Merőce
Merőce (Merašice) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Galgóci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1390 | ||
Polgármester | Stanislav Michal | ||
Irányítószám | 920 61 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | HC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 426 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 172 m | ||
Terület | 4,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″48.463889°N 17.944444°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″48.463889°N 17.944444°E | |||
Merőce weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Merőce témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Merőce (1898-ig Merasicz, szlovákul Merašice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
Galgóctól 13 km-re északkeletre fekszik.
Története
1390-ben "Mereche" néven említik. A 18. században két önálló település: Alsó- és Felsőmerőce állt a mai Merőce helyén.
Vályi András szerint "MERASICZ. Alsó, és Felső Merasicz. Két tót falu Nyitra Várm. Alsónak földes Ura Szerdahelyi, Felsőnek pedig G. Traun Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek N. Boldoghoz 1 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, szőleik tsekélyek, fájok nints, réttyeik meg lehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Merasicz (Alsó és Felső), 2 tót falu, Nyitra vmegyében, az első 65 kath., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, a másik 84 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Ripény."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 585, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 386 lakosából 383 szlovák volt.
2011-ben 424 lakosából 414 szlovák.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.