Eötvös József Collegium
Eötvös József Collegium | |
Település | Budapest, Magyarország |
Cím | 1118 Budapest, Ménesi út 11-13. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1910 |
Megnyitás | 1895 (más épületben) |
Építési stílus | neoromán építészet |
Tervező | Alpár Ignác |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 46″47.479789°N 19.046177°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 46″47.479789°N 19.046177°E | |
Eötvös József Collegium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös József Collegium témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten.
Története
[szerkesztés]A Collegiumot 1895-ben báró Eötvös Loránd alapította a párizsi École normale supérieure mintájára, s az ő édesapjáról nevezték el a tanárképző főiskolai kollégiumot. A Collegium első igazgatója Bartoniek Géza fizikus volt, első kurátora pedig az alapító Eötvös Loránd. A porosz jellegű magyar oktatási rendszerben Bégé úr – ahogy a collegisták az igazgató urat nevezték – meggyökereztette a „magyar École”-t – ahogy ő nevezte az intézményt –, mely a magyar középiskolai tanárok színvonalas, széles látókörű képzésére fektette a hangsúlyt. Kezdetben a Collegium elsősorban a vidéki szegényebb rétegekből, vagy középosztályból származó tehetséges fiatalok otthona volt. Ma a bentlakó vidéki diákok mellett sok budapesti bejáró kollégista is részt vesz a kollégium szakmai és szociális életében.
A Collegium első épülete Pesten, a Csillag utcában (ma Gönczy Pál utca) volt, majd 1910-ben épült meg az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épület, mely ma is otthont ad a Collegium intézményének.
Szakmai munka
[szerkesztés]A Collegiumban a szakmai munka az ún. műhelyekben folyik, mely egy adott szak hallgatóit tömöríti, például a filozófia műhely tagjainak többsége filozófia szakos hallgató, de akadnak például társadalmi tanulmányok szakos hallgatók is körükben. Egy hallgató több műhely tagja is lehet, ha szeretne. A műhelyekben az oktatás műhelyórák keretében történnek, melyeket vagy a Collegium tanárai, vagy külső, meghívott előadók, gyakran egykori Eötvös-collegisták tartanak. A Collegium biztosít hallgatóinak nyelvtanulási lehetőséget is, általában négy-öt nyelv közül választhat a diákság.
Nevezetes diákjai és tanárai
[szerkesztés]- Balázs Béla
- Bay Zoltán
- Bencsik István
- Benda Kálmán
- Benyhe János
- Dragomán György
- Fodor András
- Förster Jenő
- Gy. Horváth László
- Julow Viktor
- Keresztury Dezső
- Kodály Zoltán
- Kosáry Domokos
- Lator László
- Lorsy Ernő
- Lőrincze Lajos
- Maksay Ferenc
- Mendöl Tibor
- Miklós Pál
- Orosz László
- Országh László
- Spiró György
- Szász Imre
- Szovák Kornél
- Tamás Lajos
- Vendl Aladár
Eötvös Collegium Szegeden
[szerkesztés]A budapesti Eötvös Collegium mintájára a szegedi József Attila Tudományegyetemen is alapítottak fiú-, majd leány hallgatók részére is Eötvös Kollégiumot az 1960-as évektől.
További információk
[szerkesztés]- A Collegium honlapja
- Interjúkötet az Eötvös Collegium virágkoráról
- Könyvbemutató
- Laczkó Géza: Az Eötvös-Collegium, középiskolai tanárjelöltek állami internátusa 1920.
- Hadrovics László (1910–1997) és az Eötvös Collegium Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Glatz Ferenc: Európaiság, nyitottság, nemzeti kultúra 1995 Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az Eötvös József Kollégium történetének bibliográfiája és levéltári anyaga; összeáll. Tóth Gábor; Eötvös Kollégium, Bp., 1987 (Eötvös-füzetek)
- Pál Zoltán: Az Eötvös Kollégium. Elitképzés a népi demokráciában 1956–1984; Kairosz, Bp., 2013
- Fodor András: A Kollégium; Magvető, Bp., 1991, ISBN 9631418200, Online