Anthony Perkins

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anthony Perkins
Anthony Perkins az 1960-as évek idején
Anthony Perkins az 1960-as évek idején
Életrajzi adatok
Született 1932. április 4.
New York
Elhunyt 1992. szeptember 12. (60 évesen)
Hollywood, Kalifornia
Házastárs Berry Berenson (1973–1992)
Gyermekei
  • Elvis Perkins
  • Oz Perkins
Pályafutása
Iskolái Columbia Egyetem
Aktív évek 19531992
Híres szerepei Norman Bates (Psycho)

Anthony Perkins az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anthony Perkins témájú médiaállományokat.

Anthony Perkins (1932. április 4. - 1992. szeptember 12.) amerikai színész. Legismertebb szerepe Norman Bates az Alfred Hitchcock által rendezett Psycho (1960) című filmben.

Kezdetek[szerkesztés]

Perkins New Yorkban született, édesanyja Janet Esselstyn (lánykori nevén Rane), édesapja pedig Osgood Perkins, aki szintén színész volt.[1] 1942-ben, 5 évvel apja halála után Bostonba költözött. A Brooks School, a The Browne & Nichols School, a Columbia Egyetem és a Rollins College hallgatója is volt.[2]

Pályafutása[szerkesztés]

Először 21 évesen debütált a The Actress című filmben. Második filmjéért, az 1956-ban bemutatott Szemben az erőszakkal-ért Golden Globe-díjat kapott az év új sztárja kategóriában és Oscar-díjra is jelölték.

Ezt követően három popzenei albumot adott ki az 1957-ben és 1958-ban Tony Perkins néven.[3] 1958-ban Shirley Booth-szal és Shirley MacLaine-nel játszott együtt a Házasságszerző című filmben. Perkins színházban is dolgozott a Broadwayn, a Nézz vissza, angyal! című darabban nyújtott alakításáért Tony-díjat kapott. 1959-ben Audrey Hepburnnel játszott a Zöld palotákban.

Perkins 1960-ban megkapta az Alfred Hitchcock által rendezett Psycho című film főszerepét, mely újabb kritikai elismerést és nemzetközi hírnevet hozott a számára. A Szereti ön Brahmsot? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznek járó díjat az 1961-es cannes-i filmfesztiválon.

Néhány évig Európában dolgozott, majd visszatért Amerikába, ahol szerepet kapott a Pretty Poison, majd A 22-es csapdája című filmekben. 1972-ben Paul Newmannel, Jacqueline Bisset-vel és Victoria Principallal játszott együtt a Roy Bean bíró élete és kora című vígjátékban. 1974-ben a Gyilkosság az Orient expresszen c. filmben számos híresség mellett szerepelt. Perkins 1979-ben forgatta pályafutása egyetlen sci-fi filmjét, A fekete lyukat.

1983-ban több mint 20 év után újra felvette Norman Bates szerepét a Psycho 2-ben, majd a harmadik és negyedik Psycho-filmben is.

Perkins 1992. szeptember 12-én hunyt el AIDS következtében fellépő komplikációk miatt, 60 éves korában.[4]

Magánélete[szerkesztés]

1973-ban a fényképész Berry Berensont vette feleségül. Két fiuk született, Oz, aki szintén színész lett, illetve Elvis, aki zenész. Berenson 2001. szeptember 11-én vesztette életét, azon a gépen ült amelyik a Word Trade Centerbe csapódott.

Filmjei[szerkesztés]

  • 1992 - Az erdei gyilkos
  • 1990 - Ma este harapok
  • 1990 - Psycho 4. - Ahogyan kezdődött
  • 1987 - Napóleon és Josephine sorozat
  • 1986 - Psycho 3.
  • 1984 - Rettegés Londonban
  • 1984 - Szenvedélyes bűnök
  • 1983 - Életfogytiglan
  • 1983 - Psycho 2.
  • 1983 - Dorian Gray bűnei
  • 1980 - 25 millió fontos váltságdíj
  • 1979 - Téli gyilkosságok
  • 1979 - A fekete lyuk
  • 1978 - Nyomorultak
  • 1975 - Mahogany
  • 1974 - Drága Molly
  • 1974 - Gyilkosság az Orient expresszen
  • 1972 - Roy Bean bíró élete és kora
  • 1971 - Valaki az ajtó mögött
  • 1971 - A tizedik nap
  • 1970 - WUSA
  • 1970 - A 22-es csapdája
  • 1968 - Csinos kis méreg
  • 1966 - A botrány
  • 1964 - A bájos kis ostoba nő
  • 1962 - Kés a sebben
  • 1962 - Phaedra
  • 1962 - A per
  • 1961 - Szereti ön Brahmsot?
  • 1960 - Magas történet
  • 1960 - Psycho
  • 1959 - Zöld paloták
  • 1959 - Az utolsó part
  • 1958 - Vágy a szilfák alatt
  • 1957 - Bádogcsillag
  • 1956 - Barátságos rábeszélés
  • 1953 - The Actress

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Osgood Perkins, stage star, dies; Stricken after premiere of Susan and God, in Which He Was Leading Man. The New York Times, 1937. szeptember 22. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  2. Anthony Perkins Biography. Yahoo! Movies. (Hozzáférés: 2007. június 18.)
  3. Anthony Perkins. Allmusic. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  4. Berry Berenson. The Guardian, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2011. június 16.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anthony Perkins című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anthony Perkins témájú médiaállományokat.