Washingtoni haditengerészeti szerződés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az ún. Washingtoni egyezmények az Európán kívüli kérdéseket és a Távol-Kelet területi rendezését oldotta meg 1921. november 12.–1922. február 6. között. Résztvevő országok: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Hollandia, Portugália és Kína.
Tartalomjegyzék |
Előzmények [szerkesztés]
A Párizs környéki békeszerződésekkel elégedetlen Egyesült Államok képviselői 1919. december 9-én elhagyják a kongresszust.
1920. március 19-én az Amerikai Szenátus leszavazza a versailles-i békeszerződések ratifikálását, és elutasítja a létrejött többi békekötést is, és a volt hadviselő felekkel külön köt békét.
Négyhatalmi szerződés [szerkesztés]
- USA, Japán, Franciaország, Anglia
- Kölcsönös segítségnyújtási egyezmény
Öthatalmi szerződés [szerkesztés]
- USA, Japán, Franciaország, Anglia, Olaszország
- Flottaegyezmény, azaz meghatározza, hogy milyen arányú flottával rendelkezhetnek az aláíró országok egymáshoz képest
- (USA 5; Anglia 5; Franciaország 3; Japán 1,75; Olaszország 1,75)
- USA építhet bázisokat Alaszkában, a Panama-csatornánál és a Hawaii-szigeteken
- Anglia is építhet bázisokat az Indiai-óceán körzetében
- Ezek célja: Japán területi növekedésének akadályozása (Japánban ekkor Ipari forradalom -> gyarmatokat akar)
Kilenchatalmi egyezmény [szerkesztés]
- USA, Japán, Franciaország, Anglia, Olaszország, Kína, Szovjetunió, Hollandia, Németország
- Elismerik az önálló Kínát, aki ezentúl nem zárja el piacait a külföldi áruk elöl.
Forrás [szerkesztés]
- Világtörténet évszámokban 1789–1945 (Összeáll.: Ormos Mária) Budapest, Gondolat 1982. ISBN 963 281 091 0

