivatalos LMBT-szórakozóhelyet, a zártkörű klubként működő Lokált is. Az egyesület elnöke Romsauer Lajos volt, egészen a szervezet 1998-as megszűnéséig.

Története[szerkesztés]

Az első magyarországi LMBT szervezet története a nyolcvanas évek közepére tekint vissza. Az alapítók, Ambrus Péter szociológus ötlete alapján, 1985 végén kezdtek hozzá az egyesület létrehozásához. Hosszas tervezgetés után, 1987. október 27-én nyújtották be az alapítói szándéknyilatkozatot a Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz. A belső engedélyeztetési folyamatot nehezítette, hogy ekkor még nem volt a civil szervezetek működését szabályozó külön törvény. Későbbi sajtóértesülések alapján tudható, hogy a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetést követően, a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot nevezték meg felügyelőhatóságnak (felmerült a Hazafias Népfront is). A Homérosz Egyesület (teljes nevén: Magyar Homoszexuálisok "Homérosz Lambda" Országos Egyesülete) végül 1988. május 8-án alakult meg, azt tizenegy magánszemély hozta létre. Az egyesület elnöke Romsauer Lajos, főtitkára Ambrus Péter lett.[1]

A Homérosz Egyesület (más névváltozatokban: Homéros Egyesület, vagy HomEros) 1987/88-as megalakulásával az első magyarországi, sőt az első kelet-európai LMBT szervezetnek számít. Az egyesület évekig az egyetlen LMBT szervezetként működött Magyarországon. Később belőle vált ki a Mások újságot kiadó Lambda Budapest Baráti Társaság. Az egyesület elsősorban Budapesten működött. Tervezték több vidéki városban is klubok létrehozását, melyek közül a miskolci Homérosz-klub működött a leghosszabb ideig, 1992 januárjától, Flecker István vezetésével, s az egészségház egyik helyiségében rendezett közösségi programokat.[2] A kilencvenes évek közepétől egyre több LMBT szervezet jött létre, az LMBT közösségen belüli csoportok vagy bizonyos tevékenységek, interszekciók képviseletére. Mindezek járultak hozzá a Homérosz Egyesület tevékenységének lassú kiüresedéséhez. Az egyesület hivatalosan 1998. november 6-án szűnt meg.

Céljai[szerkesztés]

Az egyesület 1988. április 19-i dátummal ellátott első alapszabálya szerint céljuk egyrészt az AIDS elleni küzdelem és a HIV-fertőzöttek segítése volt, valamint a lakosság kb. 5%-át kitevő homoszexuálisoknak a lehetőségekhez képest minél teljesebb társadalmi integrációjának elősegítése.[3]

Tevékenysége[szerkesztés]

Tevékenysége a következő területekre terjedt ki:

  1. HIV/AIDS-megelőzés: ismeretterjesztő kiadványok terjesztése és szűrések szervezése, egészségügyi felvilágosító előadások tartása, a fertőzöttek segítése és érdekeik védelme, az AIDS-fóbia elleni küzdelem, házi gondozói tanfolyam, részvétel az AIDS-világnapi felvonulásokban.
  2. érdekvédelem: lobbitevékenység a közösség tagjait érintő fontosabb ügyekben, így például a fegyveres testületekben történő foglalkoztatás kérdésében, az újságokban megjelenő uszító cikkekkel vagy a homofób gyűlölet-bűncsekeményekkel kapcsolatban, alkotmánybírósági beadványok készítése és benyújtása, levél írása Straub F. Brunónak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács elnökének, az egyesületet ért sorozatos rendőri zaklatásokkal kapcsolatban.
  3. tanácsadás: egyéni tanácsadás, önsegítő csoport szervezése.
  4. szabadidős tevékenységek szervezése: nyelvtanfolyamok, angol nyelvű társalgókör (Oscar Wilde Klub néven), a Vörös Csillag Moziban tartott filmklubok, valamint bulik szervezése (előbb a Maharttól bérelt hajókon, később a Kertész utca 31. szám alatt 1989. február 18-án megnyitott Lokálban).
  5. újságkiadás: a rövid életű, két számot megért Homérosz című lap megjelentetése, 1991 nyarán.[1][4][5]

Nemzetközi és hazai kapcsolatok[szerkesztés]

A Homérosz Egyesület hazai színtéren elsősorban a HIV/AIDS-megelőzés területén tevékeny állami és civil szervezetekkel működött együtt. Kapcsolatot tartott továbbá a később létrejött LMBT-szervezetekkel, és közösen is szerveztek programokat (mint például a Pink Pikniket). A Homérosz Egyesület tagja volt az európai LMBT szervezeteket tömörítő nemzetközi ernyőszervezetnek, az ILGA-Europe-nak, s az egyesület tagjai rendszeresen vettek részt a szervezet közgyűlésein, konferenciáin. Még a hivatalos megalakulás előtt, 1987. november 7-8-án, a Homérosz Egyesület szervezésében tartották titokban Budapesten az első kelet-európai LMBT-konferenciát, kelet-német, lengyel, csehszlovák, jugoszláv, osztrák és magyar aktivisták, valamint az ILGA főtitkára részvételével.

Médiamegjelenések[szerkesztés]

Az egyesületről, még megalakulása előtt beszámolt a magyar sajtó, sőt külföldi hírügynökségek is. Az MTI ún. Bizalmas tájékoztatójában 1988. január 18-án megírta, hogy "a homoszexuálisok hamarosan egyesületet alakítanak Magyarországon", május 5-én pedig az AP, a Reuter, az EFE és a dpa értesüléseire hivatkozva arról írtak, hogy még azon a héten megalakul az egyesület.[3] Az első magyarországi sajtómegjelenés, 1988 januárjában ismertette a tervezett egyesület céljait és az engedélyezés körüli kérdéseket.[6] A Homérosz Egyesület képviseletében, először 1988 februárjában, még inkognitóban, "Dr. X. ideggyógyász orvos"-ként nyilatkozott a sajtónak, a Délmagyarországnak Romsauer Lajos.[7] Aztán a várható megalakulásról cikkezett a sajtó.[8] Az egyesület elnöke még 1988-ban televíziós interjút is adott, az egyesület megalakulásával és a HIV terjedésével kapcsolatban.[9] A későbbiekben az egyesület elnöke, sőt Láner László titkár is rendszeresen nyilatkozott a sajtónak.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hanzli Péter. „"A rendszerváltás előtt titokként kellett megélni". Életútinterjúk meleg férfiakkal a hatvanas-nyolcvanas évekről”. Korall 17 (66), 157-159. o.  
  2. Hanzli Péter et al.. Meleg férfiak, hideg diktatúrák. Életútinterjúk, 191. o. (2015). ISBN 978-963-12-2689-8 
  3. a b Hanzli Péter. „"A rendszerváltás előtt titokként kellett megélni". Életútinterjúk meleg férfiakkal a hatvanas-nyolcvanas évekről”. Korall 17 (66), 159. o.  
  4. Hanzli Péter et al.. Meleg férfiak, hideg diktatúrák. Életútinterjúk, 34-35. o. (2015). ISBN 978-963-12-2689-8 
  5. Takács Judit.. Meleg század. Adalékok a homoszexualitás 20. századi magyarországi társadalomtörténetéhez, 201-202. o. (2018). ISBN 978-963-468-040-6 
  6. L. Légrády Eszter: Homoszexuálisok - országos egyesületben? Az elképzeléseket még finomítani kell, Magyar Hírlap, 1988. január 16., 7. o.
  7. L. Homoszexuálisok egyesülete. Várják az engedélyezést, Délmagyarország, 1988. február 10., 4. o.
  8. L. Lambda - Homérosz Egyesület. Az első közgyűlés, Magyar Hírlap, 1988. május 4., 4. o.
  9. Dr. Romsauer Lajos bejelenti a Homérosz megalakulását (1988)
  10. L. 168 Óra, 1992. január 14., Magyar Narancs, 1992. október 15., Griff 1994. augusztus 24.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]