Chromebook
| Chromebook | |
| Operációs rendszer | Google Chrome OS |
| Chromebook weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Chromebook témájú médiaállományokat. | |

A Google Chrome OS-t futtató mobil eszközöket Chromebooknak nevezik. A Chromebook a személyi számítógépek új, a teljesen felhőre épülő gépek és a laptopok közé eső kategóriáját alkotja.[1][2][2][3][4]
Az első, az Acer és a Samsung által kereskedelmi forgalomba hozott Chromebookokat 2011 májusában jelentették be a Google I/O konferencián, az üzletekbe 2011. június 15-én kerültek.[5] 2012 végéig hat laptopmodellt vezettek be, és egyetlen asztali változatot, utóbbi neve Chromebook helyett Chromebox.
2012 októberében Simon Phipps, az InfoWorld újságírója kijelentette, hogy „a Chromebook termékvonal valószínűleg a legsikeresebb Linux-alapú asztali/laptop számítógép az eddigiek közül”.[6]
Tervezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Chromebookokat a Google Chrome OS operációs rendszerrel előtelepítve szállítják; ennek fő alkotóelemei a Linux kernel és a Google Chrome webböngésző, amibe médialejátszót és fájlkezelőt integráltak.[7][8] Korlátozott offline működésével és 8 másodperces rendszerindítási (U-Boot) idejével a Chromebookokat elsősorban internetes böngészésre, munkára tervezték.[9] Hagyományos alkalmazások telepítése helyett a felhasználók webalkalmazásokat telepíthetnek a Chrome Web Store-ból.[10] A Chrome 14-es főverziójától kezdve működik a beépített Google Native Client, egy homokozó-technológia, amivel lehetővé válik szinte tetszőleges, a Chrome OS platformjának megfelelő kód futtatása a Chromebookokon.[11] Ekkor fognak megjelenni a natív Chrome Web Store-alkalmazások is.[12] A Google állítása szerint a Chromebook és a Chrome OS gondosan megtervezett, többrétegű biztonsági architektúrája miatt nem lesz szükség vírusirtó futtatására a gépeken.[5]
Számos USB eszköz támogatott az eszközön, köztük fényképezőgépek, egerek, külső billentyűzetek és pendrive-ok csatlakoztathatók a plug-and-playhez hasonló mechanizmussal. Nyomtatót azonban nem lehet hozzákötni, mivel az operációs rendszer nem tartalmaz nyomtatáskezelést.[13] A felhasználók számára ajánlott a Google Cloud Print szolgáltatás használata a régebbi nyomtatók eléréshez, vagy egy „felhőtudatos” nyomtató, mint pl. egy HP ePrint printer csatlakoztatása a Google Cloud Printhez.[14] A Cr-48-as prototípushoz hasonlóan a Chromebookokat egyéni billentyűzettel szállítják, böngészőablakok megnyitását és manipulációját segítő gombokkal és a Caps Lock helyett egy webes keresés gombbal.[15]
Az iFixit 2011 júniusi elemzése alapján a Samsung Series 5 előállítása 322 USD anyagköltséggel és mintegy 12 USD munkaköltséggel járhatott. A 499,99 dolláros kiskereskedelmi árat, valamint a szállítás, a marketing, a kutatás-fejlesztés költségeit és a bolti árrést is figyelembe véve a Chromebook profitmarzsa eléggé szűkösnek tűnik, így a Samsungnak elég nagy szériában kell gyártania őket, ha profitot szeretne látni belőlük.[16]
Modellek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első, még prototípus Chromebookot a Google fejlesztette ki, ez volt a Cr-48. Az első, funkcionálisan a Cr-48-ashoz hasonló, kereskedelemben kapható gépeket a Samsung és az Acer dobta a piacra.[9] Mindkét gyártó Wi-Fi és 3G változatban is szállítja a Chromebookjait. A Samsung képernyője 12,1 hüvelykes képátlójú, 1280×800-as felbontással;[17] az Acer Chromebook csak 11,6 hüvelykes.[18] Mindkét modellt HD webkamerával és két USB 2.0 porttal szállítják. A Samsung eszközének Mini-VGA,[17] míg az Acerének HDMI videokimenete van.[18]
2018 márciusában az Acer és a Google bejelentette az első Chromebook táblagép létrehozását: a Chromebook Tab 10. Ezt az eszközt az oktatási piacon kellett versenyeznie a kedvezményes Apple iPad táblagépek piacán. A 10-es fülű képernyő (9,7 hüvelyk, 2048 x 1536 felbontás) megegyezett az iPad képernyőkével. A készülék tartalmaz egy ceruzát. Egyik eszköz sem tartalmaz billentyűzetet.
| Gyártó | Modell | Piacra dobás | Processzor | Üzemidő | RAM | Merevlemez | Képernyőméret | Tömeg | Alapár | Hivatkozások |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Cr-48 (prototípus) | 2010. december | 1,66 GHz-es egymagos Intel Atom N455 processzor | 9 óra | 2 GB | 16 GB SSD | 12,1 in (30,7 cm) | 1,7 kg | nem forgalmazták | CNET[19] Chrome OS lounge[20] newnotebookinfo[21] | |
| Samsung | Series 5 | 2011. június | 1,66 GHz-es kétmagos Intel Atom N570 processzor | 6,5 óra | 2 GB | 16 GB SSD | 12,1 in (30,7 cm) | 1,5 kg | 429 USD (Wi-Fi), 499 USD (3G) | CNET[22] Google[23] |
| Acer | AC700 | 2011. július | 1,66 GHz-es kétmagos Intel Atom N570 processzor | 6 óra | 2 GB | 16 GB SSD | 11,6 in (29,5 cm) | 1,4 kg | 349 USD | Google[18] Amazon[24][25] |
| Samsung | Series 5 XE550C22 |
2012. május | 1,3 GHz Intel Celeron 867[26] | 6 óra | 4 GB DDR3 | 16 GB SSD | 12,1 in (30,7 cm) | 1,5 kg | 449 USD (Wi-Fi), 549 USD (3G) | [27][28][29] |
| Samsung | Chromebook XE303C12 |
2012. október | 1,7 GHz Samsung Exynos 5 Dual[30] | 6,5 óra | 2 GB DDR3 | 16 GB SSD | 11,6 in (29,5 cm) | 1,1 kg | 249 USD (Wi-Fi), 329 USD (3G) | [31][32] |
| Acer | C7 | 2012. november | 1,1 GHz Intel Celeron 847 | 3,5 óra | 2 GB DDR3 | 320 GB HDD | 11,6 in (29,5 cm) | 1,4 kg | 199 USD (Wi-Fi) | [33] |
| HP | Chromebook Pavilion | 2013. február 17. | 1,1 GHz dual-core Intel Celeron 847 | 4,25 óra | 2 GB DDR3 | 16 GB SSD | 14 in (35,6 cm) | 1,8 kg | 329 USD (Dual band Wi-Fi 802.11 a/b/g/n és Ethernet) | [34] |
| Chromebook Pixel | 2013. február (Wi-Fi) 2013. április (LTE) |
1,8 GHz dual-core Intel Core i5 | 5 óra | 4 GB | 32 GB SSD (Wi-Fi) 64 GB (LTE) |
12,85 in (32,6 cm) | 1,5 kg | 1299 USD (Wi-Fi) 1449 USD (LTE) |
[35] | |
| Lenovo | X131e | 2013. február 26. | Intel Celeron | 6,5 óra | 4 GB | 16 GB SSD | 11,6 in (29,5 cm) | 1,8 kg | 429 USD (Dual band Wi-Fi 802.11 a/b/g/n és Ethernet) | [36] |
Chromeboxok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Chromeboxok a Chromebookok asztali változatai. A Samsung jelentette meg az első Chromeboxokat.[37]
| Gyártó | Modell | Piacra dobás | Processzor | RAM | Merevlemez | Méret | Tömeg | Alapár | Hivatkozások |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Samsung | Series 3 XE300M22-A01US |
2012 május | 1,9 GHz-es kétmagos Intel Celeron B840 | 4 GB DDR3 | 16 GB SSD | 1,3″×7,5″×7,5″ | 1,2 kg | 329,99 USD | [37] |
| Samsung | Series 3 XE300M22-A02US |
? | 2,5 GHz-es Intel Core i5-2450M processzor | 4 GB DDR3 | 16 GB SSD | 1,3″×7,6″×7,6″ | 2,6 kg | 499.99 USD | [38] |
Értékesítés és marketing
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Chromebookokat 2011. június 15-én kezdték értékesíteni, elsőként az USA-ban (itt online csatornákon keresztül, mint az Amazon és a Best Buy) és néhány kiválasztott európai országban. Az első modellek ára 349–499 dollár közé esett, típustól és a 3G opciótól függően.[39] A Google az üzleti és az oktatási szféra részére bejelentett egy havi előfizetésen alapuló árszabást is, ami hároméves szerződéssel, a szükséges cseréket és frissítéseket beleszámolva havi 28, illetve 20 dollár lesz felhasználónként. A Verizon havi 100 megabájt ingyenes vezeték nélküli hozzáférést ad ajándékba az eladott gépekhez.[9]
A Chromebookok marketingjénél a Google először a gyakorlati tapasztalat erejére épített: a Cr-48-as pilot program résztvevőinek Samsung gépeket adott ajándékba, egyes Virgin America-járatokon pedig az utasok Chromebookot használhattak az utazás időtartama alatt.[40][41][42]
Fogadtatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyes iparági elemzők a Google webközpontú operációs rendszerrel szállított hardverét a Microsoft piaci uralma ellen indított közvetlen támadásnak tekintették.[1][2][3] Mások megkérdőjelezték a piaci időzítés helyességét: a vállalati vásárlók inkább a táblagépek felé mozdulnak, nem a netbookok irányába, és a Windows alternatívájaként inkább az Apple termékeit vásárolják; a piac széttagoltságát növeli, hogy a terméknek a Google saját Android operációs rendszerével is versenyeznie kell.[4][43] Felhívták a figyelmet arra is, hogy a platform sikere több tényezőn múlhat: léteznek-e jó minőségű webalkalmazások, elérhetők-e a meglévő Windows-alkalmazások virtuális munkaasztalokon,[44] illetve futtathatók-e offline módon egyes alkalmazások az eszközökön.[45][46]
A Samsung Series 5 specifikációi nem hatották meg Scott Steint, a CNET szakújságíróját: „Atom processzoros 12 hüvelykes gép mindössze 16 GB tárterülettel. Lehet, hogy a Chrome OS könnyűsúlyú a Windows XP-hez képest, de így is jól jönne a plusz tárterület a médiafájloknak. Ezért az árért kaphatnék egy 11,6 hüvelykes, Wi-Fi AMD E-350-nel szerelt ultrahordozható gépet, Windows 7-tel."[22] Másrészről MG Siegler a TechCrunchtól nagyrészt kedvezően nyilatkozott, dicsérve a CR-48-hoz képest továbbfejlesztett trackpad-érzékenységet és megnövelt sebességet, a hosszú üzemidőt és a minden modell esetében az iPadnél alacsonyabb árat.[2]
2011 júniusában az iFixit szétszerelt egy Samsung Series 5-öst és megállapította, hogy lényegében egy továbbfejlesztett Cr-48-asról van szó. Javíthatóságra 6/10-es osztályzatot adtak rá, főleg azért, mert a házat fel kellett nyitni az akkumulátor cseréjéhez, és mert a RAM csipet az alaplapra forrasztották. Az iFixit megjegyezte, hogy a „nagyrészt műanyag konstrukció kissé olcsó benyomást keltett”. Pozitív benyomást tett rájuk viszont, hogy a képernyő könnyen eltávolítható, és a legtöbb komponens, köztük az SSD-meghajtó könnyen cserélhető. Az iFixit munkatársa, Kyle Wiens összefoglalása szerint: „Elemzésünk rávilágított, hogy a Series 5 a meglehetősen tökéletlen Cr-48-as Chromebook-prototípus csiszoltabb változata. A Series 5 kiküszöböli a Cr-48 nagyobb hiányosságait, és ad hozzá annyi csillogást, ami felkeltheti egy széles fogyasztói réteg sóvárgását: keskeny, tetszetős külső, 8+ óra üzemidő, optimalizált teljesítmény.”[47]
2011. júniusi, a ZDNetnél publikált cikkében (Öt vállalati Chromebook-aggály, Five Chromebook concerns for businesses) Steven J. Vaughan-Nichols hiányolta az eszközökből a VPN-es képességeket, egyes hiányzó Wi-Fi biztonsági beállítást, köztük a Wi-Fi Protected Access II (WPA2) Enterprise with Extensible Authentication Protocol-Transport Layer Security (EAP-TLS) és a Cisco’s Lightweight Extensible Authentication Protocol (LEAP) megoldásokat. Megjegyezte, hogy a fájlkezelő nem működik, hogy a dokumentálatlan crosh shellt kell használni olyan alapvető dolgokhoz, mint egy SSH-kapcsolat létrehozása, és hogy a dokumentáció is súlyosan hiányos.[48]
Orlando városa adta az egyik legelső felhasználói visszajelzést. 600 Chromebookot próbáltak egy nagyobb, a virtuális desktopok elérésével kapcsolatos vizsgálat keretében. A korai adatok arra utalnak, hogy a Chromebooknak lehet perspektívája az IT-támogatási költségek csökkentésében. A végfelhasználók visszajelzése szerint utazáskor a Chromebook jól használható, a rendszerindítás gyors. Egyikük így fogalmazott: „ha csak vészhelyzetben kell online lennem, a Chrome-omat választanám”, de üzleti útjaira továbbra is a laptopot vinné. Orlando a Chromebookok további használatát tervezi.[49]
Benjamin Humphrey az OMG! Ubuntu!-tól 2011 júliusában így írt a Samsung Series 5 Chromebookról: „összességében a Samsung Series 5 egy bájos kis hardver és tökéletes kezdet a Chromebookok számára… Azonban, a Series 5-öt, mint terméket lehúzza a viszonylag funkciókban szegény szoftver. Bár a Chromebook nyilván nem helyettesít egy teljes operációs rendszert, de olyan alapvető dolgokra képesnek kellene lennie, mint másolás-beillesztés a fájlkezelőben vagy az elterjedtebb fájlformátumok megjelenítése. Szerencsére a Chrome OS kiadási ciklusa nagyon rövid, 6 hetes, és a következő néhány frissítés során a legtöbb hasfájásomat orvosolni fogják, tehát csak egyre jobb lehet… azt tanácsolom, hogy az újdonságkeresők (early adopters) kivételével a többieknek érdemes megvárni az év vége felét a vásárlással, amíg a szoftver kicsit kiforrottabb lesz. Akinek viszont csak egy billentyűzettel ellátott táblagépre van szüksége, annak számára a Series 5 tökéletes választás lehet.”[50]
Pereskedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Salt Lake City-beli ISYS Technologies beperelte a Google-t egy utahi kerületi bíróságon, jogot formálva a „Chromium”, és így a Chromebook és Chromebox név használatára. A per célkitűzése, hogy a Google és partnerei felhagyjanak a Chromebookok árusításával.[51]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Googles Chrome Laptops will Go on Sale in June". Bits Blog, nytimes.com.
- 1 2 3 4 "Initial Thoughts on the Samsung Series 5 Chromebook". TechCrunch.
- 1 2 "Google Attack Microsofts Core with Chromebook". blogs.forbes.com.
- 1 2 PCWorld. "Why Chromebooks will Fail". 2011. június 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 1.
- 1 2 Upson, Linus; Pichai, Sundar (2011. május 11.). "A New Kind Of Computer: Chromebook". The Official Google Blog. Hozzáférés: 2011. május 12.
- ↑ Phipps, Simon (2012. október 26.). "Why I left my MacBook for a Chromebook". InfoWorld. Hozzáférés: 2012. október 28.
- ↑ Bailey, Dan (2011. május). "Chrome OS File Manager Gets Secret Shortcuts". Conceivably Tech. 2012. március 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 14.
- ↑ Smith, William. "8 Things You Need to Know About Chrome OS". MaximumPC. Hozzáférés: 2011. május 14.
- 1 2 3 Sherr, Ian (2011. május 11.). "Google to launch Chrome Laptops in June". Wall Street Journal. Hozzáférés: 2011. május 11.
- ↑ "What is the Chrome Web Store?". Google Inc.
- ↑ Efficient software-based fault isolation, Robert Wahbe, Steven Lucco, Thomas E. Anderson, Susan L. Graham, 1993
- ↑ The Chromium Blog: Native Client Brings Sandboxed Native Code to Chrome Web Store Apps
- ↑ "Google Cloud Print Help". Hozzáférés: 2011. április 18.
- ↑ "Google Cloud Print". 2015. március 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. április 19.
- ↑ "Three Big Questions for the Samsung Chromebook". PC Mag. 2011. május 12.
- ↑ Bakke, Kurt (2011. június). "First Chromebook Is Expensive To Make". Conceivably Tech. 2011. augusztus 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 16.
- 1 2 Google Chrome Samsung
- 1 2 3 Google Chrome Acer
- ↑ Ackerman, Dan (2010. december). "Google Cr-48 Chrome hardware pilot program: 'Not for the faint of heart'". CNET. 2013. november 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 14.
- ↑ Caris, Brad (2010. november). "Google CR-48 Notebook *FULL* Hardware Specs". 2010. december 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 14.
- ↑ newnotebookinfo.com (undated). "Google Chrome Cr-48 Notebook Review, Specs and Price". 2011-01-20 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 14 May 2011.
{{cite news}}: Check date values in:|year=(súgó); More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó)CS1 karbantartás: year (link) - 1 2 Stein, Scott (2011. május 11.). "First Take: Samsung Series 5 Chromebook, the future of Netbooks?". CNET News. Hozzáférés: 2011. május 14.
- ↑ "Google Chromebook: Specifications". Hozzáférés: 2011. május 15.
- ↑ Nothing but the web Amazon
- ↑ "Amazon Page". Hozzáférés: 2011. május 17.
- ↑ https://www.amazon.com/Samsung-Series-550-Chromebook-Wi-Fi/dp/tech-data/B007Y8DJ22/ref=de_a_smtd
- ↑ "Next step in the Chrome OS journey". Google Official Blog. 2012. május 29. Hozzáférés: 2012. június 6.
- ↑ "Samsung Series 5 550". Google. Hozzáférés: 2012. június 6.
- ↑ Wollman, Dana (2012. május 29.). "Samsung Chromebook Series 5 550 review". Engadget. Hozzáférés: 2012. május 31.
- ↑ http://www.samsung.com/global/business/semiconductor/minisite/Exynos/products5dual.html
- ↑ "Chromebooks: Samsung Chromebook". Google. 2012. október 18. Hozzáférés: 2012. október 18.
- ↑ "Samsung Chromebook(XE303C12)". Samsung. Hozzáférés: 2012. október 18.
- ↑ "Chromebooks: Acer C7 Chromebook". Google. 2012. november 12. Hozzáférés: 2012. november 12.
- ↑ Paul, Ian (2013. február 4.). "Hewlett-Packard joins Chromebook fray with 14-inch browser-based laptop". PCWorld. Hozzáférés: 2013. február 4.
- ↑ Shankin, Will (2013. február 21.). "Chromebook Pixel vs. MacBook Air". Gizmag. Hozzáférés: 2013. február 22.
- ↑ "New Chrome OS Devices for Early 2013". OMG Chrome. 2013. január 17. Hozzáférés: 2013. január 20.
- 1 2 "Chromebox device". Hozzáférés: 2012. május 29.
- ↑ "Chrome Story: There Are Two Chromeboxes – Here is the Second – $499.99 With Intel Core i5". 2017. március 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. május 28.
- ↑ "The Google Chromebook Breaks Cover At I/O 2011, Hits Retailers June 15th". TechCrunch.
- ↑ Sood, Natesh (2011. június). "Google launches new Chromebook Guru Program". Gagetell. 2011. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 11.
- ↑ Parfeni, Lucien (2011. június). "The Most Enthusiastic Cr-48 Owners Will Get a Free Samsung Chromebook". Softpedia. Hozzáférés: 2011. augusztus 11.
- ↑ Paula, Rooney (2011. június 30.). "Google, Virgin America partner to push ChromeBooks, free WiFi in the clouds (the real ones)". ZDNet. Hozzáférés: 2011. július 2.
- ↑ Rooney, Paula (2011. május). "5 issues that could derail Google's Chromebook". ZDNet. Hozzáférés: 2011. május 15.
- ↑ Claburn, Thomas. "Google Pleased With Chromebook Sales". InformationWeek. 2012. július 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 1.
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - ↑ "Why Google Chromebook's Success Depends Entirely on Apps". MIT Technology Review. 2012. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 1.
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - ↑ "How 'Offline' Web Apps Will Work on Google Chromebooks". MIT Technology Review. 2012. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 1.
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - ↑ Paul, Ryan (2011. június). "iFixit tears the chrome off of a Samsung Chromebook". Ars Technica. Hozzáférés: 2011. június 12.
- ↑ Vaughan-Nichols, Steven J. (2011. június). "Five Chromebook concerns for businesses". ZDNet. Hozzáférés: 2011. június 14.
- ↑ Thibodeau, Patrick. "Orlando tries out 600 Chromebooks, The Chrome OS-based laptops may fit into city's cloud strategy". Computerworld. 2014. április 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 1.
- ↑ Humphrey, Benjamin (2011. július). "Google Chrome OS hands on; we review Samsung's first Chromebook". OMG! Ubuntu!. Hozzáférés: 2011. július 14.
- ↑ Albanesius, Chloe (2011. június 9.). "Google Sued Over Chromebook Name". PCMag.com. Hozzáférés: 2011. június 15.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chromebook című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.