Majosfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 16:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Majosfalva (Mojš)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1419
PolgármesterŠtefan Svetko
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1311 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség256 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság346 m
Terület2,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″
Majosfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Majosfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Majosfalva (1899-ig Moys, szlovákul Mojš) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolnától 10 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.

Története

1419-ben "Vasarfalva", 1438-ban "Vassanfalua", illetve "Mayusfalwa" néven említik. 1504-ben "Moysfalwa", 1526-ban "Moys" alakban tűnik fel az oklevelekben. Neve a régi magyar Mojs személynévből származik. A Mojs és a Záborszky család birtoka volt. 1598-ban 8 háza volt. 1720-ban 9 adózó portát számláltak. 1784-ben 26 házában 33 család és 189 lakos élt. 1828-ban 26 háza és 267 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "MOJS. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tepliczának szomszédságában, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék."[2]

Fényes Elek szerint "Moys, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partján, egy szép termékeny sikságon: 248 kath., 4 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 226 lakosából 202 szlovák, 16 német, 3 magyar anyanyelvű és 5 csecsemő volt.

1910-ben 305 lakosából 302 szlovák, 2 német és 1 magyar nemzetiségű volt.

2001-ben 474 lakosából 473 szlovák volt.

2011-ben 662 lakosából 632 szlovák volt.

Híres személyek

  • Itt született 1803-ban Majorszky János bölcseleti és jogi doktor, ügyvéd.
  • Innen származtatják Moys nádor családját.[4] Két Moys (Mojs) nádor is szolgálta a királyt, I. Mojs (1229-1230) és II. Mojs (1270-1272). Leszármazási táblájuk megtalálható a wikibooks ban. Lásd még: Horkowics-Kovács[5]

Nevezetességei

Források

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Matching family tree. geni.com. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
  5. Dr. Horkowics-Kovács János: Az árpádházi királyok ma. Magatartástudományi Intézet. (Hozzáférés: 2016. február 1.)

Külső hivatkozások