Nopcsa Ferenc (paleontológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Wikizoli (vitalap | szerkesztései) 2021. március 21., 21:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Repülőgép-eltérítések kategória hozzáadva (a HotCattel))
Ez a szócikk a paleontológus és geológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Nopcsa Ferenc (egyértelműsítő lap).
Nopcsa Ferenc
Született1877. május 3.[1][2][3]
Déva
Elhunyt1933. április 25. (55 évesen)[1][2][3]
Bécs[4]
Állampolgárságamagyar
ÉlettársaBajazid Elmaz Doda[5]
SzüleiNopcsa Elek
Foglalkozása
Iskolái
Halál okalőtt seb
SírhelyeFeuerhalle Simmering
A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben - 1913 körül

Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3. – Bécs, 1933. április 23.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező, majd rendes tagja (később erről lemondott). Ő volt az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Nopcsa”.

Életpályája

Származása

Erdélyi, Hunyad megyei, elmagyarosodott román nagybirtokos családból származott. Nagyapja, Nopcsa László nevéhez legendás történetek kapcsolódtak, ő volt Jókai Mór Fatia Negra nevű rablóvezér hősének fő mintája a Szegény gazdagok című regényében.[6] Nagybátyja, Nopcsa Ferenc (Felsőfarkadin, 1815–1904) Hunyad vármegye főispánja, 1868-tól 1894-ig Erzsébet királyné főudvarmestere volt.

Tanulmányai

A bécsi Theresianumban tanult földtant. 1895-ben, amikor a családi birtokon, Szentpéterfalván húga, a 12 éves Ilona dinoszauruszmaradványokat talált, ő vállalta (18 évesen), hogy besorolja a leleteket. A fiatalember 1897-ben egy cikkben leírta a kréta időszakból származó maradványokat, amelyek végül a Magyarosaurus nevet kapták. A felfedezésről két évvel később beszámolt a Bécsi Tudományos Akadémia egy ülésén is. Id. Lóczy Lajos tanítványa volt. Figyelmét a felfedezés fordította a paleontológia felé. Már akkor felvetette, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét, amit ma már széles körben elfogadnak a tudósok.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Menekülés Bécsbe

Erdély román megszállását követően Nopcsa Budapestre menekült. Az 1918-as októberi forradalom már Budapesten találja. Nem sokkal a Tanácsköztársaság kikiáltását követően Budapestről Bécsbe menekült. A kommunistáktól nem kapott útlevelet, így elhatározta hogy repülőgép-eltérítéssel menekül Magyarországról. Volt egy régebbi irata, amit még a Hadügyminisztérium állított ki. Erre ráhamisította a hadügyi népbiztos aláírását és az “utasítást” mely szerint a kommunisták megbízásából bizonyos “intézkedések” végett menjen Sopronba. Táskájába tette készülő új könyvének kéziratát, ékszereket és egy revolvert. Autóval kihajtott a Mátyásföldi Repülőtérre, ahol a parancsnoknak felmutatta az írást, azonnali intézkedést kérve. Egy kétüléses repülőgéppel indultak útnak. Amikor Győr felé értek előrántotta és a pilóta fejéhez szorította a revolvert és arra kényszerítette, hogy Bécsbe repüljenek.[7] Ez volt a világ első repülőgép-eltérítése.

Magánélete

Nopcsa hosszú éveken át tartott fent szerelmi viszonyt titkárával, az albán származású férfival, Bajazid Elmas Dodával.[8] 1933-ban megölte Dodát, majd magával is végzett.[9]

Paleontológiai kutatásai

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művei

  • A Gyulafehérvár, Déva, Ruszkabánya és a romániai határ közé eső vidék geológiája; Franklin Nyomda, Bp., 1905 (A Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve)
  • Aus Šala und Klementi. Albanische Wanderungen; Kajon, Sarajevo, 1910 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • A legsötétebb Európa. Vándorlások Albániában; Fritz Nyomda, Bp., 1911 (Utazások könyvtára)
  • Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien; Institut für Balkanforschung, Sarajevo, 1912 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • Beiträge zur Vorgeschichte und Ethnologie Nordalbaniens; Holzhausen, Wien, 1912
  • Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien; Institut für Balkanforschung, Sarajevo, 1912 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • Die Dinosaurier der siebenbürgischen Landesteile Ungarns; Geolog. Reichsanst, Bp., 1915 (Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen ungar. geologischen Reichsanstalt)
  • Erdély dinosaurusai; Franklin Nyomda, Bp., 1915 (A Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve)
  • Az Albániáról szóló legújabb irodalom; összeáll. Nopcsa Ferenc; Hornyánszky Nyomda, Bp., 1918
  • Kallokibotium a primitive ampnychelydean tortoise from the uppermost cretaceous of Hungary; s.n., Bp., 1923 (Paleontologia Hungarica)
  • Festrede. Gehalten Franz Nopcsa anlässlich des Besuches der Paläontologischen Gesellschaft im M. Kir. Földtani Intézet in Budapest; Földtani Intézet Házinyomdája, Bp., 1928
  • Palaeontological notes on reptiles; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1928 (Geologica Hungarica Series palaeontologica)
  • Dinosaurierreste aus Siebenbürgen; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1929
  • Geographie und Geologie Nordalbaniens; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1929 (Geologica Hungarica Series geologica)
  • Traveler, scholar, political adventurer. A Transylvanian baron at the birth of Albanian independence. The memoirs of Franz Nopcsa; szerk., németről angolra ford. Robert Elsie; CEU Press, Bp.–New York, 2014

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. ↑ https://www.google.com/books/edition/Traveler_Scholar_Political_Adventurer/5C-xBgAAQBAJ?hl=en&gbpv=1&bsq=homosexuality
  6. ↑ Sz.Cs.: Leshely. Fatia Negra és a hátszegi dinoszauruszok
  7. ↑ Eszenyi Miklós: Felsõszilvási Nopcsa Ferenc http://epa.oszk.hu/02300/02387/00039/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2017_1-2_018-022.pdf 21. old. 20170813
  8. ↑ Baron Franz Nopcsa Archiválva 2011. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Encyclopedia of gay, lesbian, bisexual, transgender & queer culture
  9. ↑ Kordos László: Dinoszaurusz a Skorpió jegyében (Magyar Tudomány, 2003/12 1592. o.)

Források

További információk

  • Erdélyi tudománytörténeti évfordulók, EMT Tájékoztató (AZ ERDÉLYI MAGYAR MŰSZAKI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG HÍRLEVELE), 2012. 5-6.
  • Tasnádi-Kubacska András: Báró Nopcsa Ferenc kalandos élete; Franklin, Bp., 1937 (Világjárók Utazások és kalandok)
  • Tasnádi-Kubacska András: Franz Baron Nopcsa; Ungarisches Naturwissenschaftliches Museum, Bp., 1945 (Leben und Briefe ungarischer Naturforscher)
  • Gert Robel: Franz Baron Nopcsa und Albanien; Harrassowitz, Wiesbaden, 1966 (Albanische Forschungen)
  • Hála József: Franz Baron von Nopcsa. Anmerkungen zu seiner Familie und seine Beziehungen zu Albanien. Eine Bibliographie; németre ford. Hontvári Ottó, Werner Janoschek; Geologische Bundesanstalt–Ungarische Geologische Landesanstalt, Wien–Bp., 1993
  • International Conference on Ferenc Nopcsa and Albania. 13-14 October 1993. Abstracts; szerk. Dudich Endre, Hála József; Hungarian Geological Survey, Bp., 1993
  • Főzy István: Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai. A Magyarosaurus dacus és a többiek; Alfadat-press, Tatabánya, 2000
  • Demény-Dittel Lajos: Báró Nopcsa Ferenc dr., paleontológus és néprajzkutató munkássága, 1877-1933; magánkiadás, 2011
  • Dacian Muntean: Aventurile şi călătoriile baronului Nopcsa. Monografie; Sens, Deva, 2013
Commons:Category:Ferenc Nopcsa
A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc (paleontológus) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nopcsa_Ferenc_(paleontológus)&oldid=23702312”