Ugrás a tartalomhoz

Fraknói Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 46.139.199.17 (vitalap) 2012. november 15., 21:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források, irodalom)
Fraknói Vilmos 1880-ban

Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27.Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia titkára.

Életpályája

Frankl Vilmos néven született Ürményben, ahol apja, Frankl Sándor uradalmi orvos volt. Eredetileg zsidó vallású édesapja ekkorra már katolikussá keresztelkedett, fia pedig 1874-ben vette fel a Fraknói nevet.[1] Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végezte. 1864-től a filozófiai doktorátus megszerzése után előbb a nagyszombati gimnázium, majd 1865-től az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1865. július 23-án pappá szentelték. 1870-ben az akadémia levelező tagjává választották. 1871-től Pesten élt, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre (ma Országos Széchényi Könyvtár). 1879. május 22-étől 1889-ig az akadémia főtitkári, majd 1889-től 1892-ig másodelnöki tisztét töltötte be. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője volt. 1892-ben arbei címzetes püspök lett. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított. A középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történetnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, a tanulmányok hosszú sorában sok külföldi, főleg olaszországi levéltári anyag felhasználásával. Szerkesztette az Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatot (18721878), az akadémia évkönyveit, értesítőjét (18781889) és a Magyar Könyvszemlét 1876-tól 1879-ig. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (18841899), Mátyás levelezését a római pápákkal (1891).

Főbb művei

  • A magyar nemzeti műveltség állásának vázlata. Pest: (kiadó nélkül). 1861.  
  • Pázmány Péter és kora I–III. Pest: (kiadó nélkül). 1862.  
  • Pázmány Péter. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.  
  • Hunyadi Mátyás Király 1440-1490. Budapest: (kiadó nélkül). 1890.  
  • A Hunyadiak és Jagellők kora. In A magyar nemzet története IV. Budapest: (kiadó nélkül). 1896.  
  • Werbőczy István életrajza. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.  
  • Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetése a római Szentszékkel I–III. Budapest: (kiadó nélkül). 1900–1903.  
  • Szilágyi Mihály. Mátyás király nagybátyja. Budapest: (kiadó nélkül). 1913.  
  • Martinovics élete. Budapest: (kiadó nélkül). 1921.  
  • Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás (Vál.: Rottler Ferenc; Budapest, 1981)
  1. http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.03.30/1103.html

Lásd még

Commons:Category:Vilmos Fraknói
A Wikimédia Commons tartalmaz Fraknói Vilmos témájú médiaállományokat.

Források, irodalom