Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet.jpeg
Alapítva 2012
Hely magyar Budapest, Magyarország
Korábbi nevei Magyar Állami Földtani Intézet és Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
Típus kutatóintézet
Igazgató Dr. Fancsik Tamás
Elérhetőség
Cím 1143-Budapest, Stefánia út 14.
Telefonszám +36-1-251-0999
Elhelyezkedése
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (Magyarország)
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 05′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 05′ 51″
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet weboldala

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (rövidítve MFGI) 2012. április 1-jén alakult a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összevonásával.[1] Az intézmény a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alatt működik, középirányító szerve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Székháza a Budapest, Stefánia út 14. szám alatt található Lechner Ödön által tervezett szecessziós palota, amelyet 1899. október 1-jén adtak át és érdekessége, hogy kifejezetten a magyar földtan számára épült.

Székháza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épület eredetileg a Földtani Intézet számára épült. I. Ferenc József császár és király 1869. június 18-án hagyta jóvá a Földtani Intézet megalapítását. Az Intézet ötször költözködött, a Magyar Nemzeti Múzeumban, bérelt lakásban, a Minisztérium helyiségeiben kapott helyet. Ahogy a gyűjtemény, a könyvek, a térképek gyarapodtak, felmerült az igény egy állandó székházra. Egy székház megépítésének realitását egyrészt az adta, hogy az első igazgatót, a vérbeli tudós Hantken Miksát a mai szóval élve menedzser-tudós, Böckh János váltotta fel az igazgatói székben, másrészt a mecénás Semsey Andor nagylelkű adománya, mely a költségek nagy részét fedezte, valamint a főváros által ingyenesen rendelkezésre bocsátott stefánia úti telek.

Az épület megvalósítására jeligés pályázatot írtak ki 1896-ban. Tizennégy pályamunka érkezett be, amelyeket a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által felállított bizottság bírált el, ebben többek között Pecz Samu és Alpár Ignác is helyet kapott. Az első díjat a „Versenyezve haladunk” jeligéjű pályamű kapta, amely Lechner Ödön műve volt. Az építés 1898. február 9-én kezdődött meg, amit azért is érdemes feljegyezni, mert Hausmann Sándor a szecessziós stílusú épületet „lakható állapotban” már 1899. október 1-jén átadta. Ez az építési időtartam pedig a hagyományos építési technológiák mellett és az Intézet méreteit tekintetbe véve igencsak rövid volt.

Az elkészült épület Lechner Ödön egyik legérettebb munkája és egyben a nemzeti építészeti stílus megtestesítője. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb, a Zsolnay mázas tetőcserép, a szintén kerámiából készült, részben népi, részben földtani motívumokat hordozó homlokzatdíszek, a belső terek kialakítása, az ablakok és ajtók faragását díszítő „sujtásos” ornamentika ma is látogatók és lelkesen fényképező turisták ezreit vonzza évente.

A második világháború alatt az Intézet épülete nem szenvedett kárt, de a tetőre épített beton géppuskafészek ma is ezekre a viharos időkre emlékeztet. Az 1960-as években került sor a palota műemléki felújítására, amely 1968-ra fejeződött be. A főhomlokzati címer visszaállítására azonban csak a rendszerváltás után nyílt lehetőség. 2001-ben megújult a főbejárati lépcsősor és a kapu, majd 2003-ban a Zsolnay tetőgerinc elemek teljes cseréjére után az épület szinte teljesen visszanyerte eredeti külsejét.

Tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézet alaptevékenysége a földtani és geofizikai kutatás, a Föld szilárd kérgének illetve köpenyének minél részletesebb megismerése. Tevékenységéhez tartozik az ásványi erőforrásokkal, vizekkel történő fenntartható gazdálkodás elősegítése, éppúgy, mint az energiaforrások földtani vonatkozásainak kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok vizsgálata.

Napjainkban legfontosabb feladatai közé tartozik a geotermikus energiakészleteinkhez kapcsolódó kutatás, Magyarország szénhidrogén- és szénpotenciáljának felmérése valamint a hazai radioaktív hulladék végleges elhelyezésére irányuló kutatás.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 320/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról - az új 6. § (1) bek. : " A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (a továbbiakban: MFGI) a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet névváltozásával létrejövő központi költségvetési szerv, alaptevékenysége alapján kutatóintézet, amely a beolvadó Magyar Állami Földtani Intézet általános jogutódja.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]