Ugrás a tartalomhoz

Raszlavica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 22:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Raszlavica (Raslavice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1261
PolgármesterMarek Rakoš
Irányítószám086 41
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség2792 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség163 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület16,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 19′Koordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 19′
raslavice.e-obce.sk Raszlavica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Raszlavica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Raszlavica (szlovákul: Raslavice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítésével jött létre.

Fekvése

Bártfától 20 km-re délre, a Szekcső-patak partján fekszik.

Története

Raszlavica a Szekcső-patak felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat.

A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. században „Razlo”, „Razlauch”, „Razlofolde”, „Razlofalua” alakban szerepel az oklevelekben.

A község két részből: Alsó- (vagy Magyar-) és Felső- (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól.

A trianoni diktátum előtt mindkét település Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

1971-ben egyesítették Magyarraszlavicát Tótraszlavicával.

Népessége

2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.

2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 cigány.

Nevezetességei

  • Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéből származik, ma evangélikus templom.
  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi.
  • Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni.
  • A felső kastély a 17. század közepén épült, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van.
  • Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett.
  • Zsinagóga.
  • A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik.
  • A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.

Külső hivatkozások

Lásd még

Források

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Raszlavica&oldid=23575911”