Óhegy (település)
Óhegy (Staré Hory) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Besztercebányai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1536 | ||
Polgármester | Ján Kováč | ||
Irányítószám | 976 02 | ||
Körzethívószám | 048 | ||
Forgalmi rendszám | BB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 551 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 13,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 480 m | ||
Terület | 41,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 50′ 21″, k. h. 19° 06′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 21″, k. h. 19° 06′ 53″ | |||
Óhegy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Óhegy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Óhegy (szlovákul: Staré Hory, németül Altgebirg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. A mai település Alsószarvas (Dolný Jelenec), Kánalja (Polkanová), Török (Turecká), Bálinttelep (Valentová), Parasnyó (Prašnica) és Ribó (Rybie) egyesítésével keletkezett.
Fekvése
Besztercebányától 12 km-re északra az Óhegyi-völgyben a Beszterce partján fekszik az 59-es főút mentén.
Története
A település valószínűleg a 13. században keletkezett, mint a gazdag ezüst és rézbányák mellé épített bányászfalu. Oklevél csak 1536-ban említi először mint Besztercebánya (Banská Bystrica) területén lévő bányásztelepülést. Bányái Besztercebányához tartoztak, hasznukat a város polgárai, majd 1495 után a Thurzók és a Fuggerek húzták. Kohói a 15. század végén már működtek. 1546 után a bányák a kamara tulajdonába mentek át, de egyre jobban kimerültek. A 18. század végére megszűnt a bányászat. Lakói szénégetéssel, fakitermeléssel, kézimunkával (hímzés, csipkeverés) foglalkoztak, majd a környék üzemeiben dolgoztak. 1828-ban 108 házában 769 lakos élt. A 19. század végén a faluban csipkekészítő iskolát alapítottak, amely csipkekészítés színvonalának emelése céljából létesült. A csipkéket besztercebányai piacon értékesítették.
Vályi András szerint „ALTGEBÜRG. Egy kis falu Zólyom Vármegyében, totúl Sztare Hori, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában. Népes bútsú járások esnek itten, melly e’ helyet nevezetesíti, hajdan a’ réz Bányák között ez a’ leg régibb vólt, de már ma igen kifogyott, föld alatt való úttya nevezetes, mellyen most is járnak némelly emberek. Határja meglehetős termékenységű.”[2]
Fényes Elek szerint „Altgebirg, (Óvár) (Sztare Hory), tót falu, Zólyom vármegyében, Beszterczéhez északra 2 mfd. a rosenbergi postautban: 769 kath. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal. Olvasztó és érczzúzó mühely. Itt sok piskólczot ásnak. F. u. a kamara.”[3]
A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. 1926-ban a község felett vízierőmű épült. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A községben 1952-ig csipkeverő iskola működött.
Népessége
1910-ben 1877, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 459 lakosából 453 szlovák volt.
2011-ben 528 lakosából 501 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1448 és 1499 között épült, 1587-ben bővítették, mai formáját az 1850-es bővítéssel és klasszicista átépítéssel nyerte el. Eredeti gótikus boltívei ma is láthatók. Főoltárán 16. századi Boldogasszony-szobor áll, maga a főoltár 1681-ben készült. Utoljára 1947-ben renoválták. A templom zarándokhely, ahova az ország minden részéből érkeznek zarándokok.
- A Szent Anna kápolna 1794-ben épült.
- Az egykori bányahivatal épülete a 18. század második felében épült, Besztercebánya város címere díszíti.
- A völgy különböző részein még láthatók a bányászok egykori jellegzetes házai.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.