Perkovce
| Perkovce (Prkovci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Ivánkaszentgyörgy |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32282 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 456 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Terület | 16,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 47″, k. h. 18° 36′ 36″45.213000°N 18.610000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 47″, k. h. 18° 36′ 36″45.213000°N 18.610000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perkovce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Perkovce (horvátul: Prkovci) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Ivánkaszentgyörgyhöz tartozik.
Fekvése
Vukovártól légvonalban 34, közúton 43 km-re, Vinkovcétől 17 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Zágráb–Vinkovci vasútvonaltól délre a Bigy mentén fekszik.
Története
A falu a török kiűzése után keletkezett. Lakói Boszniából, Kordunból és Likából érkezett katolikus menekültek, sokácok voltak. A település előbb kamarai birtok volt, majd 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Azon belül az Ivánkaszentgyörgy székhelyű század parancsoksága alá tartozott. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.
Az első katonai felmérés térképén „Perkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Perkovcze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Perkovcze” néven 156 házzal, 792 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben a polgári Horvátországhoz csatolták. A településnek 1857-ben 569, 1910-ben 623 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 549 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 569 | 626 | 613 | 644 | 662 | 623 | 551 | 588 | 573 | 702 | 711 | 581 | 564 | 579 | 600 | 549 |
Gazdaság
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei
- Szent Márton püspök és a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A rozsdi plébánia filiája.
- A falu parkjában áll a neves horvát szobrászművész, festőművész és író Vanja Radauš „Anya almával” című szobra, a művész „Anya” ciklusának egyik darabja.
Kultúra
KUD „Razigrana Šokadija” Prkovci kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás
A településen a rozsdi „Ane Katarine Zrinski” általános iskola területi iskolája működik.
Sport
NK Slavonac Prkovci labdarúgóklub
Egyesületek
- DVD Prkovci önkéntes tűzoltó egyesület
- LD „Šljuka” Prkovci vadásztársaság
- „Žeravi” Retkovci-Prkovci lótenyésztők egyesülete
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...503. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- A község fejlesztési terve 2019-2027. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
