Richard Oswalt Covey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard O. Covey

Richard Oswalt Covey (Fayetteville, Arkansas, 1946. augusztus 1.–) amerikai űrhajós, ezredes.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1964-ben a Légierő Akadémiáján diplomázott. 1969-ben a Purdue Egyetemen űrhajózásból mérnöki vizsgát tett. 1970-1974 között harci pilóta, alklamazott repülőgépei F–100 Super Sabre, A–37 Dragonfly és A–7 Corsair II voltak. Vietnamban 339 harci bevetésen vett részt. 1975-ben tesztpilóta kiképzést kapott. 1975-1978 között a F–4 Phantom II, az A–7D és az F–15 Eagle repülőgépek változatainak tesztelője. Több mint 5700 órát töltött a levegőben (repülő/űrrepülő), több mint 30 különböző típusú repülőgép tesztelését végezte.

1978. január 16-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. 1989-ben elnöke a NASA űrhajós pilótáinak. 1991-ben a hajózószemélyzet Üzemeltetési Igazgatóság helyettes vezetője. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–5, az STS–61–B, és az STS–61–C támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Négy űrszolgálata alatt összesen 26 napot, 21 órát, 9 (645 óra) töltött a világűrben. 1994. július 1-én köszönt el az űrhajósoktól. 1998-tól a Boeing Company igazgatóhelyettese.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–51–I, a Discovery űrrepülőgép 6. repülésének pilótája. Pályára állítottak három kommunikációs műholdat, visszanyerve megjavítottak egyet. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Első űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 2 órát, 17 percet és 42 másodpercet (170 óra) töltött a világűrben. 4 698 602 kilométert (2 919 576 mérföldet) repült, 112 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–26, a Discovery űrrepülőgép 7. repülésének pilótája. Az STS–4 küldetés óta először voltak űrszkafanderben az űrhajósok indításkor és leszálláskor. Útnak indítottak egy távközlési műholdat. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Második űrszolgálata alatt összesen 4 napot, 1 órát és 00 percet (97 óra) töltött a világűrben. 2 703 000 kilométert (1 680 000 mérföldet) repült, 64 kerülte meg a Földet.
  • STS–38, az Atlantis űrrepülőgép 7. repülésének parancsnoka. Az Amerikai Védelmi Minisztérium megbízásából indított Space Shuttle repülés. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 4 napot, 21 órát és 54 percet (118 óra) töltött a világűrben. 3 267 000 kilométert (2 045 056 mérföldet) repült, 79 kerülte meg a Földet.
  • STS–61, az Endeavour űrrepülőgép ötödik repülésének parancsnoka. Az egyik legbonyolultabb küldetés a Space Shuttle program történetében. A legénység tizenegy megjavította Hubble–űrteleszkóp hibás optikáját. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát és 58 percet (260 óra) töltött a világűrben. 7 135 464 kilométert (4 433 772 mérföldet) repült, 163 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]