Balázs (település)
| Balázs (Baláže) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Polgármester | Jozef Chaban |
| Irányítószám | 976 11 (pošta Selce) |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 221 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 15,54 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 538 m |
| Terület | 14,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 11′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 11′ 40″ | |
| Balázs weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Balázs (szlovákul: Baláže) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Kallós tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Besztercebányától 14 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Már a bronzkorban is éltek itt emberek.
A település 1496-ban keletkezett, amikor a terület birtokosa, Thurzó János a Lupcsica-patak mellé a környéken kitermelt réz feldolgozására olvasztót építtetett. 1529-ben említik először, lakói kohászok, szénégetők, favágók voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BALÁS. Szent Balás. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Potkonitzának szomszédságában. Határja sovány.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Balás, tót falu, Zolyóm vgyében, Urvölgyéhez 1/2 óra, hegyek közt. 127 kath. lak., kik többnyire favágók és szénégetők. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
A második világháború alatt a szlovák ellenállási mozgalom egyik központja volt. 1945. március 20-án a németek a falut felégették. Újjáépítése a háború utáni Csehszlovákia egyik első lépése volt, melyben számos külföldi fiatal is részt vett. 1949-ben hozzácsatolták a szintén elpusztult Kallós területét.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 282 lakosából 280 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 190 lakosából 188 szlovák volt.
2011-ben 208 lakosából 201 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
