Bercsényi Építész Kollégium
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karának (ÉPK) kollégiuma.
Címe: 1117 Budapest XI. ker., Bercsényi u. 28–30. 278 fős.
Történet[szerkesztés]
A Bercsényi Építész Kollégium (kezdetben Rózsa Ferenc Kollégium) 1963-ban nyerte el a kollégiumi státuszt. Ezt megelőzően diákotthonként működött. A kollégiumi cím elnyerésével vált koedukált és csak a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatói által lakott intézménnyé.
A kollégiummá válással egy időben indult meg az épületben az aktív művészeti és kulturális élet is. Az akkori építészhallgatók Holub János kollégiumi igazgató támogatásával és patronálásával kezdtek bele abba a szerteágazó szervezői, szerkesztői és alkotói tevékenységbe, amely a rendszerváltás előtti budapesti kulturális élet egyik csomópontjává tették az épületet. A kollégiumban Bercsényi Klub[1] néven művészeti galéria és Bercsényi 28-30 néven folyóirat működött, valamint rendszeresek voltak más budapesti helyszínen el nem érhető kortárs koncertek is. Itt adta első koncertjeinek egyikét az Omega együttes és rendszeresen itt lépett fel a Syrius, a Balaton, az Európa Kiadó és a Spenót együttes.
A galéria olyan fiatal művészek és művészeti csoportosulások kiállításainak és performaszainak adott otthont, mint Sugár János,[2] Erdély Miklós, St. Auby Tamás,[3] feLugossy László,[4] Brett Schneider,[5] Xertox csoport.[6]
Ezen korszak fő dokumentációs felülete a Bercsényi 28-30[7] folyóirat volt, amelynek feldolgozása a 2004-ben lezajlott Bercsényi 28-30 Tavasz[8] program keretén belül kezdődött el és a mai napig folyamatban van.
A Bercsényi 28-30 folyóirat[szerkesztés]
A Bercsényi 28-30 című lap első száma 1963 őszén jelent meg. A kezdetben kollégiumi lapként működő folyóirat idővel túlnőtte a Bercsényi Kollégium falait és a rendszerváltás előtti Magyarország meghatározó építészeti és művészeti orgánuma lett. A lap története három korszakra bontható:
Az 1960-as évek kezdeti időszakára még a kollégiumi hallgatói lap hangvétel és lépték volt jellemző, ezen lapszámok az abban az időben a kollégiumban működő író és művészeti körök munkáit prezentálta. A korszak meghatározó szerzői és szerkesztői Horváth György, Kovács Ferenc és Kulcsár Attila voltak.
Az 1970-es években Noll Tamás vette át a lap szerkesztését, aki külföldi építészeti- és művészetelméleti szövegek fordításaival, valamit hazai elméleti szövegekkel kívánta megtölteni a lapot. A Bercsényi 28-30 folyóirat az ő szerkesztői működése alatt vesztette el pusztán kollégiumi kötöttségét és lett országos jelentőségű lappá. A korszak meghatározó szerzői és szerkesztői még Ekler Dezső, Golda János, Bodnár Attila voltak.
Az 1980-as évekre a lap alapvetően az akkorra intenzívvé vált művészeti-kulturális élet dokumentációs felületévé vált. A szerkesztők és szerzők Taksás Mihály, Turi Attila, Borza Endre felmérve a kollégium adott korban betöltött jelentőségét igyekeztek az ott folyó eseményeket minél hűebben megőrizni az utókornak.
A lap szerkesztői, szerzői és fordítói között továbbá olyan nevek tűntek fel, mint Ferkai András, Masznyik Csaba, Rajk László, Dévényi Tamás, Ertsey Attila.
A kollégium ma[szerkesztés]
A rendszerváltás után létrejövő megannyi kulturális és művészeti hely és intézmény okán gyakorlatilag a kollégium azonnal elvesztette kiemelt státuszát. A Bercsényi Klub és a Bercsényi 28-30 folyóirat megszűnt. Ennek ellenére a szakmai és kulturális élet működése szűkebb keretek között ugyan, de tovább folyt és folyik mai napig.
A kilencvenes évek elején Bor István Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben és Molnár Csaba a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Kari Tanácsában ösztönözték[9] egy a Bercsényi Kollégium kulturális hagyatékát továbbvivő hallgatói szervezet megalakulását. Ez az elhatározás hozta létre 1996-ban a Bercsényi Építész Szakkollégiumot (2006-tól Építész Szakkollégium[10]), amely mai napig aktív szakmai és kulturális tevékenységet folytat a Bercsényi Kollégium negyedik emeletén.
Az Építész Szakkollégium folytatta a 2000-es évig a Bercsényi Klub hagyományait és működtetett galériát a Kollégium földszintjén. 2013-ban pedig az Építész Szakkollégium Strike néven hozott létre új építészeti-kulturális lapot a Bercsényi 28-30 folyóirat mintájára.[11] Az elmúlt évek során pedig megkezdődött a Bercsényi Kollégium múltjának feltárása, rendezvényeken,[12][13] kerekasztal beszélgetéseken és a Bercsényi 28-30 folyóirat archiválásán keresztül.[14] Ennek a munkának köszönhetően 2014-ben a Bercsényi Kollégium szerepelt a 14. Nemzetközi Velencei Építészeti Biennále (Velencei biennálé) Lifting The Curtain[15] című partner eseményén.
Idővel a régi szakmai körök mintájára létrejöttek a BME Építészkar Hallgatói Képviselete által támogatott és fenntartott Öntevékeny körök, amelyek szintén megannyi kulturális programmal töltik meg az épületet. Rendszeresek a filmvetítések, az építészeti, művészeti előadások, illetve fotó és szitanyomda labor is működik a kollégiumban. Bercsényi Gödör néven pedig az alagsorban kapott helyet a kollégium koncert és bulihelye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.artpool.hu/Bercsenyi/Klub.html
- ↑ Archivált másolat. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
- ↑ http://artportal.hu/lexikon/muveszek/st--auby-tamas-228
- ↑ http://artportal.hu/lexikon/muveszek/felugossy-laszlo-161
- ↑ http://epiteszforum.hu/az-ontorvenyu-absztrakt-epiteszet-kiserlete-szalai-tibor-munkairol
- ↑ http://artportal.hu/lexikon/iranyzatok/xertox-csoport
- ↑ Archivált másolat. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
- ↑ http://artportal.hu/magazin/kortars/bercsenyi-28-30-tavasz-2004---bercsenyi-epitesz-napok
- ↑ 87,7 m3 Építész Szakkollégium 2010-2013, Interjú Bor Istvánnal 9 o.-13 o.
- ↑ http://eszak.org.hu/
- ↑ http://www.strike.bercsenyi2830.hu/nemsokara-2/
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
- ↑ http://eszak.org.hu/node/92
- ↑ http://eszak.org.hu/hu/munkaink/b28-30-folyoiratok-digitalizalasa-hagyomany-folytatasa
- ↑ http://epiteszforum.hu/lifting-the-curtain-central-european-architecture-networks