Szuez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szuez
Városháza
Városháza
Közigazgatás
Ország Egyiptom
Kormányzóság Szuezi
Alapítás éve1859
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség516 959 fő (2010)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Terület250,4 km²
IdőzónaEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′Koordináták: é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′
Szuez weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuez témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szuez (arabul: السويس) egy tengeri kikötőváros Egyiptom északkeleti részén, a Vörös-tenger Szuezi-öblének északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel. A több mint félmilliós lakosságú város két kikötője Port Ibrahim és Port Tawfiq. Kivételes elhelyezkedésének köszönhető a kikötő óriási kiterjedése. A várost autópálya és vasútvonal köti össze Kairóval és Port Szaíddal.

Szuez a Mekkába tartó muszlim zarándokok utazásának egyik állomása.

Éghajlata[szerkesztés]

Szuez éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)29,439,036,942,843,546,144,145,841,239,237,028,446,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)19,421,223,628,532,435,136,135,733,230,125,420,728,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)10,511,313,116,419,522,423,924,222,820,015,711,817,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)4,15,67,48,713,617,719,419,716,914,59,95,54,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)52410000002317
Forrás: NOAA[1]


Története[szerkesztés]

A 7. században egy a mai Szuezhez közeli város (klizma vagy Kolzum) jelentette a Nílust és a Vörös-tengert összekötő csatorna északi végét. A 16. századra Szuez egy török tengerészeti állomássá alakult.

A Szuezi-csatorna megépítése után a város jelentősége megnőtt. Az 1967-es harmadik arab-izraeli háborúban, ami főként a Sinai-félszigeten zajlott, a város teljesen elpusztult. Feltámasztása a csatorna újbóli megnyitása (1975) után azonnal megkezdődött.

Szuezi-csatorna[szerkesztés]

A Szuezi-öböl legészakibb része egy 1856-os térképen Szuez városával

Létezett egy természetes csatorna a Nílus deltájától a Szuezi-öbölbe már az ókorban, amikor az öböl még északabbra benyúlt, mint ma. Ezt idővel már nem használták és a 19. században megépült a jelenlegi csatorna.

A Szuezi-csatorna jelentősen rövidebb utat biztosít a hajók számára, mintha a Jóreménység foka felé kellene kerülni. A régió környezeti adottságainak figyelembevételével alakították ki: a Földközi-tenger és a Vörös-tenger viszonylagos közelsége, tavak és süllyedésekből létrejött későbbi tavak vonala (Manzala-tó északon, Timsah és a Keserű tavak) és a lapos felszín. A csatorna építését a francia Ferdinand de Lesseps mérnök és diplomata indíttatására kezdték el, aki Szaid pasától megkapta a jogot a csatorna építésére és 99 éves üzemeltetésére. Így jött létre a cég (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez), amely 11 éven át építette meg a csatornát. Az 1869-ben elkészült építmény hatással volt az egész világ kereskedelmére.

Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök 1956-ban államosította a csatornát, ami előidézte a szuezi válságot. Az 1967-es arab-izraeli háború után a csatornát bezárták és csak 1975-ben nyitották meg újra.

Képgaléria[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. El Suez Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. január 25.)
  2. www.skopje.gov.mk. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Suez
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuez témájú médiaállományokat.