Thököly Katalin
Késmárki gróf Thököly Katalin (Késmárk, 1655. április 18. – Gata, 1701. január 26.) Thököly István felvidéki nagybirtokos és Gyulaffy Mária leánya, Thököly Imre nővére.
Tartalomjegyzék |
Ifjúkora [szerkesztés]
Thököly Katalin 1655. április 18-án született Késmárkon. Harmadik gyermekként jött a világra, kettő lánytestvére közül ő volt a legidősebb. Négyéves korától félárva volt, ekkor vesztette el ugyanis huszonkét éves édesanyját.
Apját, Thököly Istvánt az I. Lipót elleni összeesküvésben való részvételért 1670-ben elítélték. Annak ellenére, hogy tagadta bűnösségét és hűségesküt tett a királynak, elkobozták vagyonát. A dolgok ilyettén alakulására Thököly ellenállásra kényszerült, és a Habsburg-ellenes Wesselényi-felkelés szimbolikus alakjává lett. 1670. november 28-án a császári hadsereg ostrom alá vette Árva várában, ahová gyermekeivel húzódott vissza. A nagybeteg Thököly azonban már december 4-én meghalt, és az őrség december 10-én megnyitotta a kapukat a császári had előtt. Mialatt öccsét, Thököly Imrét apja hívei kiszöktették a várból, Katalin két húgával, Máriával és Évával együtt a megszálló német csapatok fogságába esett.
Első házassága [szerkesztés]
Árva várának ostroma idején Thököly Katalin már férjnél volt: néhány nappal az ostrom megkezdése előtt, 1670. november 15-én kötött házasságot Esterházy Ferenccel a várban. Férje révén az Esterházy családdal került rokonságba, Ferenc ugyanis Esterházy Pál herceg (1681-től nádor) öccse volt. A házasságból kilenc gyermek származott, közülük hatan érték el a felnőttkort:
- Esterházy Mária Rozália (*Pápa, 1672. január 2.; †1689. szeptember 28.), Batthyány Ferenc (†1717) felesége
- Esterházy Borbála (*1673; †Varasd, 1733. szeptember 10.)
- Esterházy Krisztina (*1674; †1717 után)
- Esterházy Antal (*Pápa, 1676. február 3.; †Rodostó, 1722. augusztus 8.), kuruc tábornagy
- Esterházy József (*1682. május 31.; †1748. május 10.), horvát-dalmát bán, országbíró
- Esterházy Ferenc (*1683; †1754. november 25.)
Második házassága [szerkesztés]
Esterházy Ferenc már 1683. október 16-án meghalt. Korai halálát követően és gyermekei kiskorúságának idejére a megözvegyült Katalin vette át az Esterházy-birtokok irányítását. Valószínűleg az 1680-as évek második felében ment másodszor is férjhez, gróf Maximilian Jörgerrel lépett házasságra. Második férjét azonban már 1698-ban eltemette.
Harmadik házassága [szerkesztés]
Az 1698-ban másodszor is özvegyen maradt Thököly Katalin még ugyanez évben vagy 1699-ben harmadszor is férjhez ment, Löwenberg Jakab János udvari kamarai tanácsos felesége lett. Harmadik férjével együtt emeltette 1701-ben a soproni Szentháromság-szobrot, hálából, hogy megmenekültek az 1695-1701 között dúló pestisjárványtól.
Halála [szerkesztés]
Thököly Katalin 1701. január 26-án halt meg Gátán (ma Lajtakáta, Burgenland, Ausztria). Már nem élhette meg a Rákóczi-szabadságharc kitörését, amelyben első házasságából született legidősebb fia, Esterházy Antal is tevékenyen részt vett, 1703-ban még a kurucok ellen harcolt, 1704-ben azonban II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott. Rodostóban halt meg 1722-ben.
Források [szerkesztés]
- Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, tizenegyedik kötet, Pest, 1865.
- Merényi Lajos-Bubics Zsigmond: Herceg Eszterházy Pál nádor 1635–1713. Bp. 1895
