Pribóc
Pribóc (Príbovce) | |||
Pribóc téli látképe a Nagy-Fátrával. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1230 | ||
Polgármester | Jaroslav Brzák | ||
Irányítószám | 038 42 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1102 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 183 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 422 m | ||
Terület | 5,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 59′ 54″, k. h. 18° 52′ 54″48.998400°N 18.881600°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 54″, k. h. 18° 52′ 54″48.998400°N 18.881600°E | |||
Pribóc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pribóc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Pribóc (szlovákul Príbovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 12 km-re délre a Turóc jobb partján fekszik.
Története
A mai falu területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. A mai települést 1230-ban "Terra Pribouch" néven említik először. 1235-ben "ville nomine Prebouch" alakban szerepel abban az adománylevélben, melyben II. András király a Radun grófoknak adja. 1287-ben "Pribolch", 1294-ben "Pribouch", 1534-ben "Pribocz", 1543-ban "Prebowecz", 1554-ben "Pribowce" alakban említik. 1695-ben a Beniczky, az Oltás és Hroznovsky családok kúriái álltak a községben. 1715-ben 18 adózó háztartása volt. 1785-ben 70 házában 475 lakos élt. 1828-ban 65 háza és 452 lakosa volt. Evangélikus iskoláját 1784-ben alapították. Dohánygyára 1815-ben kezdte meg működését. Lakói földműveléssel, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint „PRIBÓCZ. Pribovcze. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Ura Beniczky Uraság, lakosai katolikusok, ’s leginkább evangelikusok, fekszik Valcsához nem meszsze, mellynek filiája, földgye termékeny, réttye hasznos, legelője különösen jó, melly kevés ugyan, még is számos marhát eltarthatnak, és hízlalnak, piatzozása Sz. Mártonban, és Mosóczon, első osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Pribócz, tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz jobb partján a sz. mártoni országutban: 126 kath., 318 evang., 8 zsidó lak. Földe termékeny; legelője, rétje, igen jó; van kastélya s egy vizimalma. F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. 1944. szeptember 20-án határában súlyos harcok folytak.
Népessége
1910-ben 659, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 999 lakosából 983 szlovák volt.
2011-ben 1091 lakosából 985 szlovák volt.
Nevezetességei
-
Templom
-
Templom
- Reneszánsz kastélya a 16. században épült, a 17. és a 18. században átépítették.
- Barokk kastélya eredetileg szintén reneszánsz épület volt, a 19. században átépítették.
- Klasszicista kúriája a 19. század elején épült.
- Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, 1640-ben átépítették, majd többször megújították, jellegzetes fatornya van.
- Evangélikus temploma 1783-ban épült neobarokk-klasszicista stílusban. Tornyát 1901-ben építették, az egyik legszebb építmény Turócban.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.