Osztrák Statisztikai Hivatal
Osztrák Statisztikai Hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) | |
Egyéb nevek | Statistik Austria |
Alapítva | 1829 – Statistisches Bureau („Statisztikai Iroda”) néven |
Típus | Állami hivatal |
Tevékenység | Statisztika |
Székhely | Bécs, 1110, Guglgasse 13. |
Főigazgató | Konrad Pesendorfer Gabriela Petrovic |
Működési régió | Ausztria |
Dolgozók száma | több mint 800 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 11′ 06″, k. h. 16° 25′ 19″48.185000°N 16.421944°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 06″, k. h. 16° 25′ 19″48.185000°N 16.421944°E | |
Az Osztrák Statisztikai Hivatal weboldala |
Az Osztrák Statisztikai Hivatal (hivatalos német nevén: Bundesanstalt Statistik Österreich (STAT)) Ausztria statisztikai hivatala, mely a nyilvánosság előtt Statistik Austria néven szerepel. Az intézmény a 2000-es Szövetségi Statisztikai Törvény[1] által megszüntetett Osztrák Központi Statisztikai Hivatalból (Österreichischen Statistischen Zentralamt) jött létre.
Története
Az osztrák statisztika gyökerei Mária Terézia és II. József idejéig nyúlnak vissza, amikor az első birodalmi népösszeírásokat tartották (1754). 1829-ben létrehozták Statisztikai Irodát, melynek feladata az információgyűjtés volt. Ezt 1863-ban a Monarchia osztrák feléért felelős testületté bővítették (k.k. Statistische Zentralkommission, magyarul: Császári és Királyi Központi Statisztikai Bizottság). Az első világháborúig tartó időszakot az intenzív szakmai és technikai fejlődés jellemezte. Ebben a korban jelentős adatgyűjtés, publikációs tevékenység és az egyetemekkel, illetve a szaktudományok képviselőivel való közös munka zajlott, melyet a nemzetközi együttműködések is tovább segítették.
Az első Osztrák Köztársaságban a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Bundesamt für Statistik) folytatta a munkát (1921–1938), a második Osztrák Köztársaságban pedig az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal végezte a statisztikai tevékenységet (1945–1999). Utóbbi az osztrák statisztika újjászervezésében, az ENSZ és az OECD keretében létrejövő nemzetközi együttműködések megerősítésében, illetve Ausztriának az Európai Unió statisztikai rendszereibe való betagolódásában játszott fontos szerepet.
Feladatai és felépítése
Az Osztrák Statisztikai Hivatal egy önálló, közhasznú, szövetségi közjogi intézmény.[2] Legfőbb feladatköre a Ausztria hivatalos statisztikai adatainak gyűjtése, feldolgozása és közzététele. Emellett az Európai Unió statisztikai rendszereihez járul hozzá. Emellett az ENSZ és tagszervezeteiben (WHO, UNESCO, FAO), illetve az OECD-ben, az Európa Tanácsban, az Eurostat-ban és különböző nemzetközi tudományos társaságokban képviseli Ausztriát.
Intézményi szerkezet
A hivatal több mint 800 alkalmazottat foglalkoztat. A hivatal vezető testületét, az igazgatóságot két főigazgató vezeti:
- Statisztikai főigazgató: Konrad Pesendorfer
- Gazdasági főigazgató: Gabriela Petrovic
Emellett négy szakigazgatóság (Népesség, Vállalkozás, Térgazdaság, Nemzetgazdaság), két önálló részleg (Nyilvántartás, rendszerezés és módszer; Számítógépes adatfeldolgozás) és hat önálló osztály (Minőségmenedzsment, Nemzetközi kapcsolatok, Média- és Információpolitika, Elemzés, Kockázatmenedzsment, Belső ellenőrzés) is működik keretein belül.
2009-ben a Gazdasági Tanácsnak 12 és a Statisztikai Tanácsnak 15 tagja volt, melyek gazdasági és szakmai kérdésekben segítik az igazgatóság munkáját. Ezek a tanácsok az államigazgatás képviselőiből és a helyi- és tartományi statisztikai hivatalok szakértőiből állnak. A szakmai munkát számos szaktanácsadó segíti.
Jogi alapok
Minden szövetségi statisztika jogi alapot igényel. Az osztrák szövetségi statisztika általános jogalapja a 2000-es Szövetségi Statisztikai Törvény. Emellett különböző szövetségi törvények és rendeletek is jogalapot szolgáltathatnak. Az európai integrációval az Európai Unió statisztikát érintő jogi normái is érvényesek, melynek előkészítéséért és végrehajtásáért a luxemburgi székhelyű Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) felelős.
Statisztikai információk elérhetősége
Az Osztrák Statisztikai Hivatal feladata, hogy objektív, tudományos módszerekkel nyert, független álláspontú statisztikai információkkal szolgáljon a politika, a közigazgatás, a gazdaság, a média és minden állampolgár számára. Ezért a hivatal adatai minden érdeklődő számára elérhetőek. Ezek egy része ingyenes (adatlapok, szakkönyvtár, információs szolgálat, sajtóközlemények), más részük viszont díjazás ellenében (nyomtatott kiadványok, különleges elemzések, ISIS Online Adatbank használata) érhető el. A felmérések egyéni válaszadásait szigorú adatvédelmi szabályzat vonatkozik.
A legismertebb statisztikai eredmények közé tartoznak a nagy méretű számlálások (népszámlálás, épület- és lakásszámlálás, munkahelyszámlálás), az aktuális gazdaságstatisztikai információk, elsősorban a havi fogyasztói árindex, és a nemzeti számlák nemzetközileg standardizált adatai (pl. bruttó hazai termék, gazdasági növekedés). A szakmai feladatok skálája a népességi, születési, halálozási és migrációs adatfelvételtől az egészségügyi és szociális körülményeken át, egészen a gazdasági alaprendszerek kidolgozásáig terjed.
Jegyzetek
- ↑ Szövetségi Statisztikai Törvény(Bundesstatistikgesetz 2000) (pdf). ris.bka.gv.at. (Hozzáférés: 2013. június 30.) (németül)
- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal. bka.gv.at. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 30.) (németül)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Statistik Austria című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Szövetségi Statisztikai Törvény – 2000) (németül)
- Az Osztrák Statisztikai Hivatallal foglalkozó szócikk az AEIOU honlapján (németül)
Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatallal foglalkozó szócikk az AEIOU honlapján (németül)
További információk
- Az Osztrák Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja (németül) (angolul)