Meszlényi Gyula
Meszlényi Gyula | |
Született | 1832. január 22. Velence |
Elhunyt | 1905. március 14. (73 évesen) Szatmárnémeti |
Iskolái | Pázmáneum |
Munkássága | |
Felekezet | római katolikus egyház |
Hivatal | Szatmár püspöke |
Hivatali idő | 1888–1905 |
Elődje | Schlauch Lőrinc |
Utódja | Mayer Béla |
Díjak | Osztrák Császári Vaskorona-rend (1905) |
Meszlényi Gyula a Catholic Hierarchy-n | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Meszlényi Gyula témájú médiaállományokat. |
Meszleni Meszlényi Gyula (Velence, 1832. január 22. – Szatmárnémeti, 1905. március 15.) szatmári püspök.
Élete
Az ősrégi nemesi származású meszléni Meszlényi család sarja. Édesapja, meszléni Meszlényi Károly (1798-1878) földbirtokos, Fejér vármegye alispánja, és édesanyja, Pfisterer Teréz (1800-1840) volt. Anyai nagyszülei Pfisterer András (1759-1824) budai főorvos, király tanácsos és meszléni Meszlényi Borbála (1777-1824) voltak.[1] Apai nagyszülei meszléni Meszlényi Ferenc fejéri főszolgabíró (1769-1854) és Tomassich Teréz (1768-1802) voltak. Édesapja unokatestvére meszléni Meszlényi Teréz (1809-1865) Kossuth Lajos felesége volt, akinek az öccse meszléni Meszlényi Rezső (1813-1848) fejéri követ pedig Kossuth Zsuzsannát vette el.[2]
A gimnáziumot Pécsett, majd Székesfehérvárott járta. 1847-ben az esztergomi papnövendékek közé lépett és a 7. osztályt Nagyszombatban, a 8. pedig Pécsett végezte. A teológiát mint a Pázmáneum növendéke Bécsben hallgatta, majd beutazta Olasz-, Francia- és Németországot, ill. Svájc egy részét. Befejezvén itt tanulmányait, az 1853. novemberében tanulmányi felügyelő lett Nagyszombatban az érseki konviktusban.
1854-ben áldozópappá szentelték. Ekkor lett gimnáziumi tanár, majd 1857-1866 között (Scitovszky János) hercegprimási levéltárnok, 1862-ben IX. Piusz pápa titkos kamarása, 1863-ban érseki titkár, 1866-1881 között komáromi plébános, 1869-ben szent Mórról nevezett báti apát, 1881-1887 között esztergomi kanonok és az esztergomi papnevelő kormányzója lett, végül 1887-ben szatmári püspök. A szent sírrend lovagja. 1903-től valóságos belső titkos tanácsos. 1904-ben pápa trónálló házi prelátusa és római gróf lett. 1905-ben I. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki.
Nagysomkúton és Csapon plébániát létesített, 14 templomot részint újból építtetett, részint megújíttatott, évi 3844 forinttal járul a tanítók fizetésének kiegészítéséhez, szülőföldjén leányiskolát alapított. Mint püspök visszavonultan él és a napi politikába csak akkor avatkozik, mikor főpásztori kötelességei ezt múlhatatlanul megkívánják.
Emlékezete
- Meszlényi Gyula – Az alkotó püspök (film)
Művei
- 1876 La Salette. A bold. szűz Mária, mint fájdalmas anya megjelenésének leírása Francziaországban, a la Salettehegységben. Magyar Sion
- 1878 IX. Pius pápa halálakor. A pápa halála, temetése és a konklave. Lonovits J. után. Komárom.
- 1888 Sermo pastoralis quem occasione suae in sedem episcopalem solemnis introductionis ad clerum dioecesanum habuit ... episcopus Szathmáriensis. Szathmarini.
- 1894 Boldog emlékű Hám János egyházi szent beszédei I-II.
- 1900 Bibliotheca Laurenziana. A szatmári egyházmegyének Schlauch Lőrincz kardinalis ur által szatmári püspök korában kegyesen ajándékozott Török János-féle könyvtárnak Névjegyzéke.
Jegyzetek
Források
- Komáromi Lapok 1905/11, 2-3.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Vasárnapi Ujság 1887. 51. szám. arck.
- Budapesti Hirlap 1887. 247., 320., 1888. 110. sz.
- 1887: Komáromi Lapok 44., Egyetértés 319., Nagy-Károly és Vidéke 61. sz. arck., Népnevelő 16. sz., Pesti Hirlap 291. szám.
- Kiszlingstein Könyvészete.
- Magyar Salon XIII. 1890, 53.
- Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893, 330.
- Némethy Lajos: Series Parochorum. Strigonii, 1894, 785.
- Pallas Nagy Lexikona XII, 558.(Cenner).
- A római kath. papok Naptára 1896, 145.
- Sturm Albert 1897: Országgyűlési Almanach 1897-1901. Budapest, 20.
- Kollányi Ferenc 1900: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 510.
Külső hivatkozások
Előde: Schlauch Lőrinc |
|
Utóda: Mayer Béla |