Házi jak
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Házi jak Nepálban
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Háziasított | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bos grunniens Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Házi jak témájú médiaállományokat és Házi jak témájú kategóriát. |
A házi jak vagy csak egyszerűen jak (Bos grunniens) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]
A vadjak (Bos mutus) leszármazottja, háziasított alakja, viszont manapság - 2003 óta - külön fajnak tekintik.
Neve[szerkesztés]
Az állat neve, a „jak” a tibeti nyelvből származik. A tibetiek yag-nak nevezik ennek az állatnak a bikáját, a tehenét pedig bri-nek vagy nak-nak. Azonban a nem tibetiek számára a jak mindkét nemű állatra utal.
1766-ban, Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus Bos grunniens tudományos név alatt írta le az állatot; magyar jelentése: „hörgő ökör”; manapság viszont ezt a taxonnevet főleg a házi állományra használják. A vadjak, a Bos mutus = „néma ökör” megnevezést kapta.
Rendszertani helyzete[szerkesztés]
A szóban forgó állat a Bos-fajok egyike, tehát rokonságban áll a szarvasmarhával (Bos taurus). A mitokondriális DNS-vizsgálatoknak nem sikerült kimutatniuk a jaknak a pontos evolúciós történetét.
Egyik feltételezés szerint a házi jak a vadjakon keresztül és az őstulok (Bos primigenius) - a szarvasmarha őse -, körülbelül 5-1 millió éve divergálódtak; más feltételezés szerint a jakoknak a legközelebbi rokonai a bölények (Bison).[2] Oroszország keleti részén talált csontok, melyek a fosszilis Bos baikalensishez tartoztak és igen hasonlítanak a mai vadjakéra, arra utalnak, hogy közeli rokonok voltak. Ebből egyes kutatók arra következtetnek, hogy a kezdetleges bölények egy ilyen jakszerű, talán éppen a Bos baikalensisból fejlődhettek ki.[3]
2003-ban, a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság (ICZN) elhatározta, hogy a vadjak esetében a Bos mutus binomiális név használható, míg a házi jak esetében a Bos grunniens; ezek a megnevezések azóta egyre elterjedtebbé váltak.[3][4]
Előfordulása[szerkesztés]
A házi jakot főleg az Indiai szubkontinens himalájai térségében, Észak-Mianmarban, Tibetben, Szecsuanban, Jünnanban, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, Belső-Mongóliában és Mongóliában, valamint Szibéria egyes részein tartják és használják az emberek.[1]
Megjelenése[szerkesztés]
Hengeres szarva először kifelé, azután előre és felfelé, illetőleg a vége ki- és hátrafelé hajlik; a bika szarvhosszúsága 48-99 centiméter közötti, míg a tehéné 27-64 centiméter közötti. Fülei kicsinyek. Szőrzete hosszú fürtökben lóg alá, majdnem a földet éri. Farka olyan, mint a lóé. Színe barnásfekete, háta hosszában ezüstszürke sávval. Leginkább a szarvasmarhára hasonlít. A bika körülbelül 111-118 centiméter marmagasságú és 350-585 kilogramm testtömegű, míg a tehén valamivel kisebb, azaz 105-117 centiméter marmagasságú és 225-255 kilogramm tömegű; a méret és tömeg a kitenyésztett fajtától is függ.[5][6][7][8][9][10] Tenyésztett állományban előfordul fehér, és különböző mértékben tarka állat is, de általában sötétbarna vagy fekete színű.
Életmódja[szerkesztés]
Az eredeti élőhelyei a 3000-5500 méter közötti tengerszint feletti magasságokon van. Ha tőle telik, akkor a magas hegységeket és fennsíkokat kedveli. A fűfélékben és palkafélékben dús legelőket választja élőhelyül; a növényzetben szegényebb sztyeppszerű helyeket kerüli. Azonban a szárazabb síkvidékeken is elboldogul, ha az ember odatereli.[11][3]
Szaporodása[szerkesztés]
A jaktehén 9 hónapig vemhes, az állat 6-8 év alatt fejlődik ivaréretté.
Háziasítása[szerkesztés]
A hidegebb ázsiai tartományokban szelídített háziállatként tartják, tenyésztik. Majd minden részét felhasználják. Így tejét, húsát, bőrét, szőrét, sőt járomba is fogják. Hosszú, selyemszőrű farkát annak idején a török pasák jelvényül alkalmazták. A többi szarvasmarhafélével könnyen kereszteződik.[12][13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
- ↑ Guo, S. (2006). „Taxonomic placement and origin of yaks: implications from analyses of mtDNA D-loop fragment sequences”. Acta Theriologica Sinica 26 (4), 325–330. o.
- ↑ a b c (2009) „Bos grunniens and Bos mutus (Artiodactyla: Bovidae)”. Mammalian Species 836, 1–17. o. DOI:10.1644/836.1.
- ↑ (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645. o. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006.
- ↑ Nowak, R. (1999). Walker's Mammals of the World, 6th Edition, Volume II. Baltimore: Johns Hopkins University Press (quoted in Oliphant, M. 2003. "Bos grunniens" (On-line), Animal Diversity Web. Accessed 4 April 2009)
- ↑ Boitani, Luigi (1984). Simon & Schuster's Guide to Mammals. Simon & Schuster/Touchstone Books, ISBN 978-0-671-42805-1
- ↑ Archivált másolat. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
- ↑ Burnie D and Wilson DE (eds.) (2005). Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife. DK Adult, ISBN 0789477645
- ↑ Buchholtz, C. (1990). True Cattle (Genus Bos). pp. 386–397 in S. Parker, ed. Grzimek's Encyclopedia of Mammals, Volume 5. New York: McGraw-Hill Publishing Company. (quoted in Oliphant, M. (2003). Bos grunniens (On-line), Animal Diversity Web. Accessed 4 April 2009)
- ↑ Wild yak photo – Bos mutus – G13952 Archiválva 2013. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. ARKive. Retrieved on 2012-12-19.
- ↑ (1996) „Distribution, status, and conservation of wild yak Bos grunniens”. Biological Conservation 76 (1), 1–8. o. DOI:10.1016/0006-3207(96)85972-6.
- ↑ (2004) „Mitochondrial DNA analysis of Nepalese domestic dwarf cattle Lulu”. Animal Science Journal 75 (2), 103. o. DOI:10.1111/j.1740-0929.2004.00163.x.
- ↑ Zhang, R.C. (14 December 2000). "Interspecies Hybridization between Yak, Bos taurus and Bos indicus and Reproduction of the Hybrids". In: Recent Advances in Yak Reproduction, Zhao, X.X.; Zhang, R.C. (eds.). International Veterinary Information Service.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Domestic yak című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
