Zólyombrézó
| Zólyombrézó (Podbrezová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1849 |
| Polgármester | Ladislav Kardhordó |
| Irányítószám | 976 81 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3622 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 219 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 476 m |
| Terület | 18,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′, k. h. 19° 33′48.816667°N 19.550000°EKoordináták: é. sz. 48° 49′, k. h. 19° 33′48.816667°N 19.550000°E | |
| Zólyombrézó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyombrézó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zólyombrézó (szlovákul: Podbrezová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
Breznóbányától 10 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik. Hozzá tartozik Lopér is.
Története
A falu a 19. század közepén keletkezett Lopér határában a kisgarami vashengermű mellett. Az anyakönyvekben 1849-től szerepel. Maga a kolónia 1853-ban 11 családi ház építésével jött létre. Az 1860-as években már 18 ház állt itt. Fejlődése a század végén a Besztercebánya – Breznóbánya vasútvonal megépítése után új lendületet kapott. Ekkor alapították a vasművet, amely fokozatosan az akkori Magyarország legnagyobb ilyen üzeme lett. Az üzemet 1918 után államosították. A falu 19. század végén épült, házai Szlovákia egyik legrégibb munkástelepülését képezik Szlovákiában. 1883-ban az üzem „Brezovai királyi vasgyár Zólyombrézó” néven önálló lett. A település iskolája 1884-ben nyílott, gyógyszertárát 1890-ben, templomát 1892-ben építették. Bővítették a munkásszállót is és kaszinót alapítottak. 1900-ban újra jelentősen bővítették az üzemet. 1909-1910-ben új, négy tantermes iskola épült, melyet 1910. július 18-án avattak fel.
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott. A második világháború előtt az üzem Zbrojovka fegyvergyártó konszern érdekeltségébe került, majd a németbarát szlovák állam megalakulása után német tulajdonú Hermann Göring Werke konzorcium része lett. 1945-ben ismét államosították. 1949-ben a vasmű nevét „Švermove”-ra változtatták, fejlesztették és bővítették. A település csak 1952-ben lett önálló község, míg a korábban önálló Lopér a településrésze lett.
Népessége
2001-ben 4295 lakosából 4166 szlovák volt.
2011-ben 4060 lakosából 3400 szlovák volt.
Nevezetességei
- Neogótikus római katolikus temploma 1856-ban épült, a 19. század végén és a 20. század elején megújították.
Itt születtek, itt éltek
- Natter-Nád Miksa - újságíró, biológus 1893-ban itt született.
- Marc Ferenc kertész 1900. szeptember 11-én itt hunyt el.
Jegyzetek
- Július Alberty 2008: Podbrezová. Slovenská Ľupča.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- A község története (szlovákul)
- E-obce.sk
- Községinfó
- Zólyombrézó Szlovákia térképén
- A község a turisztikai régió honlapján
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová) |  | |
