Ugrás a tartalomhoz

Mályusz Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 14., 10:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Mályusz Elemér
SzületettMályusz Ágoston[1]
1898. augusztus 22.
Makó
Elhunyt1989. augusztus 25. (91 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaCsászár Edit (1910–1992) színháztörténész[2] (h. 1932–1989)
Gyermekei1. Mályusz Miklós orvos (1936– )
2. Mályusz Károly matematikus (1939– )
SzüleiMályusz György Péter (1860–1910)
Ruttkay-Nedeczky Anna Franciska Paulina (1869–1922)
Foglalkozásatörténész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1916–1920)
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1973)
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-23. fülke)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mályusz Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Mályusz Elemér emléktáblája Makón, a városi bíróság falán

Mályusz Elemér (Makó, 1898. augusztus 22. – Budapest, 1989. augusztus 25.) történész, MTA-tag, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja.

Életútja

Ifjúkora és tanulmányai

Mályusz Elemér 1898. augusztus 22-én született Makón, a városi bíróság szolgálati lakásában. Édesapja dr. Mályusz György Péter (1860 - 1910), m. kir. honvéd huszár hadnagy, kir. törvényszéki bíró, a Szegedi Ker. Munkásbiztosító választott tagja,[3] édesanyja alsó- és felsőruttkai Ruttkay-Nedeczky Anna Franciska Paulina (1869 - 1922) volt.[4] Anyai nagyszülei alsó- és felsőruttkai Ruttkay-Nedeczky Sándor, akinek az ősei Turóc vármegyéből eredtek,[5][6] és pacséri Tocsek Anna (1833-1872) voltak.[7] Apai nagyszülei dr. Mályusz Károly (1812-1885), orvos, és hajniki Bezegh Emerentia (1838-1909) voltak.[8]

Mályusz Elemér a szegedi Piarista Gimnáziumban tanult, majd egyetemi tanulmányait 1916-ban kezdte meg a budapesti Eötvös József Collegium történelem-latin szakos hallgatójaként.[9] 1920-ban doktori oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán. 1932. augusztus 1-jén Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött a polgári származású Császár Edittel (1910-1992), dr Császár Ernő (1881-1952), irodalomtörténész, gimnáziumi tanár, tanügyi főtanácsos, és Koós Mária Anna (1881-1957) gyermekével.[10] Két gyermekük született: Miklós (1936) és Károly (1939).

Szakmai pályafutása

A diploma után két évig levéltári kutatásokat végzett Bécsben (1920–1922). Ezután nyolc évig a Magyar Országos Levéltárnak dolgozott (1922–1930), közben magántanári képesítést szerzett. 1930–1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár szerkesztője volt, 1931–1935-ig a Századok című szakfolyóirat szerkesztője volt Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal.

1947–1954 között az Evangélikus Országos Levéltár vezetőjeként és újjárendezőjeként tevékenykedett. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. Az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársaként dolgozott 1968-as nyugállományba vonulásáig. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, haláláról beszámolt a Magyar Nemzet és a Népszabadság is.

Munkássága

Munkáiban főként a magyarországi középkorral, a hűbériség és a rendiség kérdéseivel foglalkozott. Budapesten és Szegeden is gyakran tartott előadásokat. Megindította a népiségtörténeti kutatást hazánkban. A barokk, a felvilágosodás és a reformkor kutatójaként is maradandót alkotott.

Elismerései

1973-ban Akadémiai Díjat kapott.

Főbb művei

A Farkasréti temető Urnaháza. Itt található Mályusz Elemér urnafülkéje is.

Monográfiák, tanulmánygyűjtemények

  • Turóc megye kialakulása (Budapest, 1922, Budavári Tudományos Társaság; Máriabesnyő–Gödöllő, 2005, Attraktor ISBN 9639580406)
  • A reformkor nemzedéke (Budapest, 1923)
  • Sturm auf Ungarn. Volkskommissäre und Genossen im Auslande (München, 1931)
  • A vörös emigráció (Budapest, 1931; Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
  • A népiség története (Budapest, 1931)
  • A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus (Budapest, 1939; Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
  • Geschichte des ungarischen Volkstums von der Landnahme bis zum Ausgang des Mittelalters (Budapest, 1940)
  • A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája (Budapest, 1940)
  • A magyar történettudomány (Budapest, 1942; Máriabesnyő–Gödöllő, 2008)
  • Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században (társszerző; Budapest, 1953)
  • A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog (Budapest, 1958; németül 1959)
  • Thuróczi János krónikája és a Corvina (Budapest, 1966, Akadémiai)
  • A Thuróczi-krónika és forrásai (Budapest, 1967, Akadémiai)
  • Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest, 1971, Akadémiai; Budapest, 2007, Műszaki ISBN 9631629333)
  • Az V. István-kori gesta (Budapest, 1971)
  • Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon (Budapest, 1973)
  • Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437 (Budapest, 1984, Gondolat ISBN 9632814142)
  • Az erdélyi magyar társadalom a középkorban (Budapest, 1988)
  • Kaiser Sigismund in Ungarn 1387–1437 (Budapest, 1990, Akadémiai ISBN 9630549786)
  • Klió szolgálatában. Válogatott történelmi tanulmányok (Szerk.: Soós István; Budapest, 2003, MTA Történettudományi Intézete)

Tanulmányok

  • Martinovics és társai. Napkelet, 1926. 6. sz.
  • A Rákóczi-kor társadalma. In Rákóczi Emlékkönyv II. Budapest, 1935
  • A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok, 1939
  • Thuróczy János krónikája. Értekezések a történeti tudományok köréből (26. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1944
  • A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok, 1957

Szövegkiadások

Szerkesztett kötetek

  • Magyar művelődéstörténet II. Magyar renaissance (Budapest, 1939; Szekszárd, 1991, Babits)
  • Erdély és népei (előszó is; Budapest, 1941; németül Budapest–Lipcse–Milánó, 1944)

Jegyzetek

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. 27 történészportré. Budapest, 2007, Palatinus. 78-83. és 101-107. o.
  • Mályusz Elemér. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)

További irodalom

  • Mályusz Elemér emlékezete, 1898–1989. Az 1998. október 7-én Makón rendezett Csongrád Megyei Levéltári Napok előadásai; szerk. Hoffmann Éva; Önkormányzati Képviselőtestület, Makó, 1999 (A makói múzeum füzetei)
  • Erős Vilmos: A Szekfű-Mályusz vita; Csokonai, Debrecen, 2000 (Csokonai új história)
  • Benda Gyula 2006: Történelem és szociológia - Mályusz Elemér történetírása a két világháború között. In: Társadalomtörténeti tanulmányok. Budapest, 77-81.
  • Papp István: A Mályusz Elemér elleni politikai rendőrségi vizsgálat 1945-ben. Archiválva 2014. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Kommentár, 2006. 4. sz. 70–80. o.
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
  • Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. Kieg. kötet, 1962-1980
  • Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó
  • Szőts Zoltán Oszkár: Mályusz Elemér és a népiségtörténet koncepciója
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mályusz_Elemér&oldid=23677062”