Mukdeni incidens
A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, mely során a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát felrobbantották. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti „legális” japán igény kijelentése, casus bellijének megadása. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével és válaszul 19-én megkezdte a katonai felvonulást Mandzsúriában, elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuót (a mandzsuk kormányzatát). Noha a japán felelősség máig nem bizonyított teljes körűen, egyértelműen tetten érhető a japán érdek, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, amely alapján elutasították a területi változások elismerését. A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben ,[1] amely végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot.[2] A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban normalizálódott. Az incidens és maga a mandzsúriai válság az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető.
Több elnevezése is ismert az eseménynek: Japánban a „mandzsúriai incidens”-ként, míg Kínában a „szeptember 18-ai incidens”-ként nevezik.
A kínai Senjangban (Liaoning) emlékpark őrzi az eseményt, benne egy 10-12 méter magas kőmonumentummal.[3]
Jegyzetek
- ↑ Taylor azt írja (86. o.), hogy szeptember 8-án foglalták el a japánok Mandzsúriát. Maga az incidens 18-án történt és a megszállás másnap reggel indult.
- ↑ A japán gazdasági érdekeket szolgáló ország jobbára a szovjet Vörös Hadsereg mandzsúriai térnyerése és Japán kapitulációja miatt 1945-ben megszűnt.
- ↑ Egy kép a monumentumról.
Források
- A. J. P. Taylor. A második világháború okai. Scolar Kiadó, 63–64., 86–88., 118., 287.. o. (1999). ISBN 963-9193-143
- Jurij Korolkov: Szigorúan bizalmas!