Tulok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Tulok
Őstulok (Bos primigenius)
Őstulok (Bos primigenius)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bovina
Nem: Bos
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tulok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tulok témájú kategóriát.

A tulok (Bos) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nem.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe az alábbi 7 élő faj és 5 fosszilis faj tartozik:[1][2]

A fenti fajokat egyes rendszerezők a következő négy alnembe osztják szét: Bos, Bibos, Novibos és Poephagus. Azonban ha felosztjuk efféleképpen ezt a nemet anélkül, hogy a Bison-t ne tegyük ide, feltételezhető, hogy parafiletikus csoportot kapunk, azaz olyan taxonómiai csoportosítást kapunk, melyben a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.[13][14][15][16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. International Commission on Zoological Nomenclature. 2003. Opinion 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bull.Zool.Nomencl., 60:81-84
  2. (2014. április 1.) „The early Middle Pleistocene archeopaleontological site of Wadi Sarrat (Tunisia) and the earliest record of Bos primigenius”. Quaternary Science Reviews 90, 37–46. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2014.02.016. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.)  
  3. a b International Commission on Zoological Nomenclature (2003). „Opinion 2027. Usage of 17 specific names based on wild species which are predated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved”. Bulletin of Zoological Nomenclature 60, 81–84. o.  
  4. (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645. o. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006.  
  5. Guo, S. (2006). „Taxonomic placement and origin of yaks: implications from analyses of mtDNA D-loop fragment sequences”. Acta Theriologica Sinica 26 (4), 325–330. o.  
  6. Dubois, E. (1908). Das Geologische Alter der Kendengoder TrinilFauna. Tijdschr. Kon. Ned. Aardr. Gen., ser. 2, vol. 25, pp. 12351270, pl. 39.
  7. Hooijer, D.A. (1958a). Fossil Bovidae from the Malay archipelago and the Punjab, Zoologische Verhandelingen van de Museum Leiden 38:1–112.
  8. Hooijer, D. A. (1958b). Sexual differences in the skull of fossil and recent banteng. Mammalia 22:73-75.
  9. Aurochs – Bos primigenius'. petermaas.nl . [2009. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. ICZN, Biodiversity Studies BZN Volume 63, Part 3, General Articles & Nomenclatural Notes, 2006. szeptember 30.
  11. (2010. január 1.) „On the origin of cattle: How aurochs became domestic and colonized the world”. Evolutionary Anthropology 19, 148–157. o. DOI:10.1002/evan.20267. (Hozzáférés ideje: 2017. december 3.)  
  12. szerk.: Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder: Bos taurus, Mammal Species of the World, 3. kiadás, Baltimore: Johns Hopkins University (2005). ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494 
  13. Grubb, Peter. Bos, Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd (online edition), Baltimore: Johns Hopkins University Press (2005. december 7.). ISBN 9780801882210 
  14. Groves, C. P., 1981. Systematic relationships in the Bovini (Artiodactyla, Bovidae). Zeitschrift für Zoologische Systematik und Evolutionsforschung, 4:264-278., quoted in Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed), Johns Hopkins University Press: "Bison". (online edition )
  15. van Vuure, Cis (2003. március 1.). „De Oeros – Het spoor terug” (holland nyelven), Wageningen, 1–340. o, Kiadó: Stichting Kritisch Bosbeheer, Sectie Natuurbeheer van Wageningen Universiteit, Afdeling Natuur van het Ministerie van de Vlaamse Gemeenschap, & Wetenschapswinkel. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.)  
  16. Briggs, H.M. and Briggs, D.M. (1980). Modern Breeds of Livestock. Macmillan Publishing

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bos című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
  • Helmut Lingen Großes Lexikon der Tiere. Lingen Verlag, 1989, Köln.
  • Vasey, George 1862. A monograph of the genus Bos. Scan of a historic work