Zwack italok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az titkos recept alapján, negyven féle gyógynövényből és fűszerből készülő keserűlikőr, az unicum

A Zwack italok a Zwack Unicum Nyrt. által készített égetett szeszes italok gyűjtőneve. A cég jó néhány olyan italt is forgalmaz, amelyeket nem ő maga gyárt, ezekkel nem foglalkozik a cikk. A Zwack egy nagy múltú magyar italgyártó, amelynek az idők során jó néhány terméke volt gyártásban, jelenlegi termékválasztékában likőrök, pálinkák és egyéb – zömmel pálinka jellegű – szeszes italok találhatók, amelyekből tudatos márkaépítés során alakult ki a jelenlegi kínálat.

A gyártó és a márka több mint 160 éves története során összefonódott a mostani vezértermékük nevével, az Unicummal. A titkos recept alapján készülő keserűlikőr képviseli a legnagyobb eladott mennyiséget és képviseli azt a tradíciót, amelyre mára a márka leginkább épül. Az Unicum mellett egy másik tradicionális – a St. Hubertus – és két, a változó igényeknek jobban megfelelő, modernebb keserűlikőr – az Unicum Next és a St. Hubertus 33 –, a tömegigényeket kielégítő, olcsó kategóriájú szeszesital-családok – a Vilmos és a Fütyülős –, egy ugyanilyen marketingszerepet betöltő vodka – a Kalinka –, egy borpárlat alapú szeszes ital – a Zwack Maximilian – és három minőségi, a pálinkatörvény előírásait kielégítő pálinkacsalád – a Kosher család, a Hírös Kecskeméti család és a Zwack Sándor Nemes Pálinka család – alkotja a brandet.

A márka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zwack gyár története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zwack márka megalapítása Zwack József nevéhez fűződik, aki 1840-ben (más források szerint 1847-ben) nyitotta meg Pesten, a Marokkói udvarban (a mai Erzsébet téren) likőrgyárát, a szeszfőzési szabályok megváltoztatása miatti gazdasági lehetőségek kiaknázására. A termelés hamar felfutott és az 1855-ös Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusában már tisztes iparról, 22 munkás foglalkoztatásáról és 20-30 ezer forintnyi exportról számoltak be. Kicsit később a termékek jó minőségéről is visszajelzést kaphattak a fogyasztók: az 1880-85 között rendezett világkiállításokon két aranyérmet és több elismerő kitüntetést is nyertek a Zwack termékek. 1881-ben bejegyezték az első védjegyoltalom alá vett likőrüket, a kor csodalova után nem kis marketingérzékkel elvenezett Kincsem likőrt. Két évvel később pedig szintén szabadalmi oltalom alá került az új Unicum keserűlikőrük.

1866-ban Zwack József testvére Maximilian betársult az üzletbe és a cég ettől kezdve Zwack József és Társa Likőr-, Rum-, és Eczetessentia Gyár néven működött tovább. 1892-ben a cég kinőve korábbi telephelyeit, a Duna partjára költözött, a termelésnek mai napig is otthont adó, korszerű Soroksári úti Zwack üzembe. A vállalat ekkor vette fel a Zwack J. és Tsai nevet, mivel az alapító Zwack József öccse Miksa és fia Lajos is társult az üzletbe. A századfordulóra a cég Európa-hírű likőrgyártó lett, tekintélyes üzletet bonyolított és a jó érzékű marketingmunka (lásd a gömbölyű üveget és a legendássá vált plakátot) az Unicumot a legismertebb, legnagyobb mennyiségben gyártott termékké tette. A fejlődés töretlen volt. 1914-ben már a harmadik Zwack generáció is belépett az üzletbe, Zwack Lajos legidősebb fia, Béla is üzlettárs lett, míg a kisebbik Zwack unoka, János 1926-ban csatlakozott a céghez. A cégalapító Zwack József 1915-ben hunyt el. A két háború között mintegy 220 féle italt állított elő az üzem, a Zwack márka szilárd lábakon álló, híres, jó minőségű termékcsaláddá vált.
A fordulatot a II. világháború jelentette. A nélkülözések miatt visszaeső kereslet mellett egy 1944-es bombatámadás tett jóvátehetetlen károkat, az üzemet súlyos pusztítás érte. A termelés 1945-ben, a romos gyár két épen maradt helyiségében indult újra és megkezdődött az újjáépítés. 1948-ban az államosítás az időközben teljesen rendbehozott a Zwack-ot is érintette, tulajdonosaitól kárpótlás nélkül elvették a gyárat.

Az államosítás után a gyár egy darabig önállóan működött, majd beolvasztották az 1961-ben létrejött Magyar Likőripari Vállalatba, amelynek egyik üzemegysége lett az ötből. A termékszerkezet teljesen átalakult, ám az Unicumot, vagy a St. Hubertust továbbra is gyártották. Az Amerikába, majd onnan Olaszországba emigrált Zwack család időközben érvényesítette a márkaoltalmat és az állami gyár Magyarországon kívül nem árulhatta a vezérterméket, a Zwack Unicumot ilyen néven. A Zwack előnévtől megfosztott, hamis recept alapján gyártott Unicum keserűlikőrt is csak a belpiacon értékesítették, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a Zwack márka Magyarországon megszűnt létezni, a vezértermékei továbbvitték a belpiaci hagyományt. Kicsit később, 1981-ben az egykori Soroksári úti Zwack gyár kivált a Magyar Likőripari Vállalatból és megalakult az önálló Budapesti Likőripari Vállalat (BULIV).
A márkát a hatvanas évek közepén támasztotta fel a két emigrált Zwack testvér, Béla és János, amikor Milánóban gyárat alapítottak és megkezdték a régi receptekre épülő gyártást. 1970-ben a negyedik generáció is belépett az üzletbe, Zwack Péter (Zwack János fia, az alapító Zwack József dédunokája) is társult. 1986-ban aztán már ő kötött licencszerődést az Undenberg érdekeltségében tartozú Gürtler AG-vel a zwack likőrök gyártására, amely kiszélesítette az üzletet. A rendszerváltáskor az egykori nagyvállalkozók közül elsőként Zwack Péter tért haza és rövidesen megalapította az Undenberggel közösen a Zwack Unicum Budapest Kft.-t, amely a BULIV és az egykori Zwack gyártelepen kezdett működni. 1991-ben aztán a teljes BULIV-ot privatizálta – ugyancsak az Undenberggel közösen – és megalakult a Zwack Unicum Rt. A később tőzsdére is bevezetett társaság ma Nyrt. formában működik). A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben szívós marketingmunkával ismét szilárd brandé vált a Zwack, számos hagyományos recept és más új recept alapján készített italt állítva elő. A márkaarculat fejlődésének elismeréseként 2009-ben az Unicum tagja lett a Superbrands csoportnak[1], amely híres, ismert márkákat tömörít.[2][3][4]

Zwack Unicum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy lefagyasztott 0,2 l-es palack Zwack Unicum

A Zwack márka kétségtelenül legfontosabb terméke az Unicum keserűlikőr, amely a gyártó legrégebbi történelmi gyökerekkel rendelkező itala és a neve teljesen egybeforrt a márkával. Évente hozzávetőleg 3 millió liter gyomorkeserű kerül forgalomba, döntően Magyarországon.[5]

Unicum szó eredete és története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Unicum marketingjének egyik alappillére a tradicionalitás, a több mint 200 éves múlt. A családi legendárium szerint a likőr a bécsi császári udvarban született: 1790-ben a Habsburg császár magyar orvosa, dr. Zwack megalkotta a gyógyító elixírt II. József számára, aki elismerő szavaival - „Das ist ein Unicum” (Ez teljesen egyedülálló!) – egyben el is nevezte a gyógynövényekből készült különleges likőrt.[6] A növényi likőrök eredete azonban ennél régebbre nyúlik vissza, a középkori szerzetesek kísérleteztek alkoholos növénytinktúrákkal, ezek egyfajta utódjainak tekinthetők a keserű- és egyéb növényi likőrök. Az Unicum receptje titkos, a leírást állítólag az Esztergomi Bazilika Levéltárában őrzik.[7][8]

A márka zászlóshajója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Unicum ipari története is több mint 120 évre nyúlik vissza, 1883-as védjegyoltalom alá vétele óta. Receptje szerint több mint negyven féle gyógynövényből és fűszerből készül (annak titkossága miatt azonban ezek nem ismertek). A recept titkossága mindig fontos volt az ital története során: a feltalálója is állítólag össze-vissza rendelt mindenféle hozzávalót, mindenféle mennyiségben, a világ több tájáról és gondosan ügyelt rá, hogy senkinek ne legyen fogalma sem arról, hogy azokat milyen mennyiségben és összetételben használta fel. Az államosításkor pedig úgy sikerült a titkot megőrizni, hogy Zwack Béla egy hamis receptet adott át a gyárat átvevő vállalatvezetőknek, így a család emigrációja alatt hiába gyártották, mégsem tudta meg senki az ital gyártási titkát.[9]
Maga az Unicum gyártása egy viszonylag komplex eljárás: a gyógynövények egy részét alkoholba áztatják (kivonatolják), hogy a szeszbe ázzanak az íz- és illatanyagaik míg más részüket az áztatás után még további lepárlásnak (desztillációnak) vetik alá, így emelve ki olyan ízanyagokat, melyeket enélkül más anyagok elnyomnának. A kivonatolás átlagosan 3 hétig tart. A minőség javítása érdekében a lepárlás során sem az elő-, sem az utópárlat (a lepárlási folyamat elején és végén létrejövő még és már nem jó minőségű párlat) nem kerül felhasználásra. A lepárlási és kivonatolási folyamatokból kinyert italkomponensek elegyét pár hétig hordókba teszik és érlelik, majd egy gyártótartályba fejtik át, ahol pontosan meghatározott mennyiségű cukrot adagolnak hozzá. Az így elkészült nyers italt ekkor tölgyfahordókba töltik és körülbelül fél évig érlelik.[10]

Az érlelési folyamatot követően a kész italt gömb alakú üvegekbe töltik és kereszt alakú címkével látják el. Az üveg és a címke szintén része az Unicum tradíciójának. Eredetileg a gömb formának üzenete is volt: a platóni filozófia szerint a gömb jelképezi a tökéletességet, amely az ital tökéletességét is szimbolizálja.

A gyár marketingleírása

Az Unicum...több mint 200 éve képviseli a folyamatosan kiváló minőséget, karakteres ízélményt, és a magyar tradíciót. Bár az Unicum receptje titkos, annyi bizonyos, hogy több mint 40 féle gondosan válogatott gyógy- és fűszernövény keverékéből készül. Sajátságos, keserédes ízét, különleges harmóniáját a 6 hónapos tölgyfahordós érlelési periódus teljesíti ki.
Az Unicum jótékony hatásának köszönhetően akár méltó bevezetője, akár lezárása lehet az étkezéseknek. Ihatjuk hűtve, nagyszerű összetett ízét pedig leginkább szobahőmérsékleten élvezhetjük. Fogyaszthatjuk long drink formájában is.[11]

Unicum Next[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Unicum márka fiatalítását 2004-ben határozta el a Zwack, mivel a fiatalabb generációk ízlésvilága kezdett elfordulni a tradicionális Unicumtól. A cél egy a nemzetközi italtrendeknek jobban megfelelő, de a tradíciókat is továbbvívő új ital létrehozása volt, ez lett az Unicum Next. A piackutatási eredmények a hidegebb, édesebb és alacsonyabb alkoholtartalmú italok kedvezőbb fogadtatását jelezték és a Zwack ebbe az irányba fordult. Az új ital lényegében ugyanazokból az alapanyagokból készül, csak az összetevők arányain változtattak a gyártás során: a kesernyés gyógynövényekből kevesebb, a szárított citrusfélékből többet tettek bele. Az alkoholtartalmon is változtatott a gyártó, 40 fokról 35 fokra csökkentette a likőr erősségét. Az arculathoz tartozik az ital hűtése, amelyet új tervezésű poharakkal támogatott a gyártó, amelynek szervírozását szintén hűtve ajánlja.[12]

A gyár marketingleírása

Az Unicum Next, az Unicumot alkotó gyógynövények új kompozíciója, a Zwack család hatodik generációja által 2004-ben kifejlesztett félkeserű likőr. A termék gyártási folyamata megegyezik az Unicum esetében már több mint 200 éve bevált és tökéletesre fejlesztett folyamattal. Ez esetben is alkalmazzák a desztillálás és a kivonatolás technikáját, így az Unicum Next is a kiváló minőségű italok közé sorolható. Az Unicum Next édeskés, mert a gyógynövények helyett citrusos gyümölcsök adják friss ízét, némileg alacsonyabb alkoholtartalommal. Általában hűtve, hűtött pohárból fogyasztják, különféle koktélok, long drinkek is készíthetők belőle.[13]

St. Hubertus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

St hubertus.gif

A St. Hubertus a növényi likőrök közé tartozó, tradicionális égetett szeszes ital. Eredeti gyártója a legrégebbi magyar likőrgyárak egyike, az 1839-ben alapított Braun Likőrgyár (későbbi nevén Braun Testvérek Likőrgyár), feltalálója Braun Géza volt, aki 1904. november 10-én vetette védjegyoltalom alá az új italt, amely így mára több mint 100 éves múlttal rendelkezik. Készítéséhez többféle népszerű gyógynövényt használnak fel, amelyekből az Unicumhoz hasonlóan áztatással és párolással készül az ital, továbbá narancskivonatot használnak a teljes ízhatás eléréséhez. A színezését karamellel végzik.[14]
Gyártása az 1949-es államosításkor a Magyar Likőripari Vállalathoz, majd később az abból kiváló Budapesti Likőripari Vállalathoz került. 1991-ben az utóbbi gyárat privatizáló Zwack-hoz került a St. Hubertus receptje és gyártási joga, aki az egykori konkurens italát jelentős márkafejlesztéssel napjainkban is készíti.[15]

A gyár marketingleírása

A Hubertus a vadászok védőszentjéről, St. Hubertusról elnevezett klasszikus magyar likőr, mely több mint 100 éve készül titkos receptúra alapján. Könnyű, narancsos ízének köszönhetően igen kedvelt ital. A Hubertus család egyik változata, a még könnyedebb ízű St. Hubertus 33 pedig inkább a fiatalabb generációnak készült.[16]

St. Hubertus 33[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A St. Hubertus 33 az Unicum Nexthez hasonló szerepet tölt be a Zwack márkapalettáján. A fiatalok ízlésvilágát megcélzó gyártó kissé változtatott az eredeti Hubertus recepten. Ez a fajta 33 gyógynövény alkoholba áztatásával készül, mely oldatot finomszeszhez keverik, további aromák és citromsav hozzáadásával ízesítenek, valamint karamellel színeznek (amely további ízhatással járul hozzá a végső zamat kialakulásához). Az italt 33%-os – innen a név – töménységgel hozzák forgalomba.[17]

Vilmos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vilmos szeszesital-család tagjai körtepálinka, finomszesz és aroma felhasználásával készülnek, árban és minőségben nagyban hasonlítanak a Fütyülős termékcsaládra. Ez alól a Vilmos 3 éves Körte Pálinka kivétel, mely valódi körtepálinka.[10][18]

A Vilmos italcsalád tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vilmos 3 éves Körte Pálinka
  • Eredeti Vilmos (szeszes ital)
  • Mézes Vilmos (likőr)
  • Vilmos Mézes Ágyas Körte (likőr)
  • Vilmos Mézes Ágyas Alma (likőr)

A gyár marketingleírása

Magyarország egyik legismertebb italmárkája a Vilmos, amely jellegzetes aromájú, gondosan erjesztett és desztillált körtepárlat felhasználásával készül. Tisztán fogyasztva érvényesül az ital intenzív illat- és íz harmóniája, de long drinkek készítésére is alkalmas.[19]

Fütyülős[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ma forgalomban levő Fütyülős egy marketingstratégia-váltás során kialakított italcsalád, melybe először csak pálinka jellegű szeszes italok tartoztak, ma már azonban pálinkák is. A Fütyülős elődje Fütyülős Barackpálinka néven született meg az 1960-as évek közepén, amikor az emigrációban élő Zwack Béla és Zwack János a 30-as évek legendássá vált magyar pálinkájának Zwack-változatát kifejlesztette és gyártani kezdte. A mintaként szolgáló őspálinka jóval korábban, az 1800-as évek közepi filoxéra-járvány idején született meg, amikor a Kecskemét környéki barackosokban termett gyümülcsből előállított gyümölcspárlat pótolta a megbetegedett szőlő miatt kiesett italtermést. A kecskeméti barackpálinka a „fütyülős” jelzőt pedig a palackról kapta, amibe általában töltötték (fütyülősnek nevezték a még a török időkben elterjedt, alul hasas, vállban végződő testű és rendkívül hosszú nyakú üveget, amelybe főként pálinkát, de esetenként bort is töltöttek). A legnagyobb publicitást és nemzetközi hírnevet akkor kapta az ital, amikor Edward walesi herceg, (a későbbi VIII. Edward brit király) 1936-ban hazánkba látogatott és a hagyomány szerint nagyon megkedvelte a kecskeméti fütyülős pálinkát, olyannyira, hogy jókora mennyiséget vitt haza ajándékba és máig hagyomány, hogy ha a mindenkori walesi herceg hazánkba látogat, akkor ilyen italt kap ajándékba. Ezt a történelmi italt gondolta újra a két Zwack testvér.[20][21]

A 2000-es évek elején a Zwack marketingstratégiájának a piaci igényekhez alakítása a Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra által gyártott Fütyülős barackpálinka újrapozícionálását is magával vonta. A piacon a kisebb alkoholtartalmú, esetleg izesített italok iránt volt igény. De a fő ok a piackutatási eredményeknek a piaci ár csökkentésére mutató igénye volt. Ezt csak úgy tudta elérni a Zwack, ha szakít a tiszta, 100%-os gyümölcspárlaton alapuló gyártási eljárással és átsorolja a terméket az ún. „vágott szesz” kategóriába: az új Fütyülős (az ágyas pálinkák kivételével) csak 25% valódi gyümölcspálinkát tartalmaz, amelyből finomszesz, aromák és víz hozzáadásával alakítják ki a végső italt. A korábbi 40 fokos töménységet 37,5 fokra csökkentették a piaci igényeknek megfelelően. A marketingstratégia-váltás részeként a barack mellett más ízek is megjelentek a Fütyülős portfólióban, valamint a mézzel ízesített változatok is ekkor kerültek a cég gyártási programjába. A 2008-ban hatályba lépett pálinkatörvény rendelkezései megfosztották az italt a „pálinka” elnevezéstől, ettől kezdve a Fütyülős termékcsalád a „szeszes ital” kategóriába tartozik.[10]

A vásárlók gyakran a Fütyülős szeszes italok mindegyikét pálinkának hiszik[10], melynek egyik oka, hogy a gyártó az ital weblapján a mai Fütyülőst az eredeti Fütyülős pálinkával azonosítja, és több magyar webáruház is a pálinkák közé sorolja.[22][23][24]

A Fütyülős italcsalád tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fütyülős Barack (szeszes ital)
  • Fütyülős Mézes Barack (likőr)
  • Fütyülős Mézes Szilva (likőr)
  • Fütyülős Mézes Málna (likőr)
  • Fütyülős Mézes Meggy (likőr)
  • Fütyülős Mézes Bodza (likőr)
  • Fütyülős Mézes Szamóca (likőr)
  • Fütyülős Szilva Ágyas Pálinka (szilvaágyas vegyespálinka)
  • Fütyülős Aszalt Szőlő Ágyas Pálinka (szőlőágyas vegyespálinka)
  • Fütyülős Aszalt Gyümölcs Ágyas Pálinka (vegyes ágyaspálinka)
  • Fütyülős Szilvapálinka
  • Fütyülős Körtepálinka
  • Fütyülős Almapálinka

A gyár marketingleírása

A Fütyülős termék és márkanév eredetileg Zwack János és Béla ötlete alapján született meg az 1960-as években. A sokak által ismert és kedvelt, tradicionális Fütyülős márka megőrizte a múlt értékeit és hagyományait, de mivel lépést kell, hogy tartson a modernkor elvárásaival, ezért megfiatalodott és termékcsaláddá bővült. A Fütyülős megőrizte gyümölcsösségét, azonban tradicionális barack íz mellett megszületettek a mézes barack és szilva ízek is, melyeket zamatos akácméz tesz még selymesebbé.[25]

Hírős Kecskeméti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hírös kecskeméti pálinka a Fütyülőssel egy tőről fakadó, ám teljesen más termék-életpályát bejáró ital a Zwack kínálatában. Napjainkra – ahogy lényegében a Zwack minden itala – termékcsaláddá fejlődött, ám ez az italcsalád az egyetlen a cég marketingcsoportjai között, amely nem homogén, hanem azonos márkanév alatt kétféle típust is magába foglal. Az italcsalád alapját a Kecskemét környéki gyümölcsök, kiváltképpen a kajszibarack különlegesnek tartott termőtulajdonságai jelentik, amelyből az 1800-as években kifejlődött egy híres barackpálinka. A Zwack az 1920-as évektől vette gyártásba a kecskeméti barackpálinkát helyi üzemében, majd 1937-ben Hírös Kecskeméti barackpálinka néven le is védette termékét.

A Hírös italcsaládot a Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra készíti, a cég standard minőségi osztályú termékeként.

A 2000-es években a cég – némileg az új italszabályozás hatására – újrapozícionálta a választékát, amely folyamatban a Fütyülős az olcsó szeszesital-szegmensbe, a Hírös pedig a pálinka kategóriába került. A Hírös tehát 100%-ban gyümölcsből készült párlat, így viselheti a pálinka elnevezést és mint ilyen, magasabb előállítási költségei miatt a magasabb árkategóriába is került.
Az újrapozícionálás egyben az italcsaláddá fejlesztés ötletét is felvetette a vállalatban és a Hírös más gyümölcs ízekben is megjelent (pl. körte, alma, meggy). A vásárlói ízlés piackutatások által jelzett változása – tudniillik az édesebb, gyengébb italok iránti kereslet – egyúttal életre hívta a mézes pálinka portfóliót. Mivel azonban a pálinkatörvény a párlat semmiféle ízesítését nem teszi lehetővé, ezért a pálinka alapból, méz hozzáadásával édesített italokat nem nevezhette pálinkának a gyártó, így megszületett a Hírös márkanéven belül a „pálinkaalapú likőr” kategória. Az új italcsalád már csak azért sem maradhatott pálinka, mert gyártástechnológiai okok miatt – a megkívánt legalább 37,5 százalékos alkoholtartalom mellett az ital beopálosodna (zavarossá válna) – a töménységet 35 fokosra kellett csökkenteni.[26]

A Hírös Kecskeméti italcsalád tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hírös Kecskeméti Barackpálinka
  • Hírös Kecskeméti Meggypálinka
  • Hírös Kecskeméti Almapálinka
  • Hírös Kecskeméti Körtepálinka
  • Hírös Kecskeméti Mézes Ágyas Berkenye likőr
  • Hírös Kecskeméti Mézes Ágyas Áfonya likőr
  • Hírös Kecskeméti Mézes Ágyas Barack likőr
  • Hírös Kecskeméti Mézes Ágyas Körte likőr
  • Hírös Kecskeméti Mézes Szőlő likőr
  • Hírös Kecskeméti Mézes Ágyas Meggy likőr

A gyár marketingleírása

Ahhoz, hogy megértsük a Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúrában készülő pálinkák különlegességének és finomságának titkát, először is meg kell ismernünk a környék sajátosságait, amelyek a nemes gyümölcsökből készült pálinkák és pálinka alapú likőrök létrejöttéhez elengedhetetlenek.
Kecskemét különleges adottsága a havi közel 300 óra napsütés, ami a homokkal együtt csodát művel a gyümölcsökkel. A fő érdekessége az, hogy a sok-sok órás napfényes meleget a homok részben visszaveri a fára, részben pedig akkumulálja, így gyakorlatilag a meleg környezet az érési időszakban folyamatos, ezáltal az érési folyamat pedig tökéletes. Ez a körülmény Magyarországon kecskeméti specialitás.
A Zwack család több mint 200 éves története régóta szorosan összefonódik a pálinkagyártással és Kecskeméttel. 1937-ben a Hírös nevet levédette a Zwack, és barackpálinkáját ezután ezzel a jelzővel is felruházta.[27]

Kosher család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kosher család a Fütyülős–Hírös–Kosher–Zwack Sándor Nemes pálinkatermék-piramis harmadik szintjére pozícionált prémium illetve szuperprémium minőségű pálinkákat és pálinkaalapú likőröket jelenti. A név egyben egy gyártási ellenőrzési eljárást jelent: az ital a zsidó kóser élelmiszerkészítési elveknek megfelelően készül. A gyártás teljes folyamatát – a gyümölcsszedéstől a palackozásig – az Ortodox Unió képviselői ellenőrzik, ügyelve annak minőségi megfelelőségére, a vallási előírások betartására. Ez a módszer egyben biztosítja a termék magas minőségét is, így a gyártó a magas kategóriába sorol(hat)ta ezen italai marketingosztályát.

A Kosher család italait már a két világháború között elkezdte gyártani a Zwack, így egyúttal ez is hagyományos terméknek számít a magyar piacon. A tradíció frissítéseként az egyel alacsonyabb osztályba sorolt Híröshöz hasonlóan ebben a családban is megjelentek az ún. pálinka alapú likőrök, a mézes ízesítésű, csökkentett alkoholtartalmú változatok. Azonban a Híröstől eltérően (és tovább hangsúlyozva a minőségi lépcsőt) a Kosher mézes termékek egyben ún. „ágyas” italok is, azaz az érlelésük során az eredeti íznek megfelelő gyümölcsökből álló ágyon érlelődnek. A Kosher ágyas italok jellegzetessége, hogy szűrt, vagy tükrös eljárással készülnek, azaz a kb. 3 hónapos érést követően a gyümölcsöket kiszűrik és palackozásra csak a tiszta ital kerül.[28]

A gyár marketingleírása

A magyarországi prémium pálinka piac vezető márkája, a Zwack Kosher család tagjai különleges, prémium minőségű 100%-os tiszta gyümölcspálinkák, melyek különlegessége, hogy a gyümölcs teljes feldolgozása vallási felügyelő folyamatos ellenőrzése mellett történik, és az ő engedélyével kerülhet rá az üvegre a termék kiváló minőségét tanúsító Orthodox Union (OU) logó.
A Kosher szilva-, körte- és barackpálinkák gondosan válogatott gyümölcsök felhasználásával készülnek Közép-Európa legmodernebb pálinka gyártó üzemében, a Zwack kecskeméti pálinka főzdéjében.[29]

A Kosher italcsalád tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kosher Reserve Szilvapálinka
  • Kosher Szilva Pálinka
  • Kosher Körte Pálinka
  • Kosher Barackpálinka
  • Kosher Mézes Ágyas Málna
  • Kosher Mézes Ágyas Csipkebogyó
  • Kosher Mézes Ágyas Szilva
  • Kosher Mézes Ágyas Meggy

Zwack Sándor Nemes Pálinka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zwack Sándor Nemes Pálinka sem egyetlen italfajta, hanem egy pálinkacsalád, kis – esetenként 150 literben maximált – szériában gyártott [30], prémium minőségű gyümölcspárlatok gyűjtőneve, amelyek megfelelnek a pálinkagyártás törvényi feltételeinek. A Zwack Nemes italok a gyár marketingstratégiájának egy fontos szegmensét jelentik: a likőrök és az árversenyben harcoló szeszes italok, valamint a tradicionális tiszta pálinkák mellett a magas minőségű, az új fogyasztási trendeknek megfelelő, kis szériás, drága pálinkák piaci szeletében nyújtanak kínálatot. A vállalaton belül a Kecskeméti Pálinka Manufaktúra üzeme kapta a gyártás feladatát.

A pálinkacsalád még Zwack Nemes Pálinka néven kezdte karrierjét, ám a folyamatos marketingfejlesztés keretében megújulva a Zwack család legújabb nemzedékének a cégbe lépő tagjáról Zwack Sándorról (Zwack Péter fiáról) nevezték el és külsejében is megújult. A piackutatás során a következőképpen határozták meg a célcsoportot: "...35+-os, világlátott, magas jövedelemmel és társadalmi státusszal, főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkező férfi. Egyedi, elegáns jelenség, akinek választását a minőség, a márkatudatosság határozza meg, vélemény- és divatformáló, sikeres férfi. A párlatot baráti társaságban fogyasztja, otthon, vagy a legjobb éttermekben, bárokban, esetleg ajándéknak szánja..." [31] A Zwack tehát ennek a fiatal(os), kifinomult, innovatív rétegnek szánja az ugyanilyen tulajdonságokkal felruházott italt.

A pálinkák gyártása nagyon gondos technológiával történik. A folyamat a cefre előállításával kezdődik, kézi válogatott, sérülés nélküli gyümölcsök képezik a kiinduló anyagot, amelyet – jellegétől függően – kimagoznak, ám az ízhatás miatt 2-3 százaléknyi magot mégis benne hagynak. Ezután állandó, 18-20 C°-os hőmérsékleten erjesztik a gyümölcsöket. Ezután történik a lepárlás, amelyben szelektálják a jó minőségű és a gyengébb párlatokat (általában az elő és utópárlatot nem használják fel).[32] A folyamat során előbb 80 fokosra párolják a gyümölcsmasszát, majd 2-3 naponta fokozatosan, kézzel adagolnak hozzá vizet, míg 40 százalékos nem lesz a nyers ital. Ezt követően 3 hónapig fémtartályokban pihentetik, végül fahordókban érlelik.[33] A hordó faanyagát (eperfa, gesztenyefa, tölgyfa, diófa, stb.) a gyümölcs jellegéhez választják.[32] A fahordóban érlelés egy új technikáját is felhasználják a Nemes termékcsalád gyártásánál, a duplahordós érlelést. Zwack Sándor újítása, hogy egyes italokat nemcsak egy hordóban érlelnek, hanem az egyik érlelési folyamat után még egy másodikon is átesik az ital, hogy a különböző fáktól kombinált ízeket nyerjen.[34]

A Zwack Sándor Nemes Pálinkacsalád tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zwack Sándor Nemes Magyar Kajszibarack Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Besztercei Szilva Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Erdei Szeder Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Fehér Eper Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Zamatos Szamóca Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Aszútörköly Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Fertődi Málna Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Feketeribizke Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Cigánymeggy Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Feketeribizke Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Cigánymeggy Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Besztercei Szilva Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Magyar Kajszibarack Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Birs Pálinka
  • Zwack Sándor Nemes Fűszeres Körte Pálinka
  • Dupla fahordós érlelésű Érlelt Zwack Sándor Nemes Rózsabarack Pálinka
  • Dupla fahordós Érlelt Zwack Sándor Nemes Penyigei Szilva Pálinka
  • Érlelt Zwack Sándor Nemes Cigánymeggy Pálinka
  • Érlelt Zwack Sándor Nemes Birs Pálinka
  • Érlelt Zwack Sándor Nemes Besztercei Szilva Pálinka

A gyár marketingleírása

A Zwack Sándor Nemes Pálinkák fajtaazonos gyümölcsből, a legnagyobb gondossággal készülnek: csak a megfelelően érett gyümölcsöket használják fel, amelyeket kézzel válogatják és magozzák, végül pedig Európa legmodernebb kisüzemi lepárlóüzemében történik a gyártás és a palackozás. Minden egyes palack évszámmal és sorszámmal ellátva kerül a fogyasztókhoz, ezzel is hangsúlyozva a termékek különlegességét és korlátozott mennyiségét.[35]

Kalinka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalinka termékcsalád egy vodkából és két, vodkából készülő szeszes italból áll. A Kalinka vodka tisztára szűrt gabonaszeszből készül, és az azonos nevű (oroszul Калинка), népdalnak hitt[36] dalról kapta nevét, melynek címe kányabangitát jelent.

A Kalinka termékcsalád tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kalinka vodka
  • Kalinka szamovár – a vodkát mézzel és teafűvel ízesítik, majd 30% alkoholtartalommal palackozzák
  • Szénsavas Kalinka – a köztudatban „fényként” ismert, szörpből és szódásszifonba töltött vodkából készült koktél kereskedelmi változata. A 21%-os, szén-dioxiddal dúsított ital vodkából, vízből, cukorból, színezékekből és aromákból áll, és visszaváltható szódásüvegbe palackozzák. Négyféle ízben készül.

A gyár marketingleírása

A Kalinka prémium vodka egyedülálló tisztaságú ital. A legjobb minőségű gabonából készült természetes szesz és ásványi anyagoktól teljességgel megtisztított víz alkotja.
A gyártás során minden egyes cseppje 10 db, egyenként 60 kg aktív szenet tartalmazó szűrőoszlopon jut át – az aktív szén molekulái az összes szennyeződést megkötik, így lesz a Kalinka prémium vodka minden zavaró, kellemetlen illattól és íztől mentes, garantáltan kristálytiszta.[37]

Zwack Maximilian[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zwack Maximilian kissé édeskés, likőrös stílusú szeszes ital, mely borpárlat, finomszesz, bor és növénykivonatok elegyítésével készül. Az ital eredetijét 1912-ben fejlesztette ki és védette le a Zwack, feltalálójának Zwack Maximiliant, a gyár társtulajdonosát, az alapító Zwack József öccsét tartja a családi emlékezet. A fiatalabbik Zwacknak a borkészítés volt a fő érdeklődési köre és borkereskedelmi körökben is megfordult, majd érdeklődését és a családi gyár működési területét összekapcsolva egy magyar brandy elkészítését határozta el. Némi kísérletezést követően 1912-ben jegyeztette be a Tokay Brandy nevű márkát, amely napjaink Zwack borpárlatának őse. A Tokay Brandy-t a II. világháborúig gyártotta a Zwack, utána azonban a recept elkallódott, az újbóli termelése nem indult meg és a később államosított gyárban sem vették gyártásba. A ital receptje – a gyári legendárium szerint – véletlenül, a Zwack Múzeum felállításakor, a régi levelek kiállításra történő válogatásakor került elő és a gyár elhatározta, hogy új néven és új dizájnnal újra gyártásba veszi a feledésbe merült terméket.[38]

A borpárlat tokaji borokból – főként furmintból – készül. A 33%-os töménységű alkoholfok beállítását, a párlat lágyítását vízzel, valamint a párlat eredeti kiinduló borának hozzáadagolásával végzik. A lepárlást követően tölgyfahordóban érlelik, majd palackozás előtt hársfavirágágyon szűrik át.[39]

A gyár marketingleírása

(A Zwack Maximilian)...Egy olyan borpárlat, amely egyedi alapanyagokból, világhírű tokaji borokból készül, amelyet egyedülálló módon hársvirág fűszerez. Szakértő kezek készítik, tölgyfahordóban érlelik, mielőtt saját, egyedi palackjába kerülne. Nem csak a termék elkészítése, hanem a története is különleges: egy olyan régi-új márkáról van szó, amely korábban, a századfordulón is nagy népszerűségnek örvendett, azonban manapság, a XXI. században is modern italnak számít.[40]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2009-es Superbrandek (magyar nyelven). Superbrands Magyarország. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  2. MAGYAR MÁRKÁK TÖRTÉNETE – Zwack Unicum (magyar nyelven). HVG.hu. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  3. Bárpult: Likőrök – A magyar likőripar története (magyar nyelven). Gourmandnet.com. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  4. Zwack történet – A kezdetek (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  5. Nagy Attila: A hárommillió liter Unicum országa (magyar nyelven). HVG online. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  6. Dr. Zwack, Das ist ein Unicum! - Az öt érzék múzeumában (magyar nyelven). Est.hu. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  7. Italok, italtörténelem – Benedictine (magyar nyelven). Koktélhuligánok.hu. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  8. Zwack Unicum (magyar nyelven). Jómagyaráru.hu. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  9. Az Unicum története (magyar nyelven). Koktélhuligánok.hu. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  10. ^ a b c d Benke Zsófia Genovéva: Vedd magad komolyan! A Fütyülős újjászületése (magyar nyelven) (PDF). elib.kkf.hu. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
  11. Zwack Unicum (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  12. Frank Odzuck: Next – a világ változik (magyar nyelven). Napo Gazdaság online. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  13. Unicum Next
  14. Likőrtípusok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  15. Bárpult: Likőrök (magyar nyelven). Gourmandnet. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  16. St. Hubertus (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  17. St. Hubertus 33 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  18. Vilmos. Zwack webshop. Zwack Unicum Nyrt.. (Hozzáférés: 2010. december 8.)
  19. Vilmos.hu (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  20. Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  21. A fütyülős pálinka (magyar nyelven). Style.hu. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  22. Fütyülős. Zwack Unicum Nyrt.. (Hozzáférés: 2011. május 1.) „Sztori” menüpont.
  23. Fütyülős Mézes Meggy 0,5L. italhazhozszallitas.eu. (Hozzáférés: 2011. május 1.)
  24. Fütyülős Mézes Barack (Pálinka hazai). italshop.hu. (Hozzáférés: 2011. május 1.)
  25. Fütyülős & Fütyülős Fashion (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
  26. Zwack Open (magyar nyelven). Utazónet.hu. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  27. Hírös Kecskeméti (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  28. Ágyas Zwack Kosher pálinka (magyar nyelven). Trade Magazin. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  29. Zwack Kosher Pálinka (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  30. Nagy Ottó: A fiatalok a pálinka ügye mellé állnak (magyar nyelven). Trade Magazin. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
  31. Formába Öntjük! - Pályázat a Zwack Nemes Pálinka csomagolásának megújítására (magyar nyelven). Inspriál.hu. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
  32. ^ a b Révay András: A gyümölcs lelke (magyar nyelven). Utazónet.hu. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
  33. Pálffy István: Kisüsti barangolások (magyar nyelven). Haszon. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
  34. Dupla hordóban érlelt pálinka számozott palackban (magyar nyelven). Stop.hu. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
  35. Zwack Sándor Nemes Pálinkák (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
  36. A dal szerzője Ivan Larionov (1860). О Ларионове - orosz nyelven.
  37. Kalinka.hu
  38. Miből készül? (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  39. Szász Péter: Zwack Maximilian Tokaji Párlat (magyar nyelven). Békés Megye Ital Online. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
  40. Zwack Maximilian Tokaji Különlegesség (magyar nyelven). Zwack. (Hozzáférés: 2010. december 7.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwack italok témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Zwack italok témában.