Jünnan
| Yunnan (云南省 Yúnnán Shěng) |
|
| Rövidítés: 滇 / 云 pinjin rövidítés: Diān / Yún |
|
| Név eredete | 云 yún – felhő 南 nán – dél "A felhő hegyektől délre" |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Közigazgatási szint | Tartomány |
| Székhely | Kunming |
| Prefektúrák (地区) | 16 |
| Megyék (县) | 129 |
| Járások (乡) | 1565 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Bai Enpei |
| Kormányzó | Xu Rongkai |
| Terület | 394 100 km², 8. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 150 000 fő (2004) +/- |
| Népsűrűség | 112 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Han – 67% Yi – 11% Bai – 3,6% Hani – 3,4% Zhuang – 2,7% Dai – 2,7% Miao – 2,5% Hui – 1,5% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 295,9 milliárd CNY, 19. a rangsorban |
| GDP per fő | 6700 CNY, 29. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Yunnan weboldala | |
Jünnan (egyszerűsített kínai: 云南, hagyományos kínai: 雲南; pinjin: Yúnnán; IPA: [y̌nnǎn]) Kína egyik déli tartománya, amely Vietnammal, Laosszal és Burmával határos. Területe 400 000 km², amelynek csupán 6%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, és negyedrésze erdőség, a maradék pedig hegyvidék, amelyek a nyugati vidékeken a 4000 métert is meghaladják. Fejlődését segítik ásványkincsei, turisztikai látványosságai és az ASEAN országokhoz való közelsége is. Lakossága 44 millió fő, akik között sok nemzetiségi található: Kína 55 nemzetiségből 20 megtalálható itt. Központja Kunming.
Kína részévé az elmúlt öt évszázadban vált szervesen, előtte független államok voltak területén. A mongol hódítók győzték le ezeket az államokat, és saját katonáikat telepítették le itt, akikkel együtt mohamedánok is érkeztek a területre. A mandzsu hódítás idején ezen a vidéken halt meg az utolsó Ming herceg. A (Csing)-dinasztia igyekezett a területet szervesen bekapcsolni az ország életébe. A 20. század elején jelentős ásványkincsei miatt mind a britek, mind a franciák szemet vetettek rá, utóbbiak építették 1901 és 1910 között a Vietnamot Kunminggel összekötő vasútvonalat, amely 1966-ig a tartomány egyetlen vasútvonala volt. A hadurak korában (Lung Jün) hadúr vonta az irányítása alá a területet, amely a második kínai–japán háborúban nem került japán kézre, így sokan menekültek ide és jelentős ipart is áttelepítettek.
Források [szerkesztés]
- Polonyi Péter: Kína Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel; Panoráma Kiadó, 2002, ISBN 963-243-799-3; 743–745. old.
|
||||||||||||||||

