Ritoók Emma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2019. december 10., 11:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Halotti bejegyzésére mutató hivatkozás. Apja gyászjelentése új, működő hivatkozással. Anyja halotti bejegyzésére hivatkozás és családnevének javítása.)
Ritoók Emma
Ritoók Emma fényképe és aláírása (1915)
Ritoók Emma fényképe és aláírása (1915)
Élete
Született1868. július 15.
Nagyvárad
Elhunyt1945. április 3. (76 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiRitoók Zsigmond
Ungvári Berta Emília
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)művészetfilozófiai írások, elbeszélések, regények
Első műveMai idegek (elbeszélések, 1896)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ritoók Emma témájú médiaállományokat.

Ritoók Emma (Nagyvárad, 1868. július 15. – Budapest, 1945. április 3.)[1] magyar költő, író, esztéta, műfordító.

Életpályája

Szülei: Ritoók Zsigmond (1837-1905)[2] és Ungvári Berta Emília (1843-1923)[3] voltak.[4] Nemesi származású, református középosztálybeli családba született bele Ritoók Emma, ennek ellenére közép- és felsőfokú tanulmányainak folytatása nem volt egyszerű, mert lányok 1895 előtt nem járhattak gimnáziumba és egyetemre. Majd csak a 65.719/1895. V. és KM rendelet megjelenése után vált lehetővé a nők számára egyetemi tanulmányok folytatása. Ritoók 1895-ben már 27 éves volt, s csak ekkor nyílt lehetősége arra, hogy érettségi vizsgát tegyen, családja segítségével a váradi premontrei gimnáziumban magánúton elvégzett 6 gimnáziumi évet, s gyorsított ütemben 1900-ban már le is érettségizett. Az érettségi vizsga után a budapesti egyetemen bölcsészetet tanult, s nagy tehetségekkel tanult együtt, köztük Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel, Balázs Bélával, Oláh Gáborral, Gábor Andorral, Tóth Árpáddal, Pogány Józseffel, Reichard Piroskával, Zalai Bélával.

Zalai Bélával és feleségével Neumann Elzával határozta el, hogy a továbbiakban Lipcsében és Párizsban folytat tanulmányokat. Hallgatta Wilhelm Wundt előadásait, nagy hatást gyakorolt rá a kísérleti lélektan. Mind Németországban, mind Párizsban rendszeresen látogatta a múzeumokat, nagy hatással voltak rá Arnold Böcklin, Auguste Rodin, stb képzőművészek alkotásai. Színházi előadásokat is látogatott, köztük például Henrik Ibsen: Hedda Gabler c. darabját nézte meg. Mind képzőművészeti, mind színházi élményei nemcsak műveltségét gyarapították, hanem szemléletét is jótékonyan befolyásolták, most már nemcsak az irodalom, hanem a lélektan, az esztétika és a filozófia területére is rálátott. Művészeti, művészetfilozófiai írásokat adott közre, így lehetett a Vasárnapi Kör egyik alapító tagja, s aktív résztvevője. Azután már a forradalmakhoz közeledve, majd az ellenforradalom következtében Ritoók Emma visszatért egyfajta neokonzervatív szemlélethez, ennek jegyében születtek további művészetfilozófiai írásai. A két világháború közt kvalitásainak megfelelő társaságot nem talált, egyre inkább az őskonzervatívok körébe került, egy ideig Tormay Cécile irodalmi-közéleti tevékenységéhez kapcsolódott. 1920-1932 között a Fővárosi Könyvtárban dolgozott mint könyvtáros.

Édesapja jogász volt, Nagyvárad közéletének sokoldalú, Ady által nagyra becsült alakja. Ritoók Emma egy nagy múltú és jelenű, konzervatív, ugyanakkor liberalizmusra is hajlamos református család második nemzedékéhez tartozott. Felmenői között: Hunyadiak, Szapolyaiak, Drugethek, Báthoriak, Bethlenek és Kemények. Kortárs jó ismerősei között Ady Endre, Balázs Béla (ki sokáig költőbálványa volt, s igencsak megrázta, mikor megtudta, hogy másba szerelmes), Babits Mihály. Ismeretsége Adyval az egymást a korzón való köszöntgetéssel kezdődött Nagyváradon. A háború után úgy látta, hogy a zsidó materializmus az oka minden rossznak, de Babits hatására újraértékelte alapállását a zsidókkal szemben. A harmincas években közösen vezették Ritoók Emma szalonját, ahova vasárnap délutánonként a kor magyar művészei (Szabó Lőrinc, Sárközy György, Illés Endre, Szerb Antal, Illyés Gyula stb.) nem kis számban képviseltették magukat.

Munkássága

Az első világháborút megelőzően írt munkáiban haladó szellemben tárgyalta az egyedül élő dolgozó nő problémáit. 1897-ben A természettudományi irány a szépirodalomban című dolgozatával nyerte el a nagyváradi Szigligeti Társaság tudományos pályadíját. 1905-ben lett ismert az Új Idők regénypályázatának Egyenes úton - egyedül című pályadíjnyertes regényével. 1906-ban doktorált, Arany János elmélete az eposzról című tanulmányát védte meg. A Vasárnapi Kör egyik alapító tagja volt, de 1917 után szembefordult társaival.

Az első világháborút követő években az újkonzervatív szemlélet jellemezte. Számos verset írt meg szépprózát, foglalkozott esztétikával, művészetfilozófiával, irodalomtudománnyal és műfordítással is. A magyar olvasóközönséget az elsők között ismertette meg az északi irodalommal, például lefordította Knut Hamsun: Éhség című regényét,[5] Jonas Lie: Az életfogytiglani elítélt című regényt,[6] Bjørnstjerne Bjørnson: Arne. Solbakken Synnöve. című művét.[7] Ritoók Emma gondolkodóként, műfordítóként volt kiemelkedő, szépirodalmi munkássága nem jelentős.

Művészeti írásaiból

  • Látás a művészetben. Lásd A Kolozsvári Tudományegyetemi Kör évkönyve, 1903-1904. Kolozsvár, 11-120. p.
  • Whistler[8]-kiállítás Parisban. Művészet, 1905. (4. évf.) 5. sz. 341. p.
  • A Besnard[9]-kiállítás Parisban. Művészet, 1905. (4. évf.) 5. sz. 341. p.
  • Párisi krónika (A két Salon). Művészet, 1905. (4. évf.) 5. sz. 343-346 p.
  • Művészek anyja. Művészet, 1905. (4. évf.) 2. sz. 132-133. p.
  • A rút a művészetben. Athenaeum, 1916. 177-205. p.
  • Műalkotás és művészeti forma. Athenaeum, 1920.
  • A dualizmus Dosztojevszki világnézetében. Athenaeum, 1926.
  • Die Wertsphära des Tragischen. Zeitschirft für ästhetik und Allgemeine Kunstwissenschaft. 1935.

Tanulmányaiból, kritikáiból

  • Arany János elmélete az eposzról : tanulmány. (1906)
  • A modern dráma : Lukács György: A modern dráma fejlődéstörténete. A Kisfaludy-társaság Lukács Krisztina díjával jutalmazott pályamű. 1-2. köt. Budapest, 1911. Budapesti Szemle, 1913. (41. évf.) 153. köt., 435. sz. 478-487. p.
  • Zsidókérdés Magyarországon : Akik szerint van zsidókérdés. Ritoók Emma véleményét lásd Huszadik Század, 1917. 132-139. p.
  • A nők az egyetemen. Czeke Mariannal Napkelet, 1925. május 496-504. p.

Szépirodalmi műveiből

  • Mai idegek (elbeszélések, 1896)
  • Egyenes úton - egyedül (regény, 1905) (MEK [1])
  • A nagy véletlen (regény, 1909) (MEK [2])
  • Négyen a tűz körül (elbeszélés, 1911) (MEK [3])
  • Ellenséges világ (elbeszélés, 1911)
  • Sőtét hónapok (versek, 1920)
  • A szellem kalandorai I–II. (regény, 1921, 1993)
  • Pán megváltása (misztériumjáték, 1929)
  • Gyárfás Sándor két élete (regény, 1933) (MEK [4])
  • Tévelygők (regény, 1938) (MEK [5])

Jegyzetek

  1. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 812/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  2. ↑ Édesapja gyászjelentése (1905). (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  3. ↑ Ritoók Zsigmondné halotti bejegyzése a Budapest XVI. kerületi polgári halotti akv. 50/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  4. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
  5. ↑ Budapest : Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1919. 288 p.
  6. ↑ Budapest : Népszava Kiadó, 1919. 192 p.
  7. ↑ Budapest, 1920. 214 oldal. Klasszikus regénytár. Révai kiadása. A kötet ismertetését lásd Katholikus Szemle, 1921. (35. évf.) 1. sz. 62-63. p.
  8. ↑ James Abbott McNeill Whistler (1834-1903) amerikai festő.
  9. ↑ Paul-Albert Besnard (1849-1934) francia festő.

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ritoók_Emma&oldid=22017020”