Mandzsu daru
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Veszélyeztetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Grus japonensis (Müller, 1776) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mandzsu daru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mandzsu daru témájú médiaállományokat. |
A mandzsu daru vagy japán daru (Grus japonensis) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, azon belül a darufélék (Gruidae) családjába tartozó faj. A család egyik leginkább veszélyeztetett faja.
A Kínai Népköztársaság 2004-ben hivatalos madarává választotta a fajt.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Japánban, Szibéria keleti és Kína északi részén költ, Telelni Koreába, Kína északkeleti és Japán déli részére vonul.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 140 centiméter, súlya eléri a 10 kilogrammot. Szárnyfesztávolsága 2,2-2,5 méter. A tojó valamivel kisebb, mint a hím.
Feje teteje piros, arcrésze fehér, nyaka és farka fekete, testének többi része fehér. Csőre hegyes, mellyel tökéletesen alaklmazkodott a táplálékát jelentő vízi élőlények elfogásához.
Várható élettartama elérheti a 30 évet.
[szerkesztés] Életmódja
Magvakkal, rügyekkel, levelekkel és kisebb állatokkal táplálkozik. Kinyújtott nyakkal és lábbakkal repülnek.
[szerkesztés] Szaporodása
A hím a nászidején kinyújtott nyakkal, feltartott fejjel udvarol a tojónak. A tojó a földre, többnyire valamely mélyebb víz közepén épített növényi anyagokból rakott kisebb halomra rakja tojásait. Többnyire két tojást rak, melyekből 26-34 nap múlva kelnek ki a fiókák. A fiókák tollazata barnás színű. Fészekhagyóak és nem sokkal kikelésük után követik szüleiket a mocsárba. Három hónapos korukra lesznek röpképesek és 3-4 éves korukra válnak ivaréretté.
[szerkesztés] Természetvédelmi helyzete
Mint a békesség és a szerencse egyik jelképét, sokáig komolyan tisztelték a keleti emberek és emiatt állományai stabilak voltak. Mára azonban az életterüket jelentő mocsaras élőhelyek lecsapolása és a vadászat miatt állományai drasztikusan visszaestek. A Természetvédelmi Világszövetség becslései alapján a faj állománya nem több 2400 egyednél, emiatt a Vörös Könyvben a "veszélyeztetett" kategóriába sorolták.
Mint a darufélék egyik impozáns, ugyanakkor veszélyeztetett képviselőjét gyakran tartják állatkertekben. Kultúrtörténeti vonatkozásai miatt a Távol-Keleten az uralkodók már több száz éve tartanak palotáik udvarán mandzsu darvakat.
Magyarországon jelenleg egy pár található, magángyűjteményben, Dévaványán. Korábban néhány egyede a Budapesti Állatkertben élt. A faj tartásához hazánkban "sárga CITES-bizonylat" szükséges, melyről bővebb felvilágosítást a Vidékfejlesztési Minisztériumban kaphatunk.
[szerkesztés] Források
- ↑ Iucnredlist.org: (angolul)
- ↑ Jboyd.net Taxo:
- ↑ Itis.gov: (angolul)
- Kvvm.hu - magyar neve
