STS–4

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
STS–4
Sts-4-patch.png
Sts-4-crew.jpg
Személyzet
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Személyzet Henry Hartsfield, Thomas Mattingly
Űrrepülőgép Columbia
NSSDC ID [http://nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/spacecraftDisplay.do?id=1982-065A 1982-065A 1982-065A]
A repülés paraméterei
Start 1982. június 27.
15:00:00 UTC
Starthely Cape Canaveral
LC39-A
Keringések száma 112
Földet érés
ideje 1982. július 4.
16:09:31 UTC
helye Edwards légitámaszpont
Időtartam 7 nap 1 óra 09 perc 31 mp
Űrhajó tömege 109 616 kg
Megtett távolság 4 700 000 km
Pálya
Perigeum 295 km
Apogeum 302 km
Pályahajlás
Föld körül 28,5°
Periódus
Föld körül 90,3 perc
Előző repülés
Következő repülés
STS–3
STS–5

Az STS–4 volt a 4. amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép 4. repülése. Az űrhajózás történetében először történt, hogy egy űrhajót – másik legénységgel – negyedszer is a világűrbe juttassanak, valamint visszahozzanak a Földre.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülés elsődleges célja a teljes rendszer világűrkörülmények között történő további, utolsó tesztelése, illetve az Office of Space Science (OSS–1) kísérletsorozat végrehajtása.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1982. június 27-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a 39A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90,3 perces, 28,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 295 kilométer, az apogeuma 302 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 109 617 kilogramm, műveleti tömege a pályán 94 776 kilogramm, leszálló tömeg 11 109 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál11 109 kilogramm

A gyorsítást segítő, majd leváló és ejtőernyővel visszatérő szilárd hajtóanyagú rakéták, ejtőernyő hiba következtében a tengerbe merültek.

A raktér zárt és nyitott pozíciójában a meghatározott mérési, kutatási, kísérleti program végrehajtása, adminisztrálása. Gyakoroltak a beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor karral. A manipulátor 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, belső- és külső munkák [kutatás, szerelések, mozgatás], hővédőpajzs külső ellenőrzése).

Műszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Development Flight Instrumentation (DFI) – az űrsikló rendszereinek folyamatos ellenőrzésére (felszállás, orbitális mozgás, leszállás),
  2. Aerodynamic Coefficient Identification Package (ACIP) – az űrsikló aerodinamikai tulajdonságait mérte a repülés ideje alatt,
  3. Office of Space Science (OSS-1) – komplett műszerpark (szennyezettség, mikrometeorit, nyomásváltozás mérése, növényekre ható súlytalanság vizsgálata), a Föld-közeli tér környezetét, szennyezettségét is mérte,
  4. Induced Environment Contamination Monitor (IECM) – környezetszennyezés mérése, fényképezése,
  5. Solar Flare X-ray Polarimeter Experiment (SFXP) – napkitörés vizsgálata,
  6. Vehicle Charging and Potential Experiment (VCAP) – az űrsikló elektrosztatikus töltésének mérése,
  7. Plasma Diagnostics Package (PDP) – plazmadiagnosztika,
  8. Orbiter Experiment Program (OEX) – az űrsikló aerodinamikai együtthatójának meghatározása,
  9. Detailed Supplementary Objective DSO S133 – az űrsikló kiegészítő programjainak ellenőrzése,
  10. DSO S134 – kozmikus sugárzás mérése,
  11. DSO S142 – az űrhajósok mozgásszervi változásainak mérése,
  12. HBT – biotechnológia kísérletek végzése,
  13. Passive Optical Sample Assembly (POSA) – az űrsikló passzív adatainak mérése,
  14. Monodisperse Latex Reactor (MLR) – részecske előállító reaktor,
  15. Az első kereskedelmi kísérletet az Elektroforézis (CFES) vizsgálat,
  16. Get Away program (G-001), amely tartalmazott kilenc kísérletet,

Hetedik nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1982. július 4-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton szállt le. Összesen 7 napot, 1 órát, 9 percet és 31 másodpercet ( 7.05 nap) töltött a világűrben. 2 900 000 mérföldet repült, 113 alkalommal kerülte meg a Földet.

Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején visszatért kiinduló bázisára.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a repülések száma az STS–4-gyel együtt)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–4. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  • STS–4. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  • STS–4. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  • STS–4. ksc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  • STS–4. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–4 témájú médiaállományokat.