Warnemünde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rostock-Warnemünde
Warnemünde helyzete Rostockon belül
Adatok
Koordináták: é. sz. 54° 10′ 31″, k. h. 12° 05′ 18″
Irányítószám: 18119
Körzethívószám: 0381
Alapítási év: 1200 körül
Városrésszé válásának éve: 1323. március 11.
Területe: 5,6
Népessége: 6128[1]
A városrész honlapja: Warnemünde

Warnemünde (alnémet nyelven: Warnemünn) egy Balti-tengeri üdülőhely, Németország Mecklenburg–Elő-Pomeránia tagállamában. Közigazgatásilag Rostock egyik városrésze.

A település területén torkollik a Warnow folyó a Balti-tengerbe, innen is ered neve, melyről dán oklevelek már 1195-ben említést tesznek. 150 méter széles homokpartjával a Balti-tenger német partszakaszának legszélesebb strandjával rendelkezik. A nyaranta megrendezésre kerülő Warnemündei Hét (Warnemünder Woche) és a Hanse Sail közel egymillió turistát vonz a városrészbe.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi változások Warnemünde környékén[2]
Warnemünde 1830-ban
„Vörreeg”: Ház az Alter Strom mentén
„Achterreeg”: Házak az Alexandrinenstraße-n
A móló éjszaka

A történelem folyamán nem csak a mai Warnemünde helyén állt a település, mely a kezdetekben nem számított Rostock kikötőjének. A hanzaváros korábbi kikötőjének pontos helye ismeretlen. A rostockiak már 1264. október 12-én megszerezték a város tulajdonjogát a Rostocki Hercegségtől, jóval a Warnemündének a városhoz való csatlakozása előtt.[3]

Rostock városa 1323. március 11-én megvásárolta az 1200 körül keletkezett falut, hogy bebiztosítsa magának a Balti-tengerre való kijáratot. A 20. századig a parti falu Rostock exklávéja volt. A 18-19. században még szegény halászfalunak számított, és csak kevés előnye származott a közeli hanzaváros gazdagságából. Azonban Warnemünde kereskedelmi jelentősége folyamatosan nőtt: 1288-ban Rostock városa szerződést kötött Rötger Horn patríciussal, mellyel biztosította a kikötő fenntartását. A patrícius a szerződés értelmében vállalta, hogy a kikötő bejáratánál öt éven keresztül 12 láb mélységet biztosít. Cserébe a város százezer téglát adott számára, és az elvégzett munkáért 400 ezüstmárka vagy 1350 Pfennig fizetést helyezett kilátásba.

Az Alter Strom menti régi házak építészete alapján megállapítható, hogy a városka első lakói a szlávok után a frízek és az alsószászok voltak, akik 1100 körül telepedtek itt le, és alapították meg Warnemündét. Ezek a vasúti hídtól délre található házak ma is a korabeli stílusjegyeket őrzik.

Az építkezések a 19. századig csak a Vöörreeg (alnémet nyelven: első sor, ma Am Strom vagyis: a folyónál) és Achterreeg (alnémet nyelven: hátsó sor, ma: Alexandrinen utca) utcákra korlátozódtak, melyek a Warnow egykori ágával (Alter Strom) párhuzamosak. A warnemündei vámházat 1605-ben építették, és a település egyik legrégebbi épületének számít. A 19. században nőtt a tengeri üdülőhely jelentősége. Fürdőhelyként először 1821-ben említik. 1834-ben 1500 lakójára már 1000 fürdővendég jutott. 1899-től már saját napilapja volt a városkának.

1886. június 26-án megindult a vasúti közlekedés Rostock és Berlin irányába, illetve postagőzhajók indultak a dániai Gedserbe. A két első kerekes gőzhajó a „Kaiser Wilhelm” és a „König Christian” hajók voltak. 1903-ban felavatják az Alter Strom jobb oldalán az új vasútállomást és üzembe helyezik a Warnemünde-Gedser vasúti kompot is, mely 1926 óta gépkocsikat is szállít. 1971-ben közvetlenül a tengerparton felépült a Neptun Hotel.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikus templom

A településen három keresztény egyház van jelen: a lutheránus egyház, melynek temploma a település központjában található, és neogótikus stílusban épült, a római katolikus egyház (Maria Meeresstern Egyházközség), illetve az Új Apostoli Egyház.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1897-ben felépült a 37 m magas világítótornya, mely ma is működik. Április és október között a torony a turisták által is látogatható, ahonnan Warnemündére és a Breitling-öbölre is kilátás nyílik. Közvetlenül a világítótorony mellett áll a Teáskanna (Teepott Warnemünde), melyet 1968-ban építettek Ulrich Müther tervei alapján. A kagylóformájú tetejével kitűnő építményt 2002-ben felújították, jelenleg több étterem működik falai között. Neve egy korábban az épület helyén álló tea-pavilonból, és annak alakjából ered.

A lutheránus templom 1866 és 1871 között neogótikus stílusban épült, a városka akkori nyugati peremén, mivel elődje, egy kis gótikus templom túl szűknek és düledezőnek bizonyult. Utóbbi a községi bíróság mellett állt, és a berendezés egy része (egy gótikus faragott oltár, egy Szent Kristóf szobor és a szószék) átkerült az új templomba. A templomban egykori warnemündei házfeliratok és két fogadalmi hajómakettet is megtekinthetnek a látogatók.[4]

A Teáskannánál kezdődik a tengerparti sétány, mely közvetlenül a dűnék mögött halad egészen a „Bolygók útja” nevű tanösvényig. A Rostocki Csillagvizsgáló munkatársai által kialakított ösvényen a naprendszer kerül bemutatásra. A sétányról megközelíthető strand több mint 3 km hosszan halad nyugati irányba, ahol egyre csökken szélessége.

A tengerparti sétány és a település központja között létesült 1910-ben a gyógypark, melyhez egy park és egy szabadtéri színpad is tartozik. A parkot nyugatról az olvasócsarnok, a Rostocki Városi Könyvtár egyik kihelyezett részlege határolja.

Az Alter Strom (a Warnow egykori ága) mentén találhatóak különböző éttermek, kávéházak és boltok, illetve a halászkikötő is. A vasútállomásról az Bahnhofsbrücke forgóhídon keresztül lehet a település központjába eljutni, ahol a régi, szűk utcácskák között álla a templom is. Az régi ágtól keletre található a Neuer Strom, az új folyó, mely a rostocki kikötő mai bejárata. Itt alakították ki 2005-ben a kikötő utasterminálját is. A folyó ezen két ága között fekszik a Vasúti-félsziget (Bahnhofshalbinsel), az régi kompkikötővel, a vasútállomással és a Középső-mólóval (Mittelmole), mely a helyi halpiac helyszíne. 2005 szeptemberétől a Warnow keleti partján (Hohe Düne) egy modern jachtkikötő és egy kiterjedt hotelkomplexum épült, melyeket két komppal lehet megközelíteni.

Egy 1767-ben épült halászházban rendezték be a helytörténeti múzeumot (Heimatmuseum Warnemünde), ahol mintegy 220 m² területen a tengerészetről, a halászatról, a révkalauz munkájáról, a tengeri vízimentőkről, illetve a városrész üdülővárossá válásáról szóló kiállítások tekinthetőek meg.

A Warnowtól keletre látható a Német Haditengerészet támaszpontja, amely azonban Rostock Hohe Düne városrészéhez tartozik.

Oktatás és kutatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Warnemündeben található a Wismari Főiskola tengerészeti kara, mely egy modern tengerészeti szimulátorközponttal is rendelkezik.
  • A Leibniz Tengertudományi Intézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) a Balti-tenger és partvidékének ökoszisztémáját kutatja. Az intézmény négy részlegében fizikai oceanográfiai, tengeri kémiai, tengerbiológiai és tengeri geológiai kutatások zajlanak. Az intézmény a rostocki és greifswaldi egyetemeken is szervez rendezvényeket.
  • A településen található a Rostocki Egyetem Informatikai és Elektrotechnikai Karának egyik intézménye is.
  • A Fritz Reuter utcában működő egykori iskola jelenleg egy nemzetközi magángimnázium
  • A tengerparti sétánytól nem messze működik a Heinrich Heine Általános Iskola

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajógyár konténerhajóval

Warnemünde gazdaságának két legfontosabb ága a turizmus és a halászat. A Neptun hajógyár elődjét 1850-ben alapították, a második világháborúban tengeralattjárókat is gyártottak az üzemben. A háború után államosították , majd Németország újraegyesítése után privatizálták, jelenleg a papenburgi Meyer Werft GmbH leányvállalataként működik.1946 óta a településen működik a Warnow Hajógyár (mai nevén: Nordic Yards Warnemünde), mely 1960-tól az NDK legnagyobb hajóépítő vállalata volt. 1990-ben megalapították a Warnow-Werft Warnemünde GmbH. Az 1990-es években a hajógyárat többször felújították és kibővítették. Többször is gazdát cserélt, jelenleg Nordic Yards Warnow névvel a wismari Nordic Yards hajóépítő részvénytársaság tulajdonában van.

Egy ideje az itt kikötő körutazást végző hajók is fontos szerepet játszanak. 1990-ben még csak három ilyen jellegű hajó kötött ki, 2011-ben azonban 158 kikötéssel megdőlt a korábbi rekord, és 2012-re 180 hajót várnak, 2013-ra pedig 198 kikötést terveznek.[5] 2005. május 1-jén külön kikötőrészleg fogadja ezeket a hajókat, biztosítva az utasok minél jobb kiszolgálását. Az ide érkező utasok egy része egynapos hamburgi, rostocki vagy berlini utazásokon vesz részt. Ennek tudható be, hogy a hajók hosszabb ideig állomásoznak Warnemündében. A nyári szezon idején a rostocki AIDA Cruises hajótársaság is Warnemündét használja báziskikötőjeként, 2010-től pedig az olasz Costa Crociere is jelen van a kikötőben.

Kultúra és sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tengerparti sétány, háttérben a Hotel Neptun
A Teáskanna (Teepott) és a világítótorony

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városrész számos zenész és együttes otthona is, melyek gyakori vendégei a kulturális rendezvényeknek. Warnemündei együttesek:

  • De Klaashahns
  • De Plattfööt
  • TonArt
  • Irish Coffee
  • Heide Mundo

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csekély áramlat és a jó szélviszonyoknak köszönhetően Warnemünde közelében a tenger kiválóan alkalmas kite-szörfölésre, szörfölésre, úszásra és búvárkodásra. Ugyanakkora a tengerpart is alkalmas különböző sporttevékenységek gyakorlására (sárkányeregetés, nordic walking, strandröplabda, ultimate). Egyes sportágakban nemzetközi tornákat is rendeznek a településen.

Warnemündébem három vitorlás klub is található: Warnemünder Segelclub (WSC), Akademische Segelverein Warnemünde (ASVW) és Kuttersegelclub Warnemünde (KSC). Ezek az egyesületek többek között fiatal tehetségek gondozásával és a Warnemündei Hét rendezvényein való részvétellel is foglalkoznak.

A helyi futballcsapat, az SV Warnemünde a Mecklenburg-Előpomerániai területi bajnokság résztvevője.[6] Az egyesület évente egyszer megrendezi az Atlantic-Cup ifjúsági tornát. Ennek keretén belül a gyerekcsapatok mellett a pékek és kéményseprők csapata is megmérkőzik, akik a játék kezdetén liszttel és korommal támadnak egymásra.

Az SV Warnemünde férfi röplabdázói a 2. Bundesligában vesznek részt. A női röplabda-csapat a regionális liga résztvevője.

A labdarúgó és röplabda szakosztályok mellett a SV Warnemünde e. V. kézilabda szakosztállyal is rendelkezik (5 férfi, 2 női és több ifjúsági csapat, melyek a tartományi bajnokság különböző szintjein képviselik a sportegyesületet).[7] A szakág jelentős, évente megrendezésre kerülő rendezvénye a Warnemünde Kupa, melyen májustól szeptemberig Németország számos kézilabda egyesülete mérkőzik meg egymással.

Az év csúcseseményének számít a tengerparton rendezett Sun of the Beach frizbitorna is.[8]

Az 1990-es évek közepétől évente 15 ország 300 sportolója nyílt vízi életmentésben méri össze erejét a Német Életmentő Társaság (Deutsche Lebens-Rettungs-Gesellschaft) által szervezett kupán.[9] 2008-ban Warnemündében került megrendezésre az vízi életmentő világbajnokság is.

A warnemündei strandon évente több strandröplabda-torna is megrendezésre kerül (pl. AnBagger Cup).

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen tevékenykedő híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2009-es adatok
  2. További tervrajzok és térképek a Commons-on
  3. Ludvig Krause: Die alten Warnow-Mündungen und der ursprüngliche Rostocker Hafen zu Warnemünde. In: Beiträge zur Geschichte der Stadt Rostock. Verein für Rostocks Altertümer, 12. kötet, Rostock 1924, 1–16. old.
  4. A warnemündei templom. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)
  5. Cruise Port Warnemünde. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)(németül)
  6. Az SV Warnemünde labdarúgó szakosztályának honlapja. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)
  7. Az SV Warnemünde kézilabda szakosztálya(németül)
  8. Sun of the Beach frizbitorna, 2012. július 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)
  9. A DLRG honlapja. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Warnemünde című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Warnemünde témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]