Schlauch Lőrinc
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Schlauch Lőrinc | |
 |
|
| Portréja | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Schlauch Lőrinc |
| Született | 1824. március 27. |
| Elhunyt | 1902. július 10. |
| Sírhely | Temesvár, városi temető Schlauch család kápolnája (ma ravatalozó) |
| Munkássága | |
| Vallás | római katolikus |
|
|
|
| Hivatal | szatmári püspök |
| Hivatali idő | 1873-1887 |
| Felszentelés | 1873. március 21. |
| Elődje | Dr. Bíró László |
| Utódja | Meszlényi Gyula |
|
|
|
| Hivatal | váradi püspök |
| Hivatali idő | 1887- 1902 |
| Felszentelés | 1887. április 8. |
| Elődje | Ipolyi-Stummer Arnold |
| Utódja | Sárvár és Felsővidéki gróf Széchenyi Miklós |
|
|
|
| Hivatal | 1893-tól bíboros. |
| Hivatali idő | 1893-1902 |
Schlauch Lőrinc (Újarad, 1824. március 27. – Nagyvárad, 1902. július 10.) nagyváradi római katolikus püspök, bíboros, egyházjogász.
[szerkesztés] Élete
A szatmári egyházmegye püspöke lett már fiatalon, nagy tudása révén XIII. Leó pápa kinevezi 1892-ben nagyváradi püspökké, majd bíborossá. Ő készítteti el 1893-ben a gyönyörű hermát – Szent László mellszobrát –, Link Fülöp budapesti ötvösművésszel. Azóta még nagyobb kultusza él Szt. László királynak Nagyváradon. Ugyanolyan szép kertet valósít meg, mint a vatikáni Castelgandolfo. Külön odafigyel, hogy a püspöki palota kertjében, a kertészek szívügyüknek tartsák a szép kertarborétumot, amit a bíboros külön meg is hálál nekik. Megépítteti a biharpüspöki római katolikus Szent Lőrinc templomot, amit maga áld meg és szentel fel. Gyönyörű miseruhákat készíttet a székesegyháznak. 1903-ban hal meg Nagyváradon. Kérése volt, hogy a püspöki palotát ne fekete baldachinnal díszítsék fel, ha felravatalozzák, hanem a szürke színt válasszák. A székesegyházi temetés után különvonattal szállítják a holttestét Temesvárra, ahol végrendelete szerint a Schlauch-család kriptájában helyezik örök nyugalomra édesapja mellé, a feltámadás reményében.
- Magyarok segedelmezése keleten, Budapest, 1880
- A bukovinai és csángó magyarok és a Szent László Társulat, Budapest, 1884
- A rabszolgakereskedés Afrikában, Budapest, 1889
- Beszédei, Budapest, 1890 – 1899
- Evolutio és a létért való küzdelem (Bp., 1890)
