Savoyai Mária Lujza spanyol királyné

Savoyai Mária Lujza
Uralkodóház	Savoyai
Született	1688. szeptember 17. Torino
Elhunyt	1714. február 14. (25 évesen) Madrid
Nyughelye	Cripta Real del Monasterio de El Escorial
Édesapja	II. Savoyai Viktor Amadé
Édesanyja	Orléans-i Anna Mária
Házastársa	V. Fülöp spanyol király
Gyermekei	I. Lajos spanyol király VI. Ferdinánd spanyol király
Vallása	római katolikus
Savoyai Mária Lujza címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Savoyai Mária Lujza témájú médiaállományokat.

Savoyai Mária Lujza (teljes nevén Mária Lujza Gabriella, olaszul: Maria Luisa Gabriella di Savoia, spanyolul: María Luisa Gabriela de Saboya; Torino, 1688. szeptember 17. – Madrid, 1714. február 14.), a Savoyai-házból származó savoyai és piemonti hercegnő, II. Viktor Amadé és Orléans-i Anna Mária leánya, aki az első Bourbon-házi spanyol király, V. Fülöp első feleségeként 1701-től Spanyolország, valamint Nápoly és Szicília királynéja 1714-es haláláig. I. Lajos és VI. Ferdinánd spanyol királyok anyja.

Élete

Származása, testvérei

Mária Lujza Gabriella savoyai hercegnő

Mária Lujza Gabriella savoyai és piemonti hercegnő 1688-ban született Torinóban, a Piemonti Hercegség fővárosában.

Édesapja a Savoyai-házból való II. Viktor Amadé savoyai herceg (1666–1732) volt, II. Károly Emánuel savoyai hercegnek (1634–1675) és második feleségének, Marie Jeanne Baptiste de Savoie–Nemours hercegnőnek (1644–1724) fia. Apja II. Viktor Amadé néven 1713–1720-ig Szicília királya, majd 1720-tól szárd–piemonti király lett.

Édesanyja Anna Mária orléans-i hercegnő (1666–1728) volt, XIV. Lajos unokahúga, Fülöp orléans-i herceg (1640–1701) és Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő (Henrietta Anne Stuart, 1644–1670) leánya, I. Károly angol király unokája.

Hat gyermekük sorában Mária Lujza hercegnő született harmadikként. Csak hárman érték meg a felnőtt kort.

1. Mária Adelheid hercegnő (1685–1712), aki 1697-ben a francia trónörököshöz, Lajos királyi herceghez, Burgundia hercegéhez (Louis de France, Duc de Bourgogne, 1682–1712) ment feleségül. Az ő harmadik, legkisebb fia lett XV. Lajos francia király.
2. Mária Anna (1687–1690), kisgyermekként meghalt.
3. Mária Lujza Gabriella hercegnő (1688–1714), 1701-től V. Fülöp spanyol királynak (1683–1746), Lajos burgundiai herceg öccsének a felesége.
4. Viktor Amadé herceg (1699–1715), Piemont hercege, serdülőként meghalt.
5. Károly Emánuel herceg (1701–1773), 1715-től trónörökös, 1730-tól III. Károly Emánuel néven Savoya és Piemont hercege, szárd–piemonti király.
6. Emánuel Filibert (1705–1705), Chablais hercege, születésekor meghalt.

Házassága, gyermekei

1701. november 2-án az alig 13 éves Mária Lujza hercegnő Figueresben feleségül ment nővére férjének öccséhez, a Bourbon-házból való Fülöp francia királyi herceghez, Anjou hercegéhez (Philippe duc d’Anjou, 1683–1746), Lajos francia trónörökös herceg (Louis de France, 1661–1711) és Mária Anna Viktória bajor választófejedelmi hercegnő (Kurprinzessin, 1660–1690) második fiához, XIV. Lajos francia király unokájához.

Fülöp alig egy esztendeje, 1700. november 15. óta V. Fülöp néven Spanyolország királyaként, egyben Nápoly és Szicília királyaként uralkodott. Ő volt az első Bourbon-házi spanyol uralkodó, aki az utolsó Habsburg-házi spanyol király, II. Károly (1661–1700) halála után került az ország trónjára nagyapjának, a Napkirálynak nagyhatalmi törekvései szerint. A két savoyai hercegnő, Mária Lujza és nővére, Mária Adelheid két egytestvér francia királyi herceghez ment férjhez. A dinasztikus házasságokkal az idős XIV. Lajosnak nemcsak az volt a célja, hogy szorosra fűzze a két uralkodó család, a Bourbonok és a Savoyaiak kapcsolatát, hanem az is, hogy a minden lehetőséget ügyesen kihasználó, köpönyegforgató II. Viktor Amadé savoyai herceget elfordítsa hűbérurától, a spanyol trónra áhítozó I. Lipót német-római császártól, és szövetségesévé tegye a várható háborúban.

A házasságból négy fiúgyermek született, de csak ketten érték meg a felnőtt kort. Utóbb mindkettőjükből spanyol király lett:

• Lajos (1707–1724), aki 1724-ben apjának lemondása után I. Lajos néven trónra lépett, de hét hónapnyi uralkodás után meghalt fekete himlőben.
• Fülöp Lajos (*/† 1709–1709), csecsemőkorban meghalt.
• Fülöp Péter Gábriel (1712–1719), gyermekkorban meghalt.
• Ferdinánd (1713–1759), aki 1746-ban, apja halála után VI. Ferdinánd néven örökölte a spanyol királyi trónt.

• 
  Férje, V. Fülöp király
• 
  Fia, I. Lajos király
• 
  Fia, VI. Ferdinánd király
• 
  Ursins (Orsini) hercegné

Spanyolország királynéja

1702-ben kitört a pusztító spanyol örökösödési háború. Spanyolország a Francia Királyság szövetségeseként lépett hadba. XIV. Lajos tervei nem váltak valóra. Apóstársa, II. Viktor Amadé savoyai herceg – leányainak könyörgése ellenére – saját hatalmi érdekeit követve a Habsburg Birodalom mellé állt. (Megtorlásul a francia hadsereg 1703-ban elfoglalta és a háború végéig megszállva tartotta Savoyát és Piemontot).

Mária Lujza királyné aktívan részt vett a spanyol nép háborúra való lelkesítésben. Rávette a junta tagjait, hogy támogassák a királyt, példáját követve több város és főember is pénzzel és csapatokkal segítette a hadrakelt hadsereget.

Spanyol alattvalói körében a fiatal királyné nagy tiszteletet és szeretetet szerzett, a nép ajkán csak „a savoyai asszonynak” (La Saboyana) becézték. Ő maga valójában saját első udvarhölgyének (camarera mayor), a francia Anne-Marie de La Trémoille-nak, Ursins (Orsini) özvegy hercegnéjének (1641–1722) befolyása alatt állt. Ursins hercegnét XVI. Lajos nagyhatalmú kegyencnője és titkos felesége, Madame de Maintenon személyesen jelölte ki az első udvarhölgy bizalmi tisztségére, hogy rajta és Mária Lujzán keresztül a francia király befolyást gyakorolhasson az ingatag Fülöp királyra és a spanyol udvar politikájára. Mária Lujza királyné – ifjú kora ellenére – szilárdan kézben tartotta férjét, a spanyol királyt, aki mindenben feleségére hallgatott és kikérte tanácsát. Ursins hercegné (spanyolos nevén Princesa de los Ursinos) Fülöp király szeretője is lett, és annyira nélkülözhetetlenné tette magát a királyi pár számára, hogy amikor 1705-ben XIV. Lajos utasította unokáját, hogy küldje el őt a spanyol udvartól, Mária Lujza királyné határozott fellépésével keresztülvitte, hogy Ursins hercegné mégis visszatérhessen Madridba.

Halála

Mária Lujza Gabriella királyné 1714. február 14-én hunyt el Madridban, életének 27. évében, hasonlóan nővéréhez, Mária Adelheid hercegnőhöz, nagynénjéhez, Mária Lujza orléans-i hercegnőhöz és anyai nagyanyjához, Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnőhöz, akik mind életük 27. évében haltak el.

Halála után néhány hónappal, 1714. december 24-én az özvegy V. Fülöp király másodszor is megnősült. Guadalajarában feleségül vette Farnese Erzsébet pármai hercegnőt (1692–1766).

Két fiából is Spanyolország királya lett. 1724. január 14-én V. Fülöp lemondása után Lajos infáns lett a király, de ő augusztusban meghalt fekete himlőben, apja visszatért a trónra. 1746-ban, V. Fülöp halála után második fia lépett a trónra, VI. Ferdinánd néven. V. Fülöp második házasságából született fia, III. Károly spanyol király (1716–1788), csak 1759-ben, féltestvéreinek halála után léphetett a trónra.

Külső hivatkozások

• Mária Lujza Gabriella savoyai hercegnő életrajzi adatai.
• Mária Lujza Gabriella hercegnő életrajza.
• Mária Lujza Gabriella hercegnő életrajza.

Savoyai Mária Lujza Savoyai-ház Született: 1688. szeptember 17. Elhunyt: 1714. február 14.
Előző Pfalz–Neuburgi Mária Anna	Spanyolország királynéja 1701. november 2. – 1714. február 14.	Következő Farnese Erzsébet
	Nápoly és Szadínia királynéja 1701. november 2. – 1713. április 11.	Következő Braunschweig– Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina
	Szicília királynéja 1701. november 2. – 1713. április 11.	Következő Orléans-i Anna Mária