Stalowa Wola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stalowa Wola
Stalowa Wola címere
Stalowa Wola címere
Stalowa Wola zászlaja
Stalowa Wola zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Kárpátaljai
Járás Stalowa Wolai
Rang város
Alapítás éve 1938
Irányítószám 37-450, 37-464, 37-462, 37-463, 37-465, 37-467
Körzethívószám (+48)15
Rendszám RST
Népesség
Teljes népesség 64 063 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 151-160 m
Terület 82,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stalowa Wola  (Lengyelország)
Stalowa Wola
Stalowa Wola
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 35′, k. h. 22° 03′Koordináták: é. sz. 50° 35′, k. h. 22° 03′
Stalowa Wola weboldala

Stalowa Wola város Lengyelországban a Kárpátaljai vajdaság északi részén a Visztula és a San folyók mentén a Stalowa Wolai járásban. Stalowa Wola Lengyelország legfiatalabb városai közé tartozik: városjogokat csak 1945. április 1-jén kapott, a város három falu, Pławo, Chyłów és Swołów egyesítéséből jött létre.

Földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Sandomierzi völgykatlanban fekszik, ahol a jellegzetes folyómenti sík sáv neve Nadsanie. Stalowa Wola a régió egyik legfontosabb közlekedési csomópontja. A Stalowa Wolai pályaudvarnak közvetlen összeköttetése van Przemyśllel, Krakkóval, Lublinnal, Varsóval, Poznańnyal és Bydgoszczcsal, a Felső-Sziléziai Upari Körzet(GOP) városaival, Wrocławval és Tarnobrzeggel.

1945-1975 között a város a Rzeszówi vajdasághoz tartozott, 1975 és 1998 között pedig a Tarnobrzegi vajdasághoz.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Flórián templom
II. János Pál fasor

A város három kisebb település: Pławo község és Nisko valamint Rozwadów városok egyesítéséből alakult a Küzponti Ipar Körzet (COP) létesítésével összhangban, hogy helyet adjon az úgynevezett Déli Iparművek építésének.

Pławót, melynek területén épült a város, először a 15. század elején említik. A közeli Przyszówban állt Jagelló Ulászló vadászkastélya, melyet 1358 előtt építettek. A 15. század végén Pławo a király birtokában volt. A lakosság vadászattal, fakitermeléssel, méhészkedéssel ás földműveléssel foglalkozott. A svéd háborúk alatt 1656-ban a Visztula és a San összefolyásánál Stefan Czarniecki hetman és X. Károly Gusztáv svéd király csapatai csaptak össze.

1772-ben Lengyelország első felosztása során Pławo királyi falu Niskoi kamarai domínium részévé vált, mely az osztrák kincstárhoz tartozott. 1837-1867 között ez a birtok a Richenbach bárók magántulajdona lett, majd a Resinger mágnás család birtokába került. Az első világháború alatt a birtokot Maxmilian Franck földbirtokosnak adták el.

Pława lakosai számára sorsdöntő jelentőségű volt 1937-ben a Központi Ipari Körzet tervének nyilvánosságra hozása és 1938-tól a Déli Iparművek építésének megkezdése. A II. világháború kitörése előtt az gyárépületek egy része és az előre gyártott elemekből épített lakótelep felépült. Az új települést Stalowa Wolának hívták. A város neve az akkori hadügyminiszter, Tadeusz Kasprzycki egy mondatából származik, aki a COP tervezetével kapcsolatban azt mondta, hogy: jest to stalowa wola narodu polskiego wybicia się na nowoczesność("a lengyel nép acél akarata a korszerűsítés kivívása").[2]

A megszállás évei alatt a lakótelepen és a kohóban az az ellenállási mozgalom szerveződött. A konspiráció miatt sok lakos elesett. A Rzeszówi várból tömegesen szállították a foglyokat a megsemmisítő táborokba. 1944 augusztusában a szovjet csapatok bevonultak a városba. 1945. április 1-jén Stałowa Wolát városi rangra emelték.

1953-ban Stałowa Wola járási jogú város lett. Gyors fejlődésnek indult a település. Új lakótelepek, utcák, sok középület, gyár, több alsó-, középfokú és főiskola, kulturális és sport létesítmény épült.

A város fejlődése közvetlenül kapcsolódott a Déli Iparművekhez, mely 1948-ban a Huta Stałowa Wola (Stałowa Wolai Kohó) nevet kapta. Több éven keresztül a Huta óriási kombináttá vált, mely az ország több városában rendelkezett gyárakkal (Gépgyárakkal és kohászati üzemekkel) és a fejlődés csúcsán mintegy 35 000 embert foglalkoztatott. A rendszerváltás után a továbbra is működő nagyolvasztót privatizálták.

A másik nagy ipari létesítmény a hőerőmű. Eredetileg az erőművet a kohó kiszolgálására építették, később a korszerűsítések végrehajtása után hőszolgáltató erőművé építették át, mely a lakosság és az ipar számára gőzt és meleg vizet termelt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Stalowa Wola című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_L_ludnosc_stan_struktura_30_06_2009.pdf
  2. Garbacz D.: Jak powstała Stalowa Wola a Stalowa wola narodu polskiego... gyűjteményben, Stalowa Wola 1987
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stalowa Wola témájú médiaállományokat.