Ugrás a tartalomhoz

Hagyma (növénynemzetség)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hagyma
Bajuszos hagyma (Allium vineale) virága
Bajuszos hagyma (Allium vineale) virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae)
Alcsalád: Hagymaformák (Allioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Allieae
Dumort. (1827)
Nemzetség: Allium
L.
Diverzitás
Kb. 1250 faj, Hagymafajok listája
Fajok

Néhány fontosabb faj:

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hagyma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagyma témájú médiaállományokat és Hagyma témájú kategóriát.

A hagyma (Allium) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe és az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába, azon belül a hagymaformák (Allioideae) alcsaládjába tartozó nemzetség. 1250 fajával a növények egyik legnagyobb fajszámú nemzetsége is egyben. Évelő, hagymás növények, amik sajátos ízt, illatot adó vegyületeket termelnek. Számos faját termesztik fogyasztásra.

A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) virágainak íze a legkevésbé markáns. A rózsaszín vagy fehér virágú fokhagyma (Allium sativum) virágának zamata enyhébb a hagymáénál.

Termesztett fajok

[szerkesztés]

Vöröshagyma

[szerkesztés]
Vöröshagyma

Nagyon sok fajtája van, de Magyarországon és az egész világon is híres a Makón és környékén termesztett makói vöröshagyma, kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.

Illóolajat, B-vitamint, C-vitaminból 30 mg/100 g-ot (a zöldhagyma még ennél is többet), emellett pektint és guvertint is tartalmaz.

Jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért meghűléses időben a fertőzések megelőzésére is használták.

Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére, sőt a levét köhögés ellen is használják.

Szoptatós anyák számára ellenjavallt az erősen hagymás ételek fogyasztása, mert az illóolajok aromaanyagai átmennek a tejbe is.

Tavasszal zöldhagymaként fogyasztják, ilyenkor hajtatni kell, hogy a növény minél nagyobb része legyen fehér. Hosszú ideig tárolható, így egész évben használható, szeletelt szárítmányként pedig akár évekig is eltartható.

Fokhagyma

[szerkesztés]

Póréhagyma

[szerkesztés]

A Földközi-tenger vidékén vadon is előforduló kétéves növényt nálunk főleg a bolgárkertészek termesztik.

Élelmezési szempontból jelentős – A-, B1-, B2-vitamint, nikotinsavat, még főzött állapotban is 15 mg C-vitamint[forrás?] és jelentős mennyiségű ásványi sót tartalmaz.

Levesek, főzelékek, saláták készítésére használjuk.

Gyöngyhagyma

[szerkesztés]

Téli sarjadékhagyma (Allium fistolosum)

[szerkesztés]

Évelő hagyma, a vöröshagyma beltartalmi értékeivel megegyező, de csak zöldhagymaként fogyasztjuk.

Küllemre hasonlít a póréhagymához, de a tenyészidő során folyamatosan új sarjakat hoz. A fagyok beálltával fejlődése leáll, de lombja zöld, hagymája friss fehér marad.

Kora tavasszal a legkorábban szedhető, ízletes, vitamindús hagyma.

Metélőhagyma

[szerkesztés]

Ezt a snidling, snitling, pázsithagyma néven is ismert, Magyarországon nagyon elterjedt és szívesen használt növényt csak frissen, nyers állapotban, finomra szelve használjuk. Főzni nem szabad, kizárólag tálalásakor adjuk az ételhez.

A metélőhagyma ízesítő hatása mellett nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő.

Felhasználhatjuk burgonya, bab, borsó és húslevesek, saláták, sültek, szendvicsek, túró, lágy sajtok, halételek, mártások ízesítésére.

Magyarországon őshonos fajok

[szerkesztés]

További fajok

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]