Washingtoni haditengerészeti szerződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ún. Washingtoni egyezmények az Európán kívüli kérdéseket és a Távol-Kelet területi rendezését oldotta meg 1921. november 12.1922. február 6. között. Részt vevő országok: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Hollandia, Portugália és Kína.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Párizs környéki békeszerződésekkel elégedetlen Egyesült Államok képviselői 1919. december 9-én elhagyják a kongresszust.

1920. március 19-én az Amerikai Szenátus leszavazza a versailles-i békeszerződések ratifikálását, és elutasítja a létrejött többi békekötést is, és a volt hadviselő felekkel külön köt békét.

Négyhatalmi szerződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öthatalmi szerződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(USA 5; Anglia 5; Franciaország 3; Japán 1,75; Olaszország 1,75)
  • USA építhet bázisokat Alaszkában, a Panama-csatornánál és a Hawaii-szigeteken
  • Anglia is építhet bázisokat az Indiai-óceán körzetében
  • Ezek célja: Japán területi növekedésének akadályozása (Japánban ekkor Ipari forradalom -> gyarmatokat akar)

Kilenchatalmi egyezmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világtörténet évszámokban 1789–1945 (Összeáll.: Ormos Mária) Budapest, Gondolat 1982. ISBN 963 281 091 0